Bezárás
választások 2019

A fogcsikorgató muszáj-összefogás kudarca Kaposváron: újabb ciklus Krakus ügynöknek

A somogyi megyeszékhelyen senki sem várt ellenzéki áttörést, tán még maguk a jelölő pártok sem. Szita Károly immár rekord-közeli, több évtizedes uralmát sem látta veszélyben senki, legfeljebb azt valószínűsítették, hogy kényelmes közgyűlési többsége csökken majd némileg. De még ez sem történt meg. Az okokat elemezzük.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Kaposváron mind a 12 egyéni körzetet elvitte a Fidesz, bár kétségkívül apadt a különbség 2014-hez képest. Szita akkor 65,57%-kal nyerte el a polgármesteri címet, most ennél közel tíz százalékkal kevesebbet, 56,43-at kapott. Abszolút számokat nem érdemes összevetni, mert 2014-ben minden idők legalacsonyabb, 34.29%-os részvétele volt, míg idén tíz százalékkal többen keresték fel a szavazóhelyiségeket.

Ugyanez igaz a megelőző két választásra, a 2006-osra, ill. 2010-esre: mind a polgármester, mind a fideszes egyéni képviselők eredménye 60-65 százalékos sávban mozgott, szemben az ellenzék 35% körüli teljesítményével. Ez a fölény jócskán megkopott, most az egyéni Fidesz-képviselők átlagteljesítménye csak 50,37%, míg polgármesterüké ennél hat százalékkal magasabb.

Az okok, amiért az ellenzék nem tudott áttörést elérni sokrétűek. Annak ellenére, hogy itt is létrejött a kötelező pártösszefogás, melyet a központok fővesztés terhe mellett parancsba adtak, számos körülmény és feltétel nem kedvezett az ellenzéki győzelemnek.

A polgármesteri székért való versengés az egyszerűbb történet: Szita Károlyt hiába kíséri árnyékként ügynökmúltja, és hiába szenvedett csúnya vereséget 2016-ban, mikor az egyesült ellenzék közel húszezer aláírást gyűjtött össze Csányi Sándor tervezett használt autógumi-feldolgozó üzeme ellen, mégis több mint negyvenöt százalékot vert rá a pártösszefogás jelöltjére, Horváth Ákosra.

Ennek döntő oka – sok egyéb mellett – biztosan az, hogy a független cégtulajdonos, építési, ill. ingatlanvállalkozó Horváth túl későn, csak idén június elején lépett színre, ráadásul meglehetősen tisztázatlan körülmények közt. Korábban, kb. év elejétől, mikor a pártok az együttműködésről tárgyalni kezdtek, még Pintér Attila, a MSZP városi elnöke volt a mindenki által támogatott jelölt.

A mai napig nem derült ki, hogy ki, mikor és milyen felhatalmazás birtokában kérte fel Horváthot, aki némi vacillálás után igent mondott. Az biztos, hogy a két baloldali párt helyi vezetését és tagságát csak utólag tájékoztatták.

Fidesz-közeli összefogásos jelölttel támadt az ellenzék

Tegyük hozzá, hogy a Momentum és az LMP de facto nem létezik szervezeti értelemben Kaposváron, a Jobbik létszáma a Mi Hazánk megalakulásával pedig néhány főre csökkent. Mégis úgy tűnik, hogy ők szorgoskod(hat)tak Horváth Ákos mögött, sőt, egyes feltételezések szerint még a választókerület fideszes parlamenti képviselője, Gelencsér Attila sem áll tőle távol.

A DK és az MSZP tagságának nem is tetszett túlságosan polgármester-jelölt váltás, s a Szita távozásáért szurkoló civilek sem örültek: úgy látták, hogy néhány hónap alatt nem lehet „megcsinálni” esélyesnek egy ismeretlent. A DK egyetlen önkormányzati képviselője, Kováts Imre számos Facebook-posztban támadta Horváthot, felemlegetve, hogy egyik cége, a Mad-Day Építő Kft. az újlengyeli adóparadicsomban van bejegyezve, ill., hogy Horváth Ákos jelöltségének tényét a kaposvári közvélemény Gelencsér Attilától tudta meg. Tőle kért tanácsot Horváth, hogy elvállalja-e. 

Más komoly zavarok és amatőr megoldások is előfordultak az öt párt, a DK, Jobbik, LMP, Momentum és az MSZP összefogásában. Először bejelentették, hogy egy frissiben alakított civil ernyőszervezet, a Kaposváriakért Egyesület lesz a polgármester és a közös jelöltek indítója. Később, a jelöltállítási folyamat során rájöttek: ha csak a KE lesz ott a nevek mellett a szavazólapon, a pártszimpatizánsok hiába keresik majd kedvencüket, nem tudják, kire szavazzanak.

Így a „civil” jelölőszervezet mellé – melynek így okafogyottá vált a léte – felsorakozott az öt párt is, és a közleményeikben, szórólapjaikon rendre „civilek és pártok összefogásaként” hirdették magukat, miközben a Kaposváriakért Egyesület alapítói Fejes István elnök kivételével mindnyájan az összefogásban résztvevő pártok vezetői vagy tagjai. Az egyesület tehát fantomszervezet csupán. 

Tevékenységük, összehasonlítva pl. a Mindenki Pécsért Egyesület által elért támogatottsággal, értelmiségi háttérbázisukkal, kampányszereplésükkel, fájdalmasan szegényes. Információink rendre belső torzsalkodásról szóltak: a legkeményebb összecsapás középpontjában az állt, hogy a kompenzációs listán ki jusson be a képviselő-testületbe.

A polgármester-jelölt körüli viták mellett a többi ellenzéki jelölő szervezetekkel való együttműködés sem volt zavartalan. Két kisebb civil szervezet állított jelölteket, ill. listát a KE és a Fidesz mellett. (Próbálkozott a Mi Hazánk Mozgalom is, de hét helyett csupán négy körzetben voltak képesek összegyűjteni a szükséges, 40-45 aláírást, így nem állíthattak listát.)

A Polgári Szabadság Platform 2010 óta működő, politizáló kaposvári egyesület. Tagjai közül többen SZDSZ-színekben már voltak helyi képviselők, kettős tagsággal képviselték az Együtt pártot 2013-2018 között, de eközben, ill. az Együtt megszűnése után is folytatták helyi tevékenységüket: pl. gyűjtöttek 2000 aláírást a Hadházy Ákos kezdeményezésére az Európai Ügyészséghez való csatlakozás érdekében, de tavaly év végén a rabszolgatörvény elleni, országos visszhangot kiváltó helyi tüntetést is ők szervezték.

Hiába voltak korábban, 2016-ban az ún. gumiégető elleni összefogásnak is aktív tagjai, a kizárólag pártokból álló választási szövetség nem kért belőlük, s erre különösebb magyarázatot sem adott. A későbbi egyeztetések, alkudozások sem vezettek eredményre éppúgy, ahogy a másik civil szervezet, a Füredi Szőlősgazdák és Földművelők Egyesülete esetében sem.

Utóbbi meglehetősen rejtélyes módon és váratlanul lépett a választási porondra: évtizedek óta Kaposvár egyik falusias városrészében, Kaposfüreden működő kis kulturális, hagyományőrző egyesületről van szó. Elnöke, Kurucz János korábban helyi MSZP-képviselő, 2014-ben a DK színeiben kívánt indulni, ám miután az akkori DK-Együtt-MSZP összefogás más mellett döntött, „dafke függetlenként” elindult, és 24 százalékot szerzett.

A Szőlősgazdák másik erős embere dr. Nadrai Norbert, aki minden bizonnyal az egyetlen bíró foglalkozású polgármester- és képviselőjelölt volt az országban. Kaposvári lakos ugyan, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon teljesít szolgálatot – jogviszonyát a választások idejére felfüggesztette. (Nemrég derült ki, hogy a közgyűlés alakuló ülésén Nadrai felvette a mandátumát, tehát kérdés, hogy mi lesz bírói jogviszonyával.)

Sajátos karrier az övé: ötven évéből közel harmincat a kaposvári városházán töltött különböző beosztásokban. Hosszú ideig Szita Károly kabinetfőnöke, majd a polgármesteri iroda igazgatója, s Kéki Zoltán nyugdíjazása után a kaposvári jegyzői poszt várományosa volt. Szita azonban meglepetésre mégsem őt, hanem a csekély közigazgatási rutinnal rendelkező fiatal jogászt, Csillag Gábort nevezte ki, s Nadrai ekkor – nyilván sértődötten – távozott.

Tavaly függetlenként elindult a parlamenti választáson, 999 szavazatot, 2,24%-ot szerzett. Saját bevallása szerint a magyar választási jogról készülő PhD-dolgozatához gyűjtött anyagot ily módon. Bár azt is hangoztatta, hogy az immár évtizedes helyi fideszes belharcban, a Szita-Gelencsér háborúban Horváth Ákost Gelencsér emberének tekinti, s nem szeretné, ha a „somogyvári maffia” újabb pozíciókat szerezne a megyeszékhelyen. Ezért tartja fontosnak, hogy – afféle sötét lóként – csapatot gyűjtsön maga köré, és elinduljon a helyhatósági mandátumokért.

A Szőlősgazdáknak 1132 szavazattal, 5,37%-kal sikerült is egy kompenzációs helyet megcsípniük, míg a PSzP 3,36-tal nem szerzett képviseletet a közgyűlésben. A pártösszefogás a tizenkét körzetben összesen 9065 szavazatot, 40,42%-ot kapott, így négy listás képviselőjük lehet. A Fidesz öt körzetben végzett abszolút többséggel, másik háromban pedig csupán néhány tized híja volt az ötven százaléknak. 

A legújabb fejlemény, hogy az ellenzéki listán első Horváth Ákos polgármesterjelölt és Fejes István egyesületi elnök nem vették át a mandátumot. A négy hely közül kettő az alakuló közgyűlésen egyelőre üresen maradt.

Az ellenzék köreiben óriási volt a csalódottság, ugyanis kommunikációjukban a fő hangsúly az „esélyességen” volt, amiben persze valószínűleg ők sem hittek. Hogy meggyőzzék a választókat, a 2018-as parlamenti választási eredményeket adták össze, amely 55-43 arányú ellenzéki győzelmet sejtetett (ezt sem lehet tudni, pontosan hogyan jött ki), miközben az egy évvel későbbi EP-választás számait figyelmen kívül hagyták. 

Ugyanis itt a Fidesz-ellenzék párharc 49-45-re végződött, 44,49%-os, nagyon magasnak számító részvételnél, amely szinte hajszálra megegyezett az önkormányzatival. Az eredmények is az EP-hez voltak sokkal közelebb: a Fideszre 11249-en szavaztak, csupán százzal többen, mint tavasszal, az arány 50,37% lett, a pártellenzék 40,42%-nyi szavazatot kapott, míg a két civil szervezet nyolc és fél, a Mi Hazánk nem egészen egy százalékon állt meg.

Az eredmények láttán természetesen azonnal megindult a civil indulók hibáztatása a pártellenzék köreiből: habár a PSzP esetében éppen ők zárkóztak el a szövetségtől, mégis ez a szervezet kapta a gyalázkodó kommentek döntő többségét, holott összesen egy körzetben jelentett volna fordulatot a velük való együttműködés.

A Szőlősgazdák jóval több szavazatot vittek el, bár az is kimutatható, hogy ezek legnagyobb része nem az ellenzékre ment volna. Egy körzetben jelöltjük, egy közismert, idős pékmester, Pojtner János az utolsó pillanatban visszalépett, és a szavazati arányokat összevetve azt látjuk, hogy visszalépéséből csak a Fidesz profitált. Kárpáti Tímea új jelölt, teljesen ismeretlen, ennek ellenére a második legjobb eredményt érte el, míg a pártellenzék jelöltje, Varga Zsolt csupán az átlagos 40%-ot hozta.

Ha Szita Károly legyőzésére nem is volt esélye a választások előtt bő két hónappal a szögről leakasztott riválisnak, felnőtt, okos politizálással, a néha már szabotázsnak tűnő kampány-, ill. kommunikációs hibák elkerülésével akár kisebbségbe lehetett volna szorítani a Fideszt a kaposvári közgyűlésben. 

Bár az igazán célravezető, majd’ forradalmi tett az lett volna, ha az ellenzék a 2016-os, gumifeldolgozó elleni aláírásgyűjtés után együtt marad, közös önkormányzati frakciót alapít, ill. valódi civil egyesületben koncentrálja erőit: nyögvenyelős, muszáj-összefogás és a valódi együttműködés között ég és föld a különbség.

Huszka Imre

Fotó: Horváth Ákos/Facebook

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom