Bezárás
Civil kurázsi

Az Átlátszó cikke förmedvény, vagy a Duna-parti irodaházak? Civil akciócsoport startol Szentendrén

Római-parti deja-vu: akciócsoportba szerveződnek a civilek, petíciózik a környékbeli lakosság a Szentendre Duna-partjára tervezett irodaház-komplexum építés ellen. A beruházó cég képviselőinél mi is jártunk, felemás tapasztalatokat szereztünk.


állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Társadalmi célú hirdetés

Förmedvénynek és okádéknak nevezte több nyilvános fórumon is Szebeni Márton, a Cyeb-cégcsoport fő tulajdonosa az Átlátszó korábbi írását arról, hogy a szentendrei Duna-partra, az úgynevezett Postás strand szomszédságába irodaházakat húzna fel az energiakereskedő CYEB Kft., az önkormányzat segítő támogatása és a helyi civilek tiltakozása mellett.

Szentendrén irodaparkot építenének a Duna-partra a kaszinó helyére, helyi civilek tiltakoznak from atlatszo.hu on Vimeo.

Szebeni meghívására mentem múlt héten a CYEB székházába. Mint korábbi cikkünkben jeleztük, írásbeli kérdéseinkre a cég részéről nem érkezett válasz, Szebeni ragaszkodott a személyes találkozóhoz, amire most, külföldi útja után került sor.

A beszélgetésen jelen volt tulajdonostársa, Briski Vilmos, a Cyeb egyik leányvállalatát vezető Matos Zoltán, illetve Benkő Balázs, aki szentendrei lokálpatriótaként lett bemutatva. Benkő aktív részvevője a szentendrei tematikájú közösségi oldalas csoportoknak, kommentárjai – Postás stand-ügyben legalábbis – kivétel nélkül úgymond beruházáspártiak. Érveivel egyébként az esetek túlnyomó többségében alul marad. „Akinek van véleménye, nem szükségszerűen aktivista típus”, mondja, amikor kérdezem, valójában kiket képvisel.

A szót mindazonáltal alapvetően Szebeni vitte a másfél órás beszélgetés 12. percétől fogva. Ekkor érkezett meg ugyanis az általa felkért videós, aki az egész találkozót innentől fogva rögzítette – hasonló interjúhelyzetekben meglehetősen szokatlan módon.

Legfontosabb ellenvetései a cikkel szemben (álláspontjukat a cég Facebook-oldalán is közzétették egészében, itt elolvasható).

Mondás 1. Nem 20 százalékról 30 százalékra nő a beépíthetőség, ez csak az egyik érintett fejlesztésinek szánt telekre, a volt kaszinó-ingatlanra igaz. A másik, bevonni szándékozott CYEB-tulajdonú ingatlan (a valahai lengyel piac területe) beépíthetősége 40 százalékról csökkent 30-ra.

Csakhogy az említett másik telek egyrészt nem szomszéd jelenleg: egy közterület, konkrétan a Duna felé vezető Strand utca választja el a kettőt. A telekcsere feltételeit, amellyel az utcát is megszerezhetné a CYEB, még tárgyalják az önkormányzattal. A két telek nem ugyanakkora: a „lengyel-piacé”, ahol csökken a beépíthetőség kisebb (3864 négyzetméter), a kaszinóé nagyobb (5829 négyzetméter).

Ráadásul a két ingatlan fekvése messze nem ugyanaz – a volt kaszinó-telek az, ami az önkormányzati tulajdonú strand fölé magasodik, s a helyi civileknek (mínusz Benkő úr) ezzel van problémájuk.

Mondás 2. Az „átlagosan 10,5 méter magas” épület semmiképpen nem tud lenni 15-17 méter. „Önt Hernádi Krisztina, a TESZ képviselője félrevezette” – mondta Szebeni, hozzátéve: „szeretnénk ha valahogy elhangozna, hogy ez nem felhőkarcoló, de még csak toronyház sem”.

A tervezett épület metszeti rajzán 14,5 méteres magasság szerepel a jelenlegi földszinttől mérve. Azt pedig Szebeni nem tudta pontosan megmondani többszöri kérdésünkre sem, hogy pontosan mennyivel kell föltölteni majd a jelenlegi talajszintet, hogy eleget tegyenek a mértékadó árvízszintre vonatkozó előírásnak.

„Szerettem volna ma az építész urat, aki a terveket készíti idehívni, de sajnos ő most nem ért rá, nem tudott ilyen gyorsan ideérni. Tehát ha ilyen kérdés van, hogy most mennyivel emelkedik meg (…) Maximumnak érzem a két métert, de Balázs, aki beleásta magát a témába. Az még mindig csak 12,5 méter és az utca túloldalán 18 méter magas házak vannak” – fogalmazott. Többször igyekeztem belekérdezni, hogy „hány méternél kezdenek építeni”, de ennél egzaktabb választ nem kaptam.

Pedig a talajszint sarkalatos kérdés, ha azt próbáljuk kideríteni, okkal érezik-e nyomasztónak az így is erősen lejtős terület alján fekvő strand látogatói a leendő épületeket. Aggodalmuk az, hogy a strandtól, a Duna szintjétől kalkulálva akár 20 méterrel is magasabb lehet a terület.

Utóbb, miután Szebeni már jóvá hagyta a tőle idézni tervezett szöveget, új levelet írt. Amely szerint „az építész” – az illető neve közlésétől eltekinteni kért – utólag kiegészítette a szöveget. Mivel egyrészt egy felvett interjú utólag, egy ott jelen nem volt személy által bajosan egészítgethető, továbbá a megjegyzés terjedelme és szakmai mivolta miatt is itt csak ezt idézem belőle: „Az épületmagasság fogalma az építésügyön belül egy olyan összetett és bonyolult téma, amiről akár egy egész könyvet is lehetne írni. Tőmondatban nagyon nehéz erre a kérdésre releváns választ adni”.

Összegezve az építész mondandóját, az is kitűnik, hogy az új szabályozás szerint lehetséges 3 szint is csak egy átlag. Hogy ne érje szó a ház elejét (vö. okádék és förmedvény), itt elolvasható a teljes szöveg.

Mondás 3. A két CYEB-telekre a jelenlegi építési szabályok szerint lakóházak, akár lakópark is építhető. Az ezzel járó környezeti és zajterheléshez képest a környék sokkal jobban jár az irodákkal, ahol hétvégén nincs munkavégzés csak ügyelet, nincsenek zajos összejövetelek stb.

Jelenleg mindkét inglant változtatási tilalom terheli, azaz sem lakópark, sem iroda, semmi sem építhető rájuk. Erre a felvetésre Szebeni válasza az, hogy a változtatási tilalom 2 évig érvényes, ebből egy már letelt. Egy év múlva építkezhetnek tehát. De dönthetnek úgy is, hogy eladják a telket – lebegteti be az alighanem az önkormányzatnak címzett atomot: vagy valakinek, aki akár lakóparkot is építhet, de megveheti az önkormányzat is. Átlagosan 50,6 ezer forintos, meglehetősen borsos áron, mert nekik annyiba került.

„A két telekért nagyjából 600 millió forintot kellene fizetnie a városnak, összesen tehát minden szentendrei lakos 20 ezer forintjába kerülne az ügylet. Ezért lobbiznak az úgynevezett civilek?” – értetlenkedett. Ehhez képest a tervezett telekcserékkel – a Strand utcaszakaszért cserébe átadott parkolórésszel – számításaik szerint 50 millió forint ajándékot kapna a város: 1145 négyzetméterrel többet adnának át, mint Strand utca területe.

Gátépítés: hajlunk rá, hogy megvizsgáljuk

Később ugyanakkor Szebeni is elismerte, hogy vannak „bizonyos pontokon az önkormányzattal még vitában állunk (…). Az önkormányzat jelezte felénk, hogy a CYEB-nek lenne a dolga, hogy a gátat meghosszabbítsa”. Ebben a sarkalatos ügyben (árvízvédelem) a dolog ott tart, hogy a CYEB „hajlik arra, hogy megvizsgálja, hogy a gátnál mi az előírás, a részünkről milyen költséggel jár”.

Miért pont itt? – vetődött fel többször a kérdés. A Cyeb válasza: mindannyian szentendreiek vagyunk, jót akarunk a városnak. És a cégnek is, ami nem tud tovább fejlődni a jelenlegi irodaházban. Messzebb nem tudnak menni, mondják, mert nem tudnak minden munkatársnak cégautót biztosítani, közösségi közlekedéssel megközelíthető telek kell.

„Szép helyen akarunk lenni” – ismerte el unszolásunkra Briski Vilmos. Szebeni hozzátette: hitelező bankjaik nem teszik lehetővé, hogy a nyereség felénél többet osztalékként kivegyenek. A cégnek magas a saját tőkéje, a banki betéti kamatok alacsonyak, az euróé negatív, az ingatlan a legmegfelelőbb befektetés.

Mondás 4. „Nem fizették ki a várost, de mégis szeretik őket, de miért?” – ez az alcím is fájt a cégnek. Szebeni közlése szerint a korábbi, a Bolgár utcába tervezett irodaház és parkoló beruházás befuccsolása során végig egyeztettek az önkormányzattal.

A város jelenleg is parkolót működtet a területen, és azzal a feltétellel adta el az ingatlant annak idején, hogy 100 parkolóhelyet visszavásárolhat 234 millió forintért. Csakhogy kiderült, a belvízhelyzet miatt csak olyan drágán építhető/tartható fenn parkoló, hogy egyszerűen nem éri meg egyik félnek sem. Úriember módon elváltunk, a foglalót a város megtartotta. „Nem sajnáljuk a saját városunktól” – fogalmazott.

Nem egészen ugyanez az üzenet olvasható ki Verseghi-Nagy Miklós (Fidesz) polgármester válaszából, amit egy április közepi közgyűlésen adott képviselői kérdésre. Itt szó nincs folyamatos egyeztetésről, szó szerint ez áll a jegyzőkönyvben: „A CYEB Energiakereskedő Kft.-nek küldtek egy felszólító levelet, mivel valóban késedelembe esett, van egy olyan mérföldkő, ami eredménytelenül telt el”.

Mondás 5. Matos Zoltán, a Cyeb Energetikai Megoldások Kft. igazgatója, nem 2013-2015-ben, hanem 2010-2015-ben dolgozott a MET-nél és nem volt Kósa Lajos kollégiumi szobatársa.

Ez nyilván így igaz, elnézést kérünk. A MET-es időpontok forrása a Linkedin, a Kósára vonatkozó közlésé pedig a Magyar Narancs azóta sem cáfolt/pontosított cikke volt.

Zöld terület helyett zöldtető

Vitatott volt, egyáltalán miért kell szóba hozni a Postás strandot, amikor a fejlesztést másik ingatlanra tervezik. Ez nyilván mindenki előtt kezdettől világos. Csakhogy az ingatlanok egymás mellett (alatt/fölött) fekszenek, festői természeti területen: Duna-ártéri szabad strandon található közösségi tér élvezhetőségét nyilván nagyban befolyásolja a környezete. És vica-verza: Briski Vilmos sem rejtette véka alá, hogy a telek „szépsége” is nyomott a latban az ingatlan kiválasztásakor.

Ráadásul az önkormányzat által készíttetett telepítési tanulmányterv is komplex egészként értelmezi a környéket. „A tervezési terület mintegy 7,5 hektár, mely felöleli a Postás strand területét és közvetlen környezetét”.

Itt az egész tanulmányterv térképekkel, illusztrációkkal. És egy idézet, ami miatt sokan kikerekedett a szemük Szentendrén: „Ezzel párhuzamosan csökkentésre kerül a telkek zöldfelületi aránya, mivel a nagyszámú gépkocsitárolást nem lehetne a hatályos tervben szereplő zöldfelületi arány biztosítása mellett megoldani. Javasolható a zöldfelületi arány csökkentésének kompenzálásaként az építés során az épület tetőzetét zöldtetővel ellátni”.

Mindezek nyomán aligha meglepő a helyiek tiltakozása. A Duna-korzó átellenes oldalán lévő lakótelepen múlt héten gyűlést tartottak. A kicsit több, mint félórásra vágott videó tanúsága szerint csak mérsékelten volt paprikás a hangulat, de pár fontos eldöntendő kérdésre, például arra, hogy hány négyzetméteres lesz az irodaház, nem tudott válaszolni sem Szebeni, sem a polgármester, csak mismásoltak (32 perc 40 másodperctől).

A résztvevők, a képek szerint pár tucatnyi lakó levélben kérést intézett a polgármesterhez és a képviselőtestülethez, hogy ne engedélyezzék a tervet.

Erősebbnek ígérkezik a helyi civilek tervezett összefogása. A Társaság az Élhető Szentendréért, a szintén helyi Civil Kotta, a Védegylet, a Civil Kollégium Alapítvány, illetve a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Momentum helyi csoportjából is vannak tagok a körvonalazódó akciócsoportban, ami rövidesen Nem adjuk a Postás strandot! néven hallat majd magáról a tervek szerint.

Rádi Antónia

Fotó: a szerző felvétele

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom