Bezárás
Kaposvár

A pécsi sörbártól a kaposvári miniszteri biztosságig: Fülöp Péter színházmenedzseri karrierje

A pécsi vendéglős felemelkedésének története igazi gyöngyszem, még a csodálatos NER-karrierek világában is. Miniszteri engedéllyel hosszabbítgatott, ideiglenes igazgatói megbízással megszerzett szakmai tapasztalat, amivel már teljesíthető a „rendes” megbízás feltétele, majd még egy ugrás a színházvezetéstől a miniszteri biztosságig – mindezt három év alatt. A 32 éves Fülöp Péter pályaképe.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A kaposvári Csiky Gergely Színház három évtizedes Babarczy-korszakának lezárulta után egy évvel Schwajda György lett az igazgató. Schwajda 2011-ben váratlanul elhunyt. Ekkor– alig titkoltan Schwajda végakaratának megfelelve – Rátóti Zoltán került a helyére, aki egy ciklust le is vezényelt Kaposváron, majd 2016-ban, alig több mint egy évvel azután, hogy elnyerte és megkezdhette a második igazgatói ciklusát, családi okokra hivatkozva váratlanul lemondott.

Közben persze változások sora zajlott a kulisszák előtt is: számos rendező, színész távozott a színháztól, s ebben nem lehetett nem meglátni a koncepciót:

Rátóti Zoltán le akart számolni azzal a szerinte hamis mítosszal, ami Kaposvár-jelenségként vonult be a köztudatba. Ennek többször nyíltan hangot is adott, ténylegesen pedig távozásra bírta Mohácsi Jánost, Kocsis Pált, Csapó Virágot, Réthly Attilát, Rusznyák Gábort, Kőrösi Andrást s másokat.

Ennek a folyamatnak, vagyis a 2009 előtti társulat és színházvezetési koncepció szétverésének Szita Károly polgármester sem állta útját, talán azért sem, mert a váltás a városnak megtakarítást jelentett: míg a színházi és politikai életben kiválóan beágyazott Schwajda György idejében a színház költségvetése meghaladta az egymilliárd forintot – ennek jelentős része önkormányzati támogatás volt –, addig Rátóti idejében ez az összeg folyamatosan csökkenve néhány év alatt hatszáz millióra redukálódott. Erre utalva jegyezte meg cinikusan Szita Károly egy közgyűlésen, hogy „ismerve Rátóti igazgató úr tehetségét, meg fogja oldani”.

A színház anyagi ügyei azonban nem a polgármester várakozásának megfelelően alakultak: folyamatos pénzhiány, kifizetetlen számlák, elmaradó személyi juttatások terhelték a mindennapokat.

Ráadásul Rátóti 2014-ben kirúgta a színház évtizedek óta megbízhatóan, szakmailag kifogástalanul teljesítő gazdasági vezetőjét, s felvett a helyére egy korábban fodrászként dolgozó nőt, akinek színházi pénzügyekben semmiféle tapasztalata nem volt.

A későbbi fejlemények felől nézve nagyon úgy tűnik, közvetetten ez a kinevezés nyitotta meg az utat Fülöp Péter előtt.

Hogy ennek a lépésnek volt-e köze ahhoz, hogy az illető hölgy a kaposvári NB I-es kosárlabdacsapat – Szita Károly kedvenc csapata – edzőjének a húga, ezt nem tudjuk, mindenesetre a kölcsönös bizalom viszonylag hamar, néhány hónap alatt elfogyott.

A korábbi gazdasági vezetőt Rátóti a bevett, mondhatni szokásosan erkölcstelen módon, átszervezés címén rúgta ki, ezért az utódját már nem vehették fel a megszüntetett gazdasági vezetői pozícióba – így lett a fodrászból stratégiai igazgató. Rátóti a színházat kezdettől a racionális megfontolásokat félretéve, kézből próbálta irányítani, és ezt az újsütetű stratégiai igazgató sem tolerálta – a vége az lett, hogy a hölgy 2015 elején közös megegyezéssel távozott.

Ekkor lépett színre dr. Fülöp Péter, akit állítólag a pécsi színház igazgatója hozott össze Rátótival. Fülöp a pécsi Maláta Bisztró egyik irányítójaként tett szert ismeretségekre befolyásos helyi körökben. (Némi ellentmondást jelent, hogy Fülöp neve a Malátával kapcsolatban nem található meg a cégadatbázisokban, viszont egy riportban a tulajdonosok nevében többes szám első személyben nyilatkozik.)

Úgy tűnik, Rátóti meglátta a jövő emberét az ekkor mindössze 30 éves vendéglősben, így a Csiky Gergely Színház Közhasznú Kft. közérdekű adatait ismét átírták: a fodrász ment, helyette a semmilyen színházi, kulturális menedzsment-tapasztalattal nem rendelkező Fülöp Péter lett a gazdasági és produkciós vezető.

Nem árt megjegyezni itt, hogy például a kecskeméti Katona József Színház hasonló posztjára ez idő tájt hivatalos pályázatot írtak ki – Kaposváron ez szóba sem került.

2016-ban aztán – látszólag legalábbis – váratlan fordulat történt: Rátóti Zoltán éppen egy évvel az újabb, amúgy öt évre szóló kinevezése után lemondott, családi okokra, konkrétan nemrég született gyermekére hivatkozva. Ezt a magyarázatot tartotta a legkevésbé valószínűnek a helyi és a tágabb színházi közvélemény: azt már inkább, hogy éppen felfedezettje, az újdonsült produkciós igazgató fúrta meg Rátótit. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy Fülöp két évvel későbbi, 2018-as pályázatában csúnyán lehúzta volt főnökét:

„2015 nyarán a korábbi rossz gazdálkodási döntések és a fegyelmezetlen gazdálkodás következtében a teátrum gazdaságilag igen nehéz helyzetben volt. Likviditási helyzete instabil, 2015. évi költségvetése az év 1-6. hónapjainak számait figyelembe véve tarthatatlan volt. Gyakorlatilag teljes átstrukturálásra, újratervezésre volt szükség.”

Fülöp narratívája szerint persze ő tette rendbe a színház pénzügyi helyzetét, a kialakult válságot pedig nyilván nem varrhatta más, mint Rátóti nyakába, aki akkor már négy éve igazgató volt.

Természetesen más szcenáriók sem kizártak: elképzelhető, hogy Rátóti már 2015-ben sem akart újból pályázni, csak rábeszélték, s vállalt egy évet. Például Szita Károly is sakkozhatott így, mert a ciklus közbeni, 2016-os lemondás lehetővé tette a városnak, hogy megbízza Fülöp Pétert egy évre, majd miniszteri engedéllyel egy újabbra 2017-ben.

Az eseményekből kitűnik, hogy Fülöp személye, s az, hogy pályázati megmérettetés nélkül is a színház vezetője maradhasson, nagyon fontos lett Kaposvár vezetésének, holott a polgármester 2016-ban, a megbízásakor még a közgyűlésben is megígérte, hogy az év végén kiírják a színház vezetésére a pályázatot. Csakhogy ezen Fülöp – kellő szakmai tapasztalat híján – el sem indulhatott volna.

Így viszont előállt az a helyzet, hogy a pályázat tényleges  kiírásának idejére Fülöp Péter – a fenntartó város hathatós segítségével –éppen meg tudta szerezni azt a három év vezetői gyakorlatot, amely a vonatkozó szabályok szerint a kiemelt támogatású színházak esetében pályázati feltétel.

Fülöp Péter igazgatói működését eddig leginkább két botrány tette emlékezetessé: tavaly kirúgott négy idősebb színészt, s felvett a helyükre négy, frissen végzett Vidnyánszky-tanítványt. Az elbocsátottak az egyenlő bánásmód-törvény megszegése miatt pereltek – másodfokon nekik adott igazat a Pécsi Ítélőtábla.

Fülöp igazgatása alatt történt az emlékezetes kaposújlaki törmelék-botrány  is: az átépítés alatt lévő színház bontási hulladékát egy Kaposvár környéki erdei vízmosásba rakták le. Habár ehhez inkább a fővállalkozó ZÁÉV-nek van köze, az építkezés ideje alatt Fülöp Péter látja el koordinációs feladatokat.

Akárhogy is, Fülöp  a négy színész kirúgásával bizonyította, hogy hűséges katonája a rendszernek, így a tavaszi újabb kétharmad nyomán már látható volt, hogy a határ a csillagos ég: abból, ahogyan Fekete Péter cirkuszművészből néhány év alatt színházi tótumfaktum lett, sejthető volt, hogy Fülöp karrierje is beindul.

Sokat nem is kellett várni: a helyi lapoknak az új évadról szóló sajtótájékoztatón Fülöp megerősítette, miniszteri biztossá nevezte ki Fekete Péter kulturális államtitkár.

Arról viszont, hogy megszerzett tudását pontosan mely területen hasznosítja, nem nyilatkozott.

Így a harminckét éves fiatalember, aki – színházszakmai értelemben legalábbis – három éve látott először belülről színházat, hamarosan talán a magyar színházi élet egyik kulcsembere lesz.

Huszka Imre (Kaposvár)

Fotó: Fülöp Péter igazgató avatósisakban, a kép bal szélén Szita Károly polgármester. Kép forrása: Somogy Megyei Kormányhivatal

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom