Bezárás
Csatornapénzek

A polgármester utcájában is aszfaltoztak a jogsértően felhasznált lakossági csatornapénzből

Büntetőeljárás indult a karácsondi csatornapénzek felhasználásának ügyében. Korábban négy bírósági ítélet mondta ki, hogy jogellenesen használták fel útépítésre a lakosság által csatornázásra befizetett pénzeket. Karácsondon ezekből a pénzekből építettek utat a polgármester, a polgármester egyik hozzátartozója és az alpolgármester utcájában is. Közben a nagy jelentőségű karácsondi ítéleteknek köszönhetően a csatornázási pénzek ügye ismét elérte az országos politikát.

Támogatási kampány

Parlamenti vizsgálóbizottságot akar létrehozni az LMP-frakcióvezetője a lakossági csatornapénzek elköltésével összefüggő visszásságok feltárására. Keresztes Lóránt, a zöldpárt parlamenti képviselője szerint a vizsgálódásnak az egész országra ki kell terjednie, mert – mint ahogy Keresztes fogalmaz az egyik parlamenti irományában – “a probléma egyes becslések szerint több tucat települést érint”.

Az alapképlet majdnem mindenütt ugyanaz: a csatornázásra befizetett lakossági pénzt nem csatornázásra, hanem másra, gyakorta útépítésre költötték el. Pedig ezt a pénz vissza kellett volna fizetni. A lakossági csatornapénz úgy halmozódott fel, hogy az időközben beérkezett önerő- és uniós támogatások lényegében feleslegessé tették a lakossági pénzek felhasználását. Az azonnali elszámolás és visszafizetés helyett elköltötték másra, általában a kivitelező társulatokhoz vagy önkormányzatokhoz közel álló vállalkozások utakat építettek ezekből a pénzekből.

Öt éve packáznak a hivatalok a lakossági csatornapénzek elszámolásának ügyében

Sok településen évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a „csatornapénzek” beszedését, és el kellett volna számolni a lakossági önrésszel. A hatóságok azonban gyakran szabotálják az egyértelmű rendelkezések végrehajtását. Egy nyugalmazott mérnök az eredetitől eltérő célokra elköltött csatornapénzek nyomába indult, de csakhamar útvesztőben találta magát.

Keresztes a vizsgálóbizottság létrehozásának esélyeit firtató kérdésünkre azt válaszolta:  “… Egészen biztos vagyok benne, hogy a további négy ellenzéki frakció is támogatni fogja a javaslatot, és semmiképpen nem fogjuk engedni, hogy az ügy elsikkadjon. Rengeteg embert térintő problémáról van szó, így azt napirenden fogjuk tartani.”

Az 1995-ös vízgazdalkodási törvény és annak kormányrendelete, valamint a töretlen bírói gyakorlat egyértelműen kimondta: tilos csatornázásra beszedett lakossági érdekeltségi hozzájárulásból utakat építeni. 2016-ban a vízgazdálkodási törvény módosításával ráadásul még nyomatékossabbá tették ezt a követelményt. A módosítást a belügyminiszter nyújtotta be, és 2016. június 4-én lépett hatályba.

Az Orbán-kormány közigazgatási csúcsszervezete, a Miniszterelnökség is az útépítési tilalom ellen foglalt állást.

Ironikus törvényhozási adalék, hogy az ugyancsak LMP-s Schmuck Erzsébet és Sallai R. Benedek módosító indítványukkal 2014-ben éppen azt szerették volna elérni, hogy a vízgazdálkodási törvény tegye lehetővé a lakossági csatornapénz felhasználását az útépítésekre. Vagyis pont’ az ellenkezőjét akarták annak, ami mellett most Keresztes frakcióvezető kiállt. A LMP-sek indítvány tárgysorozatba vételét a szakbizottság elutasította.

Az LMP mostani kezdeményezésének közvetlen előzménye a karácsondi csatornaberuházáshoz kapcsolódó útépítések ügyében lezajlott persorozat. A bíróságok összesen négy ítéletben mondták ki, hogy a község víziközmű-társulata jogellenesen finanszírozta az önkormányzat által tető alá hozott útépítéseket.

Az egri bíróság ítélete szerint vissza kell fizetni az útépítésekre költött csatornapénzeket

Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor 141 millió forint visszafizetésére kötelezte Karácsond önkormányzatát, amiért a megmaradt lakossági csatornabefizetéseket útépítésekre költötték. Korábban ugyanez a bíróság jogerősen kimondta, hogy semmis az útépítések érdekében megkötött beruházói szerződés. A megkárosított karácsondiak ügyében hozott döntések mintaértékűek lehetnek, hiszen az ország számos településén költötték útépítésekre a lakosságtól beszedett csatornapénzeket.

Az önkormányzatnak közel 140 millió forint csatornapénzt kellene visszafizetnie, de ezt a jogerős ítélettel előírt határidőn belül nem tette meg. A pernyertes, immár új vezetőséggel felálló társulat végrehajtást kért az önkormányzat ellen.

Megkezdték a bizonyítékok összegyűjtését

A karácsondi civilek a perek megnyerése után büntető feljelentést tettek. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte az Átlátszóval, hogy elrendelték a nyomozást. “… a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt indított büntetőeljárást” – írta lapunk kérdésére Soltész Bálint őrnagy, sajtószóvivő.

Ez azt jelenti, hogy a rendőrség ismeretlen tettes ellen megkezdte a nyomozás felderítési szakaszát, amelyben a vizsgálathoz szükséges adatok és dokumentumok, lehetséges bizonyítékok begyűjtését végzik el.

A független karácsondi polgármester, Földi Csaba az Átlátszónak azt nyilatkozta hogy “a csatornaberuházással, vagy más az önkormányzatot érintő üggyel összefügésben indult büntetőeljárásról nem tudok”. Földi hangsúlyozta: Karácsondon a szennyvíz csatornaberuházás már hat évvel ezelőtt renden, sikeresen befejeződött a lakosság és az önkormányzat nagy örömére.

“A teljes körű elszámolás évekkel korábban a jogszabályoknak megfelelően, szabályszerűen megtörtént, abban az azóta eltelt években hibát, hiányosságot nem tártak fel, szabálytalanságot egyetlen hatóság sem állapított meg”

– írta a polgármester.

A polgármester kijelentése legalább négy okból problematikus vagy leginkább félrevezető.

Éppen a karácsondi polgármesteri hivatal volt az, amely az elmúlt években négy bírósági ítélet közül kettőt adatigénylésre kiadott az Átlátszónak, és ezek az ítéletek nagyon nem azt tartalmazták, hogy Karácsondon minden rendben volna a csatornaberuházással. Éppen ellenkezőleg. (A korábban lefolytatott cégbírósági eljárásról itt olvashat.)

Fordulat jöhet az útépítésekre elköltött lakossági „csatornapénzek” ügyében

Komoly következményei lehetnek annak a múlt heti jogerős cégbírósági döntésnek, amely a törvényes működés helyreállítására történő felszólítás mellett több százezer forintos bírsággal sújtotta a karácsondi víziközmű-társulatot. Nagy az esélye, hogy a döntés nyomán országszerte perek és hatósági eljárások tucatjai indulnak azon víziközmű-társulatok ellen, amelyek évek óta nem számoltak el az úgynevezett csatornapénzekkel.

Földi lényegében nem cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a lakossági csatornapénzből az ő, az egyik közeli hozzátartozója és Kiss alpolgármester utcájában aszfaltoztak volna.

“Karácsondon kistelepülésként egyedülálló módon az elmúlt 4 évben 8 kilométer hosszan 24 belterületi utat építettünk, illetve újítottunk fel (…)  mivel az építések, felújítások egy községben történtek, szinte mindegyikében lakik „valaki”, vagy „valakinek” az ismerőse, hozzátartozója, hiszen jóval több mint ezer karácsondi ember él ezekben az utcákban” – írta a Heves megyei község első embere.

Útavatás Kárácsondon 2019. szeptember 29-én, az önkormányzati választás hajrájában. Ez a szakasz nem csatornapénzből épült, de számos másik utcát abból a pénzből újítottak fel. Forrás: Szabó Zsolt országgyűlési képviselő közéleti Facebook-oldala

Hangsúlyozta: “az állami fenntartású közutakat kivéve szinte valamennyi önkormányzati fenntartású belterületi út bekerült az építési és felújítási ütemekbe. Ilyen utcában lakom én is, közeli hozzátartozóm is, az alpolgármester úr is és rajtunk kívül több mint ezer fő, a település lakosságának sokkal több mint egyharmada.”

Földi fontosnak tartotta leszögezni: az önkormányzat nem csupán a társulati forrásra alapozta az úthálózat fejlesztését, hanem jelentős összegű önkormányzati saját forrást és pályázati támogatást is használt fel az elmúlt négy évben belterületi utak építésére, felújítására.

Végrehajtót küldenek a karácsondi önkormányzatra, Érden már nem nyomoznak

Jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált az az ítélet, amelyben 141 millió forintnyi csatornapénz megfizetésére kötelezték a karácsondi önkormányzatot, amiért a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre költötték. A Pest megyei rendőrség viszont azért szüntette meg hasonló ügyben a nyomozást Érden és a térségében, mert “nem merült fel adat arra”, hogy a csatornapénzt másra költötték volna.

Karácsondon korábban olyan hírek terjedtek el, amely szerint Kiss a társulat előző elnöke, jelenlegi alpolgármester 2014 december elején visszautalta magának túlfizetés címén az általa befizetett érdekeltségi hozzájárulást, 146.820 Ft-ot – egyedüliként a településen.

Kiss Imre alpolgármester a leghatározottabban visszautasította azokat a vádakat, amely szerint társulati elnökként egyedül ő kapta vissza az általa befizetett érdekeltségi hozzájárulást.

“Az állítás nem igaz – írta Kiss az Átlátszónak elküldött válaszában. – Egy szűk réteg körülbelül egy hónapja kezdte el terjeszteni rólam ezt a rosszindulatú, minden alapot nélkülöző, hamis állítást. Etikátlanul, sorozatosan mindent elkövetnek, hogy engem és családtagjaimat is ellehetetlenítsék, lejárassák, az elmúlt évtizedekben elért eredményeket lerombolják.”

Értesüléseink szerint viszont a feljelentők a rendőrségnek megküldték a visszafizetésről szóló banki bizonylatot.

Egy, a községben szórólapon terjesztett aláírással, hivatalos pecséttel ellátott tajékoztatóban pedig a társulat új elnöke azt írta, Kissnek “túlfizetés” címén utalták vissza a közel 147 ezer forintot.

“TÚLFIZETÉS. Szerintem mindannyiunknak túlfizetése van, de eddig ezt CSAK KISS IMRE KAPTA VISSZA!!!” – írta a víziközmű-társulat elnöke a meglehetősen harcias stílusban megírt tájékoztatóban 2019. október 1-jén, szűk két héttel az önkormányzati választások előtt.

Kiss egyébként a feletteséhez csatlakozva kommentálta a nyomozás elrendeléséről és a leaszfaltozott utcáról szóló információkat.

Kis Zoltán

A nyitókép illusztráció, forrás: pixabay.com

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom