Bezárás
médiahelyzet

A miniszterelnök kedvenc lapja hétezer előfizetőt vesztett, a napilappiac fele öt év alatt elolvadt

Közzétette harmadik negyedéves adatait a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ), amelyből többek között kiderül, hogy a Bors hatalmasat bukott, de a Blikk is elveszített 10 ezer fizető olvasót egy év alatt. Orbán Viktor kedvenc lapjától, a Nemzeti Sporttól hétezer olvasó fordult el. A megyei lapok értékesítése is tovább esett.

Támogatási kampány

“A KESMA-konglomerátum létrehozása csak üzleti logikát követ” – ezt válaszolta a napokban Varga Judit igazságügyminiszter, amikor a BBC riportere a HardTalk politikai műsorban a hazai médiavoszonyokról faggatta. A 444.hu szerint Varga Judit azt is mondta, az online sajtóorgánumok 80 százaléka kritikus a kormánnyal. A napilapokról, illetve a KESMA-tagokról nem beszélt. Pedig érdemes lett volna.

Alig hallottak a KESMA-ról

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) hivatalosan 2018 őszén jött létre, de a vidéki napilapok már előtte is kormányközeli üzletemberek kezében voltak. A megalakulás kapcsán a Mérték Médiaelemző Műhely arról írt, “teljesen nyilvánvaló, hogy vannak olyan médiumok, amelyek bevételében kiugróan jelentős az állami bevétel aránya, pusztán piaci alapon aligha lennének életképesek.” Azt is bemutattuk, hogy a kormány által hangoztatott médiatúlsúly nem éppen úgy fest, mint ahogy azt kommunikálják.

Egy friss felmérésből ugyanakkor kiderült, hogy a KESMA-ról és arról, hogy ezáltal egy kézben összpontosulnak a kormánypárti médiumok, csupán a felnőtt népesség negyede hallott. A kormánypárti szavazók körében pedig még az átlagosnál is alacsonyabb szintű a tájékozottság ezen a téren: csak 16 százalékuk hallott róla.

Forrás: Mérték

A KESMA 2019-ben veszteséggel zárta az évet. A Média1 szerint a Mediaworks 70,8 milliárd forint árbevételt produkált, és ebből az összegből a nem összesített hirdetési árbevétel meghaladta a 32 milliárd forintot. Lapértékesítésből – 2019-ben – 17,9 milliárd forint volt a bevétel, ami a MATESZ legfrissebb adatai szerint idén tovább olvad.

Öt év alatt a felére csökkent

A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség a napokban tette közzé a harmadik negyedéves adatokat, ez jól mutatja a 2015 óta tartó trendet a napilappiacon.

A napilapok – nem csak KESMA-tagok – évről évre nehezebb helyzetben vannak, az olvasók egyre kevésbé hajlandóak a nyomtatott sajtóért fizetni.

Míg 2015-ben közel 850 ezer napilapot értékesítettek a harmadik negyedévben, ez 2020-ra 450 ezer közelébe zuhant.

Ha az egyes lapok teljesítményét nézzük, akkor a nagy vesztesek között van a Blikk és a Bors, valamint a Nemzeti Sport.

A Blikk 5 év alatt 66,7 ezer, a Bors pedig 33,9 ezer fizető olvasót veszített. Az éven belüli csökkenést is ennél a két lapnál jelentős: a Blikk egy év alatt 10 ezer, a Bors viszont 14 ezer fizető olvasóval lett szegényebb. A Nemzeti Sporttól hétezren pártoltak el egy év alatt, most 22 ezer előfizetőjük van. Öt éve még 44 ezer volt.

Tavaly írtunk arról, a kormánypárti lapok olvasótáborának apadására legutóbb a Médiaworks kiadó úgy reagált: az a nemzetközi trendeknek megfelelő. Csakhogy akkor azt is megmutattuk, hogy a szomszédos Ausztriában és Szlovákiába nem csökken annyira a lapeladás, mint nálunk. A bécsi Kurier Wiennek 2015-ben 41 ezer 283 eladott lapja volt, ez 2020 első felében ez 43 ezer 435-re változott. A Salzburger Nachrichtenből 2018-ban 65 ezer 124 fogyott, ez a szám 2020-ban 69 ezer 183, vagyis ez a lap még növekedni is tudott.

Több mint 10 ezer előfizetőt vesztett 4 év alatt a Délmagyarország – infografikák

Egy év alatt 3106-tal csökkent a valaha mérvadó Csongrád megyei Délmagyarország értékesített példányszáma – ha így folytatják, nem lesz értelme auditáltatni. A kormánypárti lapok olvasótáborának apadására legutóbb a Médiaworks kiadó úgy reagált: az a nemzetközi trendeknek megfelelő, de jóval alacsonyabb, mint a magyar balliberális oldalon tapasztalható esés.

Pauska Zsolt pedig – a Mediaworks akkori tartalomfejlesztési igazgatója – jegyzetében azt elemezte, hogy a baloldali lapok (így a HVG, a Blikk vagy a Népszava) nagyobb csökkenést produkáltak, mint a KESMA lapok. Az összehasonlítás viszont nem egyszerű, hiszen “baloldali” megyei print napilapok egyáltalán nincsenek, nem kormánypárti nyomatott napilap pedig mindössze kettő, a Blikk és a Népszava.

Többet olvasnak, de nem printet

Bár a számok csökkenést mutatnak, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián friss kutatása szerint az emberek szívesen olvasnak: már minden második magyar érdeklődik a közéleti hírek iránt. A háttérben az állhat, hogy egyre többen tájékozódnak online portálokról, mint nyomatott újságokból vagy épp a tévéből. Utóbbit alátámasztja, hogy a megkérdezettek 59 százaléka ugyan még a tévéből informálódik rendszeresen politikai és közéleti témákban, 57 százalék viszont már az internetről szokott tájékozódni.

A kutatók azt is megvizsgálták, honnan próbálnak tájékozódni a hírfogyasztók. A napilapok „fogyasztói piacán” a közelmúltban nem következett be jelentős átrendeződés, mindössze arra hívják fel a figyelmet, hogy valamelyest tovább csökkent a megyei újságok olvasottsága. Ráadásul ezt jócskán determinálja a politikai hovatartozás:

a kormánypárti szavazók 26 százalékával szemben az ellenzékieknek és a pártnélkülieknek csak 14-15 százaléka tájékozódik megyei napilapból.

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogyan alakult az elmúlt években az előfizetői hajlandóság.  Az online portálok vizsgálata után megállapították, hogy az Index átalakulása és a Telex indulása mintha áttörést jelentene a hírek iránti fizetési hajlandóság alakulásában. A felnőtt népesség tizede fizet elő közéleti napi vagy hetilapra, 8 százalék megyei napilapra.

Sajtótermékeket elsősorban az ellenzéki szavazók támogatnak, körükben 10 százalék azok aránya, akik alkalmilag vagy rendszeresen támogatnak pénzzel valamilyen médiumot.

Hiányos adatok

A hetilappiac a számok alapján így alakult az elmúlt 5 évben:

Jól látható, hogy a kiválasztott  hetilapok mindegyike olvasókat veszített. Igaz ugyanakkor, hogy a kép nem teljes, hiszen a Figyelő 2016 óta nem szerepel a MATESZ adataiban, a Heti Válasz pedig 2018 óta nem auditál. A 168 óráról 2019-ben nem közöltek adatokat, míg a Magyar Narancs egyáltalán nincs fent a listán.

A teljes listát a Matesz oldalán lehet elérni.

Segesvári Csaba

Fotó: Orbán Viktor a vonaton, kezében a Nemzeti Sporttal. Forrás: a miniszterelnök Facebook oldala. 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom