Bezárás
közbeszerzés

Álom maradhat a 30 perces szabadkai vonatozás

Hazai pályán is kevés helyen tudja 30 perc alatt a MÁV 44 kilométert megtenni, a határokon átlépő szerelvények pedig 13-60 percet is állnak az ellenőrzések miatt. A MÁV milliárdokat költ a Szeged-Szabadka vonal felújítására, és állítja: várhatóan 30-40 perces lesz a menetidő a 44 kilométeres vonalon.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Feltételes közbeszerzési eljárást írt ki a MÁV a Szeged és Röszke közötti (136-os számú) vasútvonal felújításának tervezési és kivitelezési munkáira. 2022 nyarára villamosított, modern pálya kötheti össze Szegedet és Szabadkát – írta január elején sajtóközleményében a MÁV.

Eszerint a vajdasági település és Szeged között várhatóan 30-40 perces lenne a menetidő a 44 kilométeres vonalon, amelynek 13 kilométeres magyar szakaszát újíttatja fel és állítja üzembe a MÁV várhatóan 2022 nyaráig. Az egyvágányú pálya rekonstrukciója során 120 km/h-ra emelik a megengedett sebességet (egyes, rövidebb szakaszokon 80 km/h lesz), emiatt teljesen felújítják a vágányokat, korszerűsítik a biztosítóberendezést, váltófűtéseket építenek be, villamosítják a vonalat.

A Lázár János felügyelte beruházásról megírtuk, a Szeged–Szabadka–Baja-vonal kialakításának koordinációjáért felelős kormánybiztos szerint a magyarországi vasúti szakasz felújítását a MÁV-on keresztül oldják meg, a szerbiai szakasz költségeit pedig magyar bankhitelből fedezik:

Alig volt utasa, most több tízmilliárdért újíthatják fel a Szeged-Szabadka vasutat

Négy éve egyetlen vonat sem közlekedik a Szeged-Szabadka vonalon, a MÁV adatai szerint a bezárás előtti években alig háromezren használták. Hat pár vonat zötyögött a két ország között, a Bajáig tartó meghosszabbított felújítást 2012-ben 66 milliárd forintra becsülték. A Lázár János felügyelte projektnek hivatalosan 2022-re kész kellene lennie. [featuredbox text=

A MÁV közlemény kétség kívül optimista, nem csak a 2022-es dátum miatt. A hazai pályák közül talán az egyik legújabb a 120-as, vagyis a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal, Szajol és Békéscsaba közötti 86 kilométeres szakasza. Itt elvileg akár 160-nal mehetnének a vonatok, vagyis a pálya gyorsabb, mint amit Szeged és Szabadka közé terveznek. A MÁV menetrendje szerint Nagylapos és Békéscsaba között 45 kilométer vasúton a távolság. Ezt a 7400-as gyorsvonat (Budapest-Keleti – Békéscsaba) 34 perc alatt teszi meg. Ez 79 kilométeres átlagsebesség. Ugyanezen a vonal az IC picit gyorsabb, a 73-as Traianus a Gyoma-Békéscsaba közötti 37 kilométert 27 perc alatti gyűri le, 82 km/órás átlagsebességgel.

Csakhogy a fenti példából egy dolog hiányzik: Szerbia schengeni külső határ, a maga sajátosságaival. Arrafelé jelenleg egy vonat jár, Budapestről Kelebián át Szabadkáig. Ezt éppen Mészáros Lőrinc újítja fel a kínaikkal közösen, 750 milliárd forintért. A MÁV menetrendje szerint az erre közlekedő Ivo Andric gyorsvonat 30 percet áll a határon.

Még rosszabb a helyzet, a másik külső határt, az ukránt nézzük. Ott a Munkácsra tartó Latorca IC menetrend szerint kicsivel több mint egy órát áll Záhonyban. De a Románia, vagyis uniós szomszédunk felé tartó Fogaras IC-nek is 40 perces várakozást állítottak be a határ előtt. A Horvátország felé közlekedő Agram gyorsvonatnak csak 14 percet kell várnia Gyékényesen. Vagyis a határátkelés jelentősen lassítja a vonatot. Az egykori röszkei menetrendben 13-15 perc volt menetrend szerint a határellenőrzés, igaz, akkor meglehetősen kicsi motorvonatok jártak arra, és alig utaztak rajtuk.

Vagyis a fentiek alapján inkább álom 30-40 perc alatt Szegedről Szabadkára jutni vasúton. Ugyanakkor vasúti forrásunk azt mondta, a MÁV által vállalt menetidő nem azonos az utazási idővel. Szerinte a MÁV csak azt veszi figyelembe, amíg a vonat mozog, az egyéb lassító tényezőket nem.

Azt is mondta, a vonal felújítása valójában azért lehet sürgős, mert a Kelebiai tehervonal felújítása – amit Mészáros Lőrinc végez – valószínűleg vágányzárral jár, így Szeged felé kerülhetnek a Szabadkába tartó tehervonatok.

A MÁV-nál azt írták az Átlátszó kérdéseire, hogy a terület beépítettsége miatt a Szeged-Rendezőt követő 500 m sugarú ív végéig az engedélyezési sebesség 80 km/h, ezt követően az országhatárig 120 km/h-ra nő a sebesség. Az egyvágányú vasúti pályát villamosítják és korszerűsítik a teljes biztosítóberendezést, távközlést, átépülnek a keresztező és párhuzamos utak, kiépül az egységes európai vonatbefolyásolás berendezés is (ETCS). Azt is írták, hogy a pályán nem lesz nyíltvonali kitérő. A forgalmi keresztezések Szeged-Rendezőn, valamint  Szeged és Röszke állomásokon lesznek.

Ami a menetidőt érinte, a MÁV szerint “a menetrendi tervezések, egyeztetések a határátmeneti rendészeti technológia véglegesítése után kezdődnek. Természetesen az utasokat időben tájékoztatni fogjuk a menetrendről.”

A határátkeléssel kapcsolatban azt írták, a külföldre közlekedő szerelvények várakozási ideje alapvetően a határrendészeti vizsgálati technológiától függ. “Az adott határátmeneten általánosan jellemző vizsgálati és kezelési időket figyelembe véve határozták meg a menetrendi várakozási időket. A vonatok csak akkor indulhatnak tovább, ha arra az ellenőrző szervektől engedélyt kapnak. Bővebb információkkal a határrendészet rendelkezik” – írta az Átlátszónak az állami vasúttársaság.

Segesvári Csaba

Fotó: vasútállomás Röszkén, a szerző felvétele

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom