Bezárás
Koronavírus

A fürdővárosok a járvány nagy vesztesei, állami segítségben reménykednek

Bár a koronavírus okozta gazdasági válság minden szektort egyszerre érintett, vannak ágazatok, amelyeknek különösen rosszul jöttek a veszélyhelyzetben bevezetett korlátozások. Az egyik ilyen a fürdőágazat, amelyet egyszerre sújtott az intézmények kényszerű bezárása, valamint a határok lezárása is. Sok fürdő ugyanis a külföldi vendégeknek köszönheti a forgalmát – így, ha a létesítmények ki is nyithatnak végül, a határzár fenntartása továbbra is jelentős bevételkiesést okoz. Arról nem is beszélve, hogyan hat mindez azokra a településekre, amelyek főként a tulajdonukban álló fürdőkből és az arra épített turizmusból élnek. Erre próbáltunk választ találni körképünkben.


Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

Az alig 3500 fős Vas megyei Bük a fürdőjéről híres: a fürdőt üzemeltető, részben önkormányzati tulajdonú Büki Gyógyfürdő Zrt. 2018-ban 2 milliárd forint bevétel mellett 380 millió forintos nyereséget ért el. A turizmus.com tavaly írt a szezonzáró kapcsán arról, hogy a településen a vendégek több mint 201 ezer vendégéjszakát töltöttek el, a magyar látogatók aránya 49 százalék, a cseh/szlovák területről érkezőké 29, a németországi vendégeknél ugyanez a szám 13, míg az osztrákoknál 8 százalék. A város csak idegenforgalmi adóból 100,5 millió forintot szedett be a június-július-augusztusi időszakban. A fürdő az Átlátszó kérdésre annyit közölt, május 29-én fogadnak újra vendégeket. Azt, hogy a koronavírus milyen veszteséget okozott nekik, nem válaszolták meg.

Nem úgy a Gyulai Várfürdőt üzemeltető, szintén önkormányzati cég. Úgy becsülik, a vendégforgalom 45-50%-os csökkenése várható, ami megközelítőleg 700-750 millió forintos bevételkiesést jelent. “Ennek hatására a Várfürdő saját erőből megvalósítani tervezett beruházásait átütemezi és az alapszolgáltatások működtetésére fókuszál, szigorú költséggazdálkodás mellett. Ezenfelül a működési biztonság érdekében külső forrás bevonását is mérlegeljük” – közölték az Átlátszó érdeklődésére. Ott is úgy tervezik, hogy a nyitás az NNK ajánlással összhangban fokozatos történik majd, első lépésben szigorú feltételek mellett erősen korlátozott szolgáltatási palettával. A nyitás tervezett időpontja: 2020. május 30. “Nem számítunk erős szezonra, a kieső külföldi vendégkört a haza vendégek csak részben fogják tudni kompenzálni” – tették hozzá.

Mórahalom évek óta tudatosan épít a turizmus köré, a Szent Erzsébet Gyógyfürdő köré több szálloda és szálláshely is épült. Martyin Zita, az SZTE egyetemi tanársegéde 2014-ben mutatta be a település turisztikai fejlődését. Ebből jól látszik, hogy a folyamatos fejlesztések eredményeképp már akkor közel félmillió látogatója volt a fürdőnek. A vendégéjszakák száma 2015-re 100 ezer fölé nőtt, minden ötödik vendég külföldi volt. Nemcsak a fürdőre építenek: lovasszínházat is nyitottak, valamint árverés után az önkormányzat tulajdona lett a Dlusztus Imre-álmodta Mini Hungary, amit azóta átkereszteltek Ezer Év Parkjára.

A város turizmus-függőségét jól mutatja, hogy szinte minden a fürdő köré épült, Kis Krisztián – Förgeteg Lívia 2017-ben megjelent kutatása szerint a településen “2014-ben összesen 76 066 vendégéjszakát töltöttek el a turisták,” így a település szállásadói megközelítőleg 1,3 milliárd forint bevételt realizáltak abban az évben. Az önkormányzat az Átlátszó megkeresésére két már megjelent interjút ajánlott, kérdéseinkre nem válaszoltak. Az önkormányzati tv oldalán elérhető cikk szerint a Patkó Lovas és Szabadtéri Színház augusztus 20-án nyit első programjaival, a fürdőben pedig kizárólag a kültéri medencéket lehet használni május 14-től. Arról, hogy konkrétan mekkora veszteség érte a várost, nem beszélnek.

Az egész régiót érintheti

Hasonlóan nem árultak el pontos részleteket a nemzetközi hírű gyógyvizéről ismert, 4600 fős Harkányban sem, ahol pedig szintén meghatározó szerepet tölt be a település életében a létesítmény. Erről legutóbb a Harkányi Gyógyfürdő igazgatósági tagja, dr. Zsadányi Zsolt beszélt egy április végi interjúban. Zsadányi elmondása alapján a fürdő működésének felfüggesztesése nemcsak a fürdőt, hanem az egész települést, sőt a régiót is érzékenyen érinti, hiszen a fürdő az egyik legnagyobb munkaadó Harkányban, emellett a helyi vállalkozások többsége is függ valamilyen módon a fürdőtől, illetve vendégektől. A legkomolyabb probléma mindemellett természetesen a bevételek teljes hiánya, “amire egyelőre valós alternatív megoldás még nem áll rendelkezésre” – fogalmazott a hellovidek.hu-nak Zsadányi.

Az Átlátszó megkeresésére Baksai Endre Tamás, a város fideszes polgármestere reagált, ő azonban nem bocsátkozott ilyen szintű részletekbe. Azt ugyanakkor elismerte, hogy – más településekhez hasonlóan – őket is nehéz helyzetbe hozta a járvány miatt kialakult helyzet. 

“Harkány Város Önkormányzata jó alapokkal és stabil költségvetéssel rendelkezett a járvány kitörésekor, ennek ellenére most komoly bevétel kieséssel kell számolnunk. Az idegenforgalmi adóból, valamint a parkolódíjból származó bevételkiesés nehéz helyzetbe hozta a várost. Minden erőnkkel a megoldáson dolgozunk, már megkezdtük az idei költségvetési rendelet átdolgozását, a rendezvényekre szánt összegek átcsoportosításával valamelyeset tudjuk a kieső bevételi oldalt növelni, de minden bizonnyal megszorításokra is szükség lesz. Reményeink szerint, amikor a járványt az egész ország maga mögött tudja, úgy állami segítségre is számíthatunk majd, hiszen a központi költségvetés is átláthatóbb lesz” – vélekedett a polgármester.

A fürdőről, amely 2019-ben az Év Fürdője címet is elnyerte, a következőket árulta el.

“A Harkányi Gyógyfürdő március közepén – hasonlóan a megye és az ország többi komplexumához – bezárt és valószínűsíthetően pünkösd előtt nem nyit ki a strand sem, így két és fél hónapnyi árbevétel-kieséssel kell szembenéznie a vállalatnak, ám itt is elmondható, hogy a cég stabil lábakon állt a járványhelyzet kezdetén. A veszélyhelyzet elmúltával egy jó nyári szezonban reménykedünk, hiszen a nagy területen fekvő, nagy vízfelületekkel bíró komplexumban a szabályok betartásával is sok vendéget fogadhatunk. Szeretném kiemelni, hogy a jelenleg is zajló fürdőfejlesztési beruházást pedig egyáltalán nem érintette a járvány, a kivitelező cég az ütemterv szerint halad a 3-as medencecsarnok építésének munkálataival” – mutatott rá Baksai.

A cégadatok alapján az önkormányzat tulajdonában álló Harkányi Gyógyfürdő Zrt valóban jól áll: 2018-ban 1,2 milliárd forint, azt megelőzően pedig 1,1 milliárd forint éves forgalmat bonyolított, az adózott eredményük pedig 164,9, illetve 130 millió forint volt. 

A polgármester egy januári nyilatkozata szerint tavaly 548 500 vendéget fogadott a strand- és gyógyfürdő, az idei első néhány hétben már háromezerrel több látogató érkezett, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ezt a pozitív tendenciát akasztotta meg a kényszerű zárva tartás.

Hasonló folyamatok jellemzik az 1500 fős, Somogy megyei Csokonyavisontát is, ahol a 73 Celsius fokos gyógyvízre épülő Gyógy- és Strandfürdő számára a tervezett éves forgalom nagyjából húsz százaléka “veszett” el a bezárás óta a tervezett nyitásig. Katz Zoltán, a Thermálfürdő Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, tekintettel arra, hogy éves szinten 0 közeli üzemi eredményeket tudtak hozni, ez a kiesés számukra nehezen pótolható. A nyitást május 23-ra tervezik a rendelkezésre álló hatósági “ajánlások” betartásával. Az ügyvezető hozzátette, a település, mint száz százalékos tulajdonos próbálja a felmerült költségek egy részét tagi kölcsön formájában pótolni, azonban a tartozások folyamatosan halmozódnak.

Az önkormányzati kft.-nek 2018-ban 86, korábban 81 és 78 millió forint éves nettó árbevétele volt, azonban a korábbi veszteségeket csak 2017-re sikerült szolid nyereséggé alakítani. Vagyis könnyen lehet, hogy a koronavírus okozta helyzet újra visszaveti majd az intézmény növekedési pályára állt költségvetését.  

– Jelenleg megtippelni sem merném, hogy a nyitást követően mekkora vendéglétszámra számíthatunk – árulta el Katz Zoltán. – A töltő-ürítő gyógyvizes medencék tiltása a gyógyfürdők esetében az alapszolgáltatást/igényt hozza lehetetlen helyzetbe. A korlátozott nyitvatartási lehetőség további kieséseket “eredményez” a korábbi tervekhez képest. Megítélésem szerint központi, célzott anyagi támogatás hiányában sok fürdő éves működtetése lehetetlenné válik – véli az ügyvezető.

Katus Eszter – Segesvári Csaba

A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. Fotó: A Gyulai Várfürdőnél nem számítanak erős szezonra, a strand május végén nyithat ki. Forrás: varfurdo.hu

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom