Bezárás
Csatornapénzek

Az érdi csatornaprojektből 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni az uniónak szabálytalanságok miatt

A városvezetés nem verte nagydobra, aztán egyszerűen napirendre tért azon közbeszerzési szabályszegés fölött, amelynek következtében 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni a magyar adófizetők pénzéből az Érd és térségi szennyvízprojekt uniós támogatásából. A magyarázatok meglehetősen ellentmondásosak.

Az Átlátszó újabb részleteket tudott meg arról a közbeszerzési szabályszegés miatt indult eljárásról, ami miatt az Érd és térsége csatorna-beruházási társulást 1,4 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezték: az Európai Bizottság egyik főigazgatósága évekkel ezelőtt elmarasztaló eredménnyel záruló, súlyos pénzügyi következményekkel járó eljárásokban ellenőrizte a térségben zajló 34 milliárdos csatornaberuházást.

Három konténer, tele iratokkal

A Bizottság ellenőrei azt állapították meg, hogy a közbeszerzési eljárás során „az ajánlatok elbírálása során alkalmazott képlet nem megfelelő.” – olvasható az Átlátszó birtokába került dokumentumokban.

Az 1,4 milliárd forintos visszafizetési kötelezettséget viszont egy szóval sem említették azon a rendkívüli önkormányzati közgyűlésen, amelyen az érdi képviselők a csatornaberuházásról készült beszámolókat tárgyalták 2017. november 14-én.

Az egyik alpolgármester pár szóban érintette a ugyan a problémákat, de részletekkel nem szolgált: „Nagyon sok Brüsszelből érkezett vizsgálat is volt a társulásnál. A jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve komoly kivetnivalót nem találtak” – jelentette ki Simó Károly. Értsd: voltak komoly kivetnivalók.

Ezzel kapcsolatban Csőzik László, a civilek városházi képviselője rákérdezett, hogy az említett ellenőrzések „(…) megtörténtek, vagy folyamatban vannak-e? Tehát a projektet akár egészében, akár részleteiben kik, milyen hatóság, milyen szervezet ellenőrizte és milyen mélységben?” – idézi a jegyzőkönyv a képviselőt. A válaszból viszont nem derült ki, hogy 1,4 milliárd forintot kellett éppen egy évvel azelőtt visszafizetni a társulás közbeszerzési szabálytalankodása miatt.

Tavaly év végéig Érd polgármestere, T. Mészáros András volt az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását lebonyolító önkormányzati társulás elnöke. Érdi léptékekben az 1,4 milliárd jelentős összegnek számít: 2018-ra például az önkormányzat építményadóból 1,2 milliárd forintos bevételt tervez.

Az Érd és térsége csatornaprojekt felelőse, Kovács Péter Barna 2017. novemberében a csatorna-beruházás miatt összehívott rendkívüli önkormányzati közgyűlésen beszélt arról, hogy többször kaptak uniós ellenőrzést, de a szabálytalansági eljárásokról és a milliárdos konzekvenciákról nem tett említést.

A közgyűlési jegyzőkönyv így idézi Kovácsot: „A kivitelezés, vagyis a beruházás aktív időszakában minden évben kaptak EU-TAF [az uniós támogatásokat auditáló magyar kormányzati főigazgatóság] ellenőrzést. Egy, talán két ízben járt náluk a Brüsszeli Számvevőszék, a hazai szervek pedig évente többször tartottak ellenőrzést. […] mindaz, melyet képviselő úr kért a részletekre, műszaki dokumentumokra, ajánlatokra stb. megtalálhatóak három darab nagyméretű konténerben, melyek tele vannak.”

Nemzeti érdekből az adófizetők állják a számlát

Az információt, miszerint a költségvetés fizette ki a társulásra kirótt 1,4 milliárdos büntetést, az uniós támogatásokért a mostani kormányban felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kérdésünkre megerősítette. A válaszból kiderül, hogy a költségvetési tartalékból fizették ki a Bizottság által visszakövetelt 1,4 milliárd forintot, és a pénzt 2016. november 14-én utalták át.

Az önkormányzati társulás tehát a magyar adófizetők pénzéből mentesült a visszafizetési kötelezettség alól.

A 2016-os költségvetési törvényben 4,8 milliárd forintban határozták meg annak az előirányzatnak a pénzügyi keretét, amelyből kifizették a társulás 1,4 milliárd forintos tartozását.

Az innovációs tárca azt is megírta az Átlátszó érdeklődésére, hogy milyen megfontolás alapján mentesült a társulás a visszafizetés alól. Eszerint a döntés alapja a nemzeti érdek. Az innovációs tárca által megjelölt jogszabályhely ugyanis arra enged következtetni, hogy

azért a költségvetés állta a számlát, mert „a projekt megvalósításához nemzeti érdek fűződik”.

A milliárdos közbeszerzési szabálysértésről először a Világgazdaság számolt be. „Több mint 1,4 milliárd forint a visszafizetnivaló az önkormányzati társulás által menedzselt Érd és térsége szennyvíztisztító rendszer fejlesztése projektnél elkövetett szabálytalanság miatt” – írta Vitéz Ibolya 2016. augusztusában a gazdasági napilapban.

Az érdi önkormányzat 2016 novemberében megtartott közmeghallgatásán egy érdi polgár rákérdezett a visszafizetési kötelezettségre. Simó Károly alpolgármester akkor azzal ütötte el a kérdést, hogy mindössze a magyar és az uniós jog összeütközéséről van szó. Simó akkor azt állította, hogy a Bizottság és a magyar kormány között létrejött egy megállapodás, és „Magyarország megkapta az összeg nagy részét.” Továbbá: „A miniszterelnökségnek van egy külön erre a célra fenntartott kerete, hogy amikor ilyen eset merül fel, az adott önkormányzatot lehet kompenzálni. Nemrég kapták az értesítést, hogy Érd esetében is ez történt, tehát megnyugtatásképpen elmondja, hogy az Érdi Önkormányzatnak semmilyen ilyen típusú fizetési kötelezettsége nem keletkezik” – jelentette ki Simó az alpolgármestert egyes szám harmadik személyben idéző jegyzőkönyv szerint.

Az alpolgármester elfelejtette hozzátenni, hogy a szabálytalanságot annak idején a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állapította meg, majd T. Mészárosék jogorvoslati kérelmét a Miniszterelnökség utasította el mint megalapozatlant.

Egy goromba levél T. Mészáros Andrástól

Az erd.hu-n nyilvánosságra hozott beszámolón és jegyzőkönyvön kívül az önkormányzat tulajdonában álló, közpénzből működtetett erdmost.hu közmeghallgatási tudósításában egy mondatot sem vesztegetett az érdi polgár által feltett 1,4 milliárd forintos kérdésére. (Egy másik cím alatt linkelték a közmeghallgatáson kérdezőknek adott válaszok jegyzőkönyvvel összeszerkesztett változatát. A sűrűn gépelt betűtenger 10-12. oldalán olvashatóak a 1,4 milliárd forintos kérdésre adott válaszok.)

Kérdeztük a társulás vezetőjét is – T. Mészáros András egy goromba levélben válaszolt az Átlátszó kérdéseire. Arra a kérdésre, hogy az 1,4 milliárdos malőrrel kapcsolatban milyen konzekvenciát vonták le az általa irányított társulásban, T. Mészáros brüsszelezéssel válaszolt: „Ez a támogatás-korrekció egy olyan vita következménye, amely Brüsszel és Magyarország Kormánya között folyt, ennek Érd és térsége önkormányzatai csak elszenvedői voltak. Az ügy kezelése és megoldása a Magyar Kormány hatáskörébe tartozott.

Az Ön által említett közbeszerzések során mindenben a magyar jogszabályi előírások szerint jártunk el. Másként nem is tehettük, hiszen a közbeszerzési kiírásokat előzetesen ellenőriztetni kellett a Miniszterelnökség illetékes szervezetével. Annak jóváhagyása nélkül ki sem lehetett írni a közbeszerzéseket.

Ennek ellenére utólag a Brüsszel által kiküldött – egész Magyarországot érintő vizsgálatot folytató – ellenőrök azt állították meg, hogy a magyar közbeszerzési törvény – önkormányzatokra kötelező – előírásai nem voltak összhangban bizonyos EU-s direktívákkal. Ezért – több hasonló projekttel együtt – itt is korrekciót javasoltak.”

Ehhez képest a valóságban az 1,4 milliárdos visszafizetéssel járó szabálytalanságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állapította meg, a társulás jogorvoslati kérelmét elutasító döntést pedig a Miniszterelnökség hozta meg.

És hogy miért nem beszéltek ezekről a szabálytalansági ügyekről a 2017. november 14-i – rendkívüli csatornaügyi közgyűlés elé terjesztett beszámolókban?

“Az említett támogatás-korrekció nem érintette sem az érintett ingatlantulajdonosok, sem az érintett önkormányzatok befizetési kötelezettségét, azokat a Magyar Kormány csomagban vállalta rendezni más projektekkel a Brüsszellel folytatott vita lezárásaként. Erről korábban a Közgyűlés nyilvános ülésén már tájékoztattuk a képviselőket” – írta erről T. Mészáros.

A homályos megfogalmazásból az sem derül ki, hogy T. Mészárosék mikor tájékoztatták az érdi képviselőket az 1,4 milliárdos buktáról.

A város polgármestere egy közelebbről nem megnevezett közbeszerzési ügyről 2016. február 25-én tett említést, amikor Szűcs Gábor ellenzéki képviselő azt kérdezte, hogy T. Mészárosék kaptak-e jelzést bármiféle pénzügyi korrekcióról vagy büntetésről.

Akkor T. Mészáros azt felelte: „Van egy nézeteltérés a határidők tekintetében az egyik közbeszerzési eljárással kapcsolatban. Ez a vita majd a bíróságon fog eldőlni. Ha bíróság elé kerül a vitatott kérdés, akkor biztos, hogy a Társulásnak lesz igaza. Természetes van egy alkufolyamat Magyarország, illetve az Európai Bizottság különböző szervezetei között. Ezt az alkut nem tudják befolyásolni. Ennek az alkunak az eredménye is befolyásolja majd, hogy milyen bíróságra kell menni a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban.”

Kis Zoltán (Érd)

Címlapkép: átadási fotó az Érdi csatornázás Facebook-oldalon.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom