Bezárás
Kiskunlacháza

150 milliós támogatást kaptak állatjólétre, mégis állatkínzás miatt nyomoz a rendőrség

Soványnak tűnő tehenekre, elhullott állatokra bukkantak az állatvédők egy kiskunlacházi marhatelepen. A rendőrség vizsgálatot indított, a tulajdonos hallgat. Pedig a telepet működtető cég öt év alatt összesen 843 millió forint állami támogatásban részesült, 2017-ben csak állatjóléti támogatásra kaptak 150 millió forintot egy pályázat keretében. 

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Április 11-én vasárnap az Ebsegély állatvédő egyesület kért segítséget a Facebook-oldalán egy Kiskunlacházi tanya kapcsán, ahol ahogy ők fogalmaztak: rengeteg csontsovány tehén és borjú. Sok elhullott állattetem volt.

A Holstein-fríz fajtájú tehenekre a Farm-Fríz Kft. egyik telephelyén bukkantak. A rendőrség és a hatósági állatorvos is a helyszínen ellenőrizte a bejelentést. Információink szerint a kft. mindkét telepét ellenőrizték a hatóság emberei.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint állatkínzás bűntettének gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen.

Az Ebsegélynek besegítő Országos állatvédőrség arról írt, hogy „volt egy kis közjáték, mert három férfi gyorsan szeretett volna a tetemekkel teli autóval elsuhanni, de nem jött össze nekik. Köszönjük a Ráckevei Rendőrök munkáját!”. Ezt a kijelentést viszont a rendőrség cáfolta, mint fogalmaztak: a tetemek eltüntetésére utaló adat/információ az eljárás során nem merült fel”. Azt viszont megerősítették, hogy hét elhullott állatot találtak a rendőrök, amelyek elszállítására az intézkedések megtörténtek. Az élő állatok végül maradtak a helyükön, a vizsgálat pedig elindult az ügyben.

Facebook

(null)

Az 1991-ben alapított cégnek, amelynek számos tulajdonosa van, a tejhasznú szarvasmarha tenyésztése a főtevékenysége.

Jól tejelnek a tehenek

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a szarvasmarhatartáshoz számos állami támogatás kapcsolódik nincs ez máshogy a 2019-ben 470 milliós árbevételű Fríz-farm esetében sem.

A cég öt év alatt összesen 843 603 709 Ft állami támogatásban részesült. 2017-ben csak állatjóléti támogatásra kaptak 150 millió forintot egy pályázat keretében.

Emellett a Magyar Államkincstár honlapjáról kiderül, hogy a cég többek közt kapott pénzt:

  • Válságkezelő Program tejhasznú tehéntartás átmeneti támogatása;
  • Termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatása;
  • Pénzügyi fegyelem visszatérítése;
  • Területalapú támogatás;
  • Húsmarhatartás támogatás – 2007-től elválasztott;
  • Nemzeti tejtámogatás jogcímen.

Bár szerettük volna megtudni, mi a tulajdonos álláspontja a történtekről, érdeklődésünkre ránk csapta a telefont, így nem derült ki, hogy miért tűnnek soványnak a tehenek és borjak, miért hever hét tetem a gazdaságban, valamint sor került-e az állatvédők által említett menekülésre.

Fajtajelleg, hogy kilátszanak a bordák

Hasonlóképpen nem akart nyilatkozni nekünk az ügyben eljáró hatósági állatorvos Szelényi Zoltán se, akitől azt  szerettük volna megtudni, vajon soványak-e a tehenek. Ezt azért nehéz első pillantásra eldönteni, mert a húsmarhákkal ellentétben a Holstein-fríz egy kifejezetten csontos, szinte szögletes marhaféle, ami esetében fajtajelleg, hogy a bordák kilátszanak. A leírás szerint a fajta ideális küllemmel rendelkezik (finom, nemes tejelő jelleg, hosszú és mély, viszonylag lapos mellkas, terjedelmes has, szikár, vékony csontozat, terjedelmes ideális teknő alakú tőgy)”.

Holstein-fríz szarvasmarha fajtabemutató, OMÉK 2017., v170924-6-034

Holstein-fríz szarvasmarha fajtabemutató. Szarvasmarha, szarvasmarhák, állat, állatok, háziállat, háziállatok a kiállításon. 78. Országos Mezőgazdasági és Él…

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületét is megkerestük, hogy hány állatkínzási esetről tudnak tagjaik között, illetve van-e erről bármiféle statisztikájuk. Az hamar kiderült, a Holstein-fríz nagyon érzékeny állat, és ha nem megfelelő gondozást kap, nem tejel, ez pedig a nagyüzemi állattartásban a legrosszabb, ami egy állattal történhet. Tájékoztatásuk szerint tagjaik közt az elmúlt években nem történt állatkínzási eset, pont amiatt, hogy gazdálkodóként legfőbb céljuk az állatok jóltartása, pont a bevételek maximálizálásának céljából.

A Bűnügyi Statisztikai Rendszerből kiderül, hogy 20132018 között 34 esetben indult eljárás állatkínzás miatt szarvasmarhákra vonatkoztatva. Összehasonlításképp: kutyák esetében 1881 regisztrált bűncselekményt tartanak számon.

Zimre Zsuzsa

Nyitókép: Holstein-fríz fajtájú tehenek a Farm-Fríz Kft. egyik telephelyén. Forrás: Ebsegély/Facebook

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

További sztorik

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom