Bezárás
Diósd

A diósdi víziközmű-társulat elnöke határozatképtelenné szövegelt egy rendkívüli képviselő-testületi ülést

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult egy diósdi aktivista a csatorna-beruházással összefüggő adatnyilvánossági problémák miatt. Abban bízik, hogy a hatóság most is kimondja azt, amit más esetben megtett, vagyis, hogy a csatornapénzek sorsáról szóló adatok megismerése olyan jog, amelyet a legmagasabb szintű, alkotmányos védelem illet meg. Előkerült egy jegyzőkönyv is, amelyben a víziközmű-társulat elnöke, Sohajda Lajos a csatornapénzek ügyében összehívott rendkívüli ülésen egy diósdi képviselő szemébe mondta, hogy „Nem válaszolok a kérdéseikre”.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

A magyarországi önkormányzatiság egyik legkülönösebb eseményének (vagy abszurd komédiájának) lehetett részese az a gyanútlan szemlélődő, aki 2018. szeptember 24-én késő délután Diósdon, a Kék Géza Művelődési Házban kísérletet tett arra, hogy végigülje az önkormányzati képviselő-testület rendkívüli ülését.

Egy megleckéztető mondat – negyvenötször

A helyi víziközmű-társulat intéző bizottsági elnöke, a 70 év körüli Sohajda Lajos egy Laci nevű segítőtárssal érkezett: neki az lett volna a feladata, hogy tartsa a mikrofont az idős férfinak. Már akkor sejteni lehetett, hogy a képviselő-testület és a néhány tucat érdeklődő diósdi nem mindennapi élmény tanúja lesz, amikor Sohajda Lajos elővette a sűrűn nyomtatott, vaskos papírcsomót. Az intéző bizottsági elnök arra készült, hogy a papírcsomó tartalmát maradéktalanul felolvassa.

Sohajda Lajost a civil aktivisták nyomására azért hívták meg az összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülésre, hogy tisztázzák: hol van a csatornapénz. A kérdést azt teszi évek óta aktuálissá, hogy az Érd és térségében – így Diósdon – nagyrészt 2015-re befejezett csatorna-beruházás finanszírozására nagyjából feleslegesen szedték be a lakossági önrészt. Az uniós pénzek és költségvetési támogatások révén ugyanis befolyt annyi pénz, amennyi körülbelül fedezte volna a törvény által kitűzött környezetvédelmi beruházási célt: a víziközmű megvalósítását.

„A kérdés feltevője előzetesen nem tájékozódott a Társulat megalakulását megelőző, és a Társulat működési időszakára vonatkozó jogszabályi előírások logikai sorrendjéről” – ez a mondat a szövegszerkesztő számlálója szerint az elkövetkező majdnem két órában negyvenötször hagyta el a kezdetben alig érthetően beszélő Sohajda Lajos száját, aki végül nélkülözte az élő mikrofonállványnak ajánlkozó Laci segítségét.

Szem- és fültanúk szerint a szenvtelen és monoton felolvasás gyorsan megtette a hatását. Némi morgolódás után mind többen elhagyták a hallgatóság széksorait, ahogy két képviselő szintén elmenekült a Kék Sándor Művelődési Házból. Az ülés este nyolc órára határozatképtelenné vált.

„Rendkívüli képviselő-testületi ülésre vagyok meghívva, nem lakossági fórumra”

Valamiért az Önkormányzati TV honlapjára nem került fel az ülésről készült hangfelvétel. És bár azt ígérték, hogy az önkormányzat honlapján közzéteszik a rendkívüli ülés jegyzőkönyvét, az nem történt meg. Nemrég azonban birtokunkba került a jegyzőkönyv, amely szerint Sohajda Lajos így idézte egymás után a civilek által összegyűjtött sok tucatnyi kérdést és válaszolta meg saját maga:

„Kérdés: Miből adódott az egy érdekeltségi egységre eső önerő 100.000 Ft-os különbözete Diósd és a másik két település között? Mi az oka annak, hogy más települések érdekeltségi hozzájárulásának összegében jelentős eltérés van (Diósd többet fizet)?

Válasz: A kérdés feltevője előzetesen nem tájékozódott a Társulat megalakulását megelőző, és a Társulat működési időszakára vonatkozó jogszabályi előírások logikai sorrendjéről. Nem tartozott Diósd Víziközmű-társulat hatáskörébe.”

Sohajda azt sem volt hajlandó elárulni, hogy a diósdi háztartásokat kik képviselik a víziközmű-társulatban.

„Kérdés: Követeljük, hogy a képviselők nevét és elérhetőségeit hozzák nyilvánosságra!

Válasz: Képviselők a Társulat választottjai körében nincsenek. A 160/1995 (XII.26.) Korm. rendeletben előírtak alapján az Alakuló Közgyűlésen megválasztott Küldöttek adatait a Cégbíróság tartja nyilván. A Választottak közzétételét jogszabály nem írja elő, csak az Alakuló Közgyűlés jegyzőkönyvét az Alapszabályban előírtak szerint.”

Közel hetven perce tartott a rendkívüli közgyűlés, amikor Bogó László polgármester megelégelte a felolvasást, és emlékeztette víziközmű-társulat elnökét, hogy a jelenlévők az ülésen megfogalmazott kérdésekre szeretnének választ kapni.

Az intéző bizottsági elnök ezt válaszolta:  “Én úgy készültem, hogy a feltett kérdésekre megadom a választ. Mindezt egyben szeretném elmondani. Amennyiben ebben megakadályoznak, én nem folytatom tovább.”

Bárdyné dr. Schneider Sarolta képviselő ismét rákérdezett:Arra van esély, Sohajda Lajos úr, hogy miután elolvasta a kérdéseket és válaszokat, azt követően a képviselő-testület tagjai és a lakosság által feltett kérdésekre is felel? Nekem képviselőként az a dolgom, hogy döntsek a határozati javaslatról, de dönteni úgy nem tudok, hogy ön nem válaszol az én kérdéseimre.”

Sohajda ekkor egyértelművé tette a helyzetet:  „Nem válaszolok a kérdéseikre. Rengeteg időmbe és feladatomba került a kérdésekre való válaszadás kidolgozása. Engedjék meg, hogy felolvassam az egészet, mert ebben tudom segíteni a lakosság tájékoztatását. Rendkívüli képviselő-testületi ülésre vagyok meghívva, nem lakossági fórumra.”

A jegyzőkönyv szerint a képviselőnő 19:50-kor elhagyta az ülést, 20:02-kor Novákovics Ferenc szintén távozott, és ezzel határozatképtelenné vált a képviselő-testület.

Ezután Sohajda Lajos rendületlenül folytatta a felolvasást.

Következik az információszabadság hatóság

Az Átlátszó értesülései szerint egy diósdi civil aktivista Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult a csatorna-beruházással összefüggő adatnyilvánossági problémák miatt. Az illető többek között azt kifogásolja, mint a rendkívüli ülésen felsorolt kérdéseknél is elhangzott, hogy nem tudni, a diósdi lakosokat kik képviselik a víziközmű-társulatban. Ez ugyanis a társulat honlapján sem szerepel. Az eljárás részleteiről nem ismeretes információk, legfeljebb a NAIH ilyen ügyekben kialakított gyakorlata alapján lehet következtetéseket levonni a vizsgálat lehetséges végkimeneteléről.

Bármennyire szélsőséges aspektusát mutatta be a szeptember végi diósdi közgyűlés, jól érzékeltette a csatornapénzekkel való elszámolás országosan jelentkező adatnyilvánossági problémáit. Lázár János pár éve – akkoriban, mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter – mintegy két tucatra becsülte azon települések számát, ahol így merült fel a csatornapénzek visszafizetésének kérdése.

Csaknem mindenütt ugyanazok a jelenségek tapasztalhatóak. A beruházás lebonyolítására létrehozott társulatok a végsőkig halogatják az elszámolást a csatornapénzekkel.

Nagykőrösön a lakosok az egyik helyi lapban megjelent névtelen levélből értesültek arról, hogy a csatornapénz visszajár. Másutt sem verték nagydobra az önrész visszafizetésének lehetőségét. Ahogy azt sem, hogy 2016 tavaszán külön azért módosították a vízgazdálkodásról szóló törvényt, hogy az alapfeladaton túl ne költsék másra (például útépítésre) a lakossági pénzeket, és hogy minél gyorsabban kezdjék meg az elszámolási eljárást. A példákat hosszan lehetne sorolni. Az általános jellemzők: elhallgatás, halogatás, mellébeszélés.

Ha a NAIH következetesen kitart az eddigi gyakorlata mellett, akkor a diósdi civil aktivistának jelentősek az esélyei a sikerre. Az adatvédelmi hatóság legutóbb januárban mondta ki a Bánhorváti-Nagybarca községek víziközmű-társulata ügyében: a tevékenységükkel és gazdálkodásukkal kapcsalatos adatok közérdekű adatok, hiszen ezek a társulatok közfeladatot hajtanak végre.

A NAIH emlékeztetett arra a 1994-es alkotmánybírósági döntésre, amely szerint a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog a legmagasabb szintű, alkotmányos védelmet kell, hogy élvezzen. Tehát aki jelen esetben meg akarja ismerni egy víziközmű-társulat tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait, az az alapvető, alkotmányból levezett jogait gyakorolja.

Idén év elején egyébként bejelentették, hogy a diósdi víziközmű-társulat megszűnik, és megindították az elszámolási eljárást.

Kis Zoltán

Fotó: pixabay.com

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom