A szegregátumokban működik a kormánypropaganda: a vidéki romák többsége a Fideszre fog szavazni

A kiugró eredményt elérő települések részaránya a közfoglalkoztatás jelentősége szerinti
településcsoportokban az országosan 10% felett teljesítő pártlisták tekintetében a 2014-es országgyűlési választásokon -- Forrás: Political Capital
A kiugró eredményt elérő települések részaránya a közfoglalkoztatás jelentősége szerinti településcsoportokban az országosan 10% felett teljesítő pártlisták tekintetében a 2014-es országgyűlési választásokon -- Forrás: Political Capital

 

A választás előtt néhány nappal elmentünk néhány kelet-magyarországi településre, ahol a korábbi tapasztalataink és a Political Capital szakértőinek kockázatelemzése alapján esélyesnek tűnt, hogy a kormánypárt helyi képviselői valamiképp manipulálni próbálják majd a választást. Nem találtuk azonban jelét ilyen előkészületeknek, ellenben az a benyomásunk alakult ki, hogy a gettókban élő romák többsége a kormánypárt elkötelezett szavazója.

 

 

A 2014-es választások idején számos esetben derült ki, hogy a törvényesség határán mozgó, vagy azt át is lépő eszközökkel manipulálták a legszegényebb választókat: a skála az ajándékcsomag-osztástól a nyílt szavazásra való kényszerítésig terjedt.

Kapcsolódó cikkeink

Kampánykrumpli, közmunka vagy készpénz a szavazatokért – így manipulálták az önkormányzati választásokat

Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban

A szegények voksa – közmunka és a választás tisztaságának kockázatai

Így büntet a polgármester: kirúgták a választási járdát építő közmunkásokat

Igaz, a jelenség az önkormányzati választásokra vált általánossá a hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein, de ugyanezek a módszerek és eszközök már az országgyűlési választásokon is felbukkantak: volt olyan jász-nagykun-szolnoki település, ahol háromszor is osztott csomagot a kormánypárti jelölt kampányában a helyi nagyvállalkozó; fél évvel később ugyanitt Fazekas miniszter azzal kampányolt, hogy mindenkit bevesznek a közmunkába, ha leváltják a nem-fideszes polgármestert. Leváltották.

Mindezek után alappal feltételezhettük – egyes információk utaltak is rá -, hogy a bizonytalan kimenetelű választás előtt újra működésbe lendül a gépezet, és a vidéki szegregátumokban, elsősorban a kistelepüléseken élő romákat ígéretekkel és fenyegetésekkel arra próbálják majd rávenni a helyi kisebbségi vezetőkön keresztül, hogy ellenőrzötten a Fideszre és a párt jelöltjére szavazzanak.

Ez akár 200 ezer szavazatot is jelenthet a kormánypárt és jelöltjei számára. Különösen fontosnak tűnhet ez a kelet-magyarországi billegő körzetekben, például Borsodban, ahol a roma szavazatok dönthetik el egy-egy mandátum sorsát.

Ehhez képest nehezen érthető, miért sértegetik fideszes csúcspolitikusok feszt a romákat: legutóbb március végén hasonlította Lázár János miniszter a fideszes kampányfrazeológiában a két lábon járó fenyegetést jelentő bevándorlókhoz a cigányokat. Szintén a cigányellenes sztereotípiákra játszott rá Lázár, amikor néhány héttel korábban egyszerűen letolvajozta a közmunkásokat.

Március elején pedig Orbán Viktor próbált egy kis plusz népszerűséget gyűjteni Miskolcon a romák és a bevándorlók összemosásával. Hogy kampányidőszakon kívül időnként kirekesztő nyilatkozatokat tesznek a párt fontos emberei, az politikailag még racionális is lehet, de néhány héttel a választás előtt nehezen érthető, miért idegenítik el maguktól a 2-300 ezer roma szavazót.

Néhány tucat, az érintettekkel folytatott beszélgetés után a magyarázat egyszerűnek tűnik: a falusi-kisvárosi, de még a nagyobb városok gettóiban élő romák többsége is mára elkötelezett Fidesz-szavazó lett, akit nem tántorítottak el a pártvezetés kirekesztő nyilatkozatai.

„Nincs itt semmi suskus, itt szeretik a Fideszt, most is oda fogunk szavazni”- mondja Baktalórántháza egyik Lungo Drom-os roma vezetője, és valóban: a négyezer lakosú nyírségi kisvárosban 2014-ben a szavazópolgárok több mint 70 százaléka szavazott a Fidesz-KDNP-listára, két évvel később háromnegyede szavazott nemmel a kvóta-népszavazáson – a település lakóinak harmada a város szegregátumaiban él.

Nagyon úgy tűnik, hogy ennél a választói rétegnél hatékonyan működött a rettegés-, és gyűlöletpropaganda: a kormánypártra adandó voks okai közt még olyan gettókban is első helyen említik a migránsveszedelmet, ahová menekülteket a tranzitzónából is csak kényszerrel lehetne költöztetni.

Ebben a kérdésben ráadásul erős véleményközösség alakult ki, még az iskolázottabbak is komoly hangon mondják fel az előző hetek M1-híradós rémhíreit.

Nekünk persze csak véletlenszerű benyomásaink vannak, de a Fidesz biztosan méri ezeknek a csoportoknak az elkötelezettségét: több mint valószínű, hogy a romákat kirekesztő kormányzati megszólalások mögött olyan számok vannak, amelyek alapján bátran lehetett cigányozni is.

Azok a romák, akiket megkérdeztünk például a miniszterelnök cigányozós nyilatkozatáról, jellemzően nem tulajdonítottak jelentőséget neki, már-már megértőnek mutatkoztak.

De a Medián legutolsó mérése is azt mutatja, hogy elsősorban a kistelepülésen élők körében tudta a Fidesz a pozícióit javítani: március eleje óta 14 százalékponttal, 68 százalékra nőtt a biztos szavazók aránya, és közel 10 százalékponttal javult a Fidesz népszerűsége.

De nemcsak a gyűlöletkampány játszik a kormány kezére, nincs nagyon alternatíva sem: a vidéken még pályán levő baloldali pártok felől nem érkezett értelmezhető ajánlat a legszegényebb szavazórétegekhez, a Jobbik elutasítottsága a romák körében pedig erősebbnek tűnik, mint négy évvel ezelőtt.

Furcsa módon mintha épp a párt középrehúzási kampánya idejére vált volna egyértelművé a roma közösségek számára, hogy a Jobbik hatalomra kerülése számukra veszélyt jelenthet. Erre persze nyilván rájátszik a kormánypártot támogató fekete kampány: hallottunk Facebook-posztokról és Youtube-videókról, melyekben jobbikosok fenyegetnek halállal cigányokat, de végül mindig az derült ki, hogy ezeket ugyan senki nem látta, de mindenki hallott róla.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne itt-ott csomagosztás, ígérgetés és nyomásgyakorlás. Több településen is azt hallottuk, hogy idén – szemben a korábbi gyakorlattal – nem teljes évre írtak alá szerződést a közmunkásokkal, hanem csak három hónapra, ami éppen a választás után jár majd le, erre a polgármester külön is felhívta a figyelmet.

Beszéltünk roma szavazópolgárral, akinek zsák krumplit ígértek – utólag persze -, az egyik roma többségű faluban pedig kedden volt nagy buli Leilával, péntekre pedig Kis Grófót várják  – ezek az esetek azonban vagy egyedi ügyeknek tűntek, vagy nem lépik át a törvényesség határát.

Az idei választáson is fontos szerep hárul a helyi cigány kisebbségi önkormányzat egyes tagjaira, a választókerületi elnökök felől érkező instrukciókat jellemzően ők szokták végrehajtani. Idén, úgy tűnik, a legfontosabb feladat a szavazók szállítása lesz, erre már évek óta bejáratott infrastruktúrája van a Fidesznek, de a kistelepülési romák szavazataira hajtó többi pártnak is.

Ezen a terepen az tud csak nyerni, aki képes megszervezni a szavazói szállítását – mondta egy forrásunk, akitől azt is megtudtuk, hogy abban a választókerületben a sikeres „intézőknek” elektromos bicikli van honoráriumként megígérve.

Tegyük hozzá, hogy tapasztalataink szerint a 2014-ben a kistelepüléseken történt csalások jelentős részét az tette lehetővé, hogy a szavazatszámláló bizottságok felében nem volt független szavazóköri delegált – úgy néz ki, ez idén sem lesz másképp.

Becker András

 

tetszett_a_cikk3