Bezárás
radioaktív hulladék

Bodai atomtemető: most már Hoppál Péter is új helyszínek felkutatását kéri a kormánytól

Pár nappal azután, hogy írtunk a bodai atomtemető kutatófurásairól, levélben fordult az illetékes államtitkárhoz dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. A baranyai politikus levelében további lehetséges helyszínek felkutatását kérte. Szeptemberben még ellenzéki képviselők kérték tőle ugyanezt. 

Támogatási kampány

A napokban számoltunk be arról, hogy úgy tűnik, már nem eveznek egy hajóban a radioaktívhulladék-tárolókkal érintett települések és a kormány. A korábbi jó viszonyt a kompenzációs pénz felhasználási feltételeinek szigorítása ronthatja el – minderre Bátaapáti polgármestere hívta fel a figyelmet.

Krachun Szilárd az Átlátszónak elmondta, arra, ami a lakosságot közvetlenül érintené, már nem kapnak támogatást. Se életminőség javításra, se szociális támogatásra vagy akár energetikai felújításra. A község vezetője szerint annak idején, amikor a helyiek hozzájárultak ahhoz, hogy a házaiktól nem messze egy radioaktívhulladék-tároló épüljön, azért tették, mert az ígérték nekik, hogy munkahelyeket teremtenek, és a településnek – és így a lakosságnak is – lesz pénze.

“Ma azt látom, hogy korábban keresték a kegyeinket, addig, amíg meg nem épült a tároló. Most pedig el akarják lehetetleníteni, hogy azt a pénzt, amit kapunk, ésszerűen felhasználjuk”

– nyilatkozta a polgármester.

Bátaapáti polgármestere leszögezte, nem akar háborút, békés megoldásokra törekszik, de ha nem sikerül megállapodniuk az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériummal és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-vel (RHK), akkor el fogja mondani a település lakóinak, hogy az állam már nem kompenzálja őket azért, hogy elviselnek egy radioaktívhulladék-tárolót a település határában.

Megromolhat a viszony a radioaktívhulladék-tárolókkal érintett települések és a kormány között

Úgy tűnik, már nem eveznek egy hajóban a radioaktívhulladék-tárolókkal érintett települések és a kormány. A korábbi jó viszonyt a kompenzációs pénz felhasználási feltételeinek szigorítása ronthatja el Bátaapátin. A lakossági elégedetlenség az atomlétesítmények ellen fordíthatja a közhangulatot, éppen akkor, amikor a Baranya megyei Bodán újrakezdődtek az ország első atomtemetőjének kutatófúrásai.

– Egy ilyen létesítmény esetén két dolog fontos: az ismertség és az elfogadottság. A legutóbbi felmérések szerint itt az előbbi 100 százalékos, utóbbi 92 százalékos. Ez az arány olyan magas, hogy ez csak romolhat – jegyezte meg a község vezetője.

Megnőhet a lakossági ellenállás

Bár egyelőre nem tudni, mit lép majd a kormány, biztosan nem jönne jól, ha a közhangulat az atomlétesítmények ellen fordulna. Éppen akkor, amikor a Baranya megyei Bodán újrakezdődtek az ország első atomtemetőjének kutatófúrásai.

Atomtemető: újrakezdődnek a munkálatok Bodán, több mint 3 milliárd forintot költenek rá

A kivitelezőt és a műszaki ellenőrt is kiválaszották, így nincs akadálya, hogy tovább folytatódjanak a kutatófúrások a Baranya megyei Boda határában. Az ott található aleurolit formáció ugyanis a szakértők szerint alkalmas lehet egy atomtemető befogadására. A munkálatokra több mint 3 milliárd forintot költ az állam az elkövetkező időszakban.

A 2015 áprilisában az Országgyűlés által jóváhagyott nemzeti politika szerint a nagy aktivitású hulladékot egy stabil, mélységi geológiai formációban kialakítandó tárolóban kell elhelyezni. Egy ilyen tároló befogadására alkalmas terület (kőzet) földtani kutatása, kijelölése és megfelelőségének igazolása, valamint a hulladékcsomagok végleges elhelyezése során alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozása – a nemzetközi példák alapján – azonban hosszú, évtizedekig tartó folyamat. Az értékelések során a létesítmény hosszú távú (akár többszázezer év) biztonságát is bizonyítani kell.

Egy, az ország egész területére kiterjedő értékelés szerint a Nyugat-Mecsekben található Bodai Agyagkő Formáció (BAF) bizonyult a legígéretesebb befogadó kőzetnek, ezért ott folytattak feltáró kutatásokat.

Az első ciklus 2010-ben, a második 2017-ben zárult. 2019. július 10-én aztán az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ismét megadta az engedélyt az RHK-nak az újabb telephelykutatási keretprogram indítására, így folytatódhatnak a vizsgálatok Boda határában.

A kutatásokat a Mecsekérc Zrt. végzi az RHK felügyelete alatt. Amikor októberben a helyszínen jártunk, már láthatóak voltak a munkálatok jelei.

Az új bodai kutatófúrások helyszíne októberben. Fotó: Dohi Gabriella

A nyugat-mecseki atomtemető terve azonban nem mindenhol egyformán népszerű. A legtöbb ellenzője – a kutatási helyszíntől mindössze 10 km-re fekvő – Pécsett van, ahol úgy érzik, egyszerűen lefizetik, megvásároljáka kutatással érintett önkormányzatokat és azok vezetőit, hogy megelőzzék a lakossági ellenállást. Emellett azt is sérelmezik, hogy Pécsnek nincs beleszólása az atomtemetővel kapcsolatos vitákba.

Konkoly-Thege Júlia, a pécsi Zöld Fiatalok Egyesület vezetője az Átlátszónak azt mondta, fontos lenne beszélni arról,

a Bodai Agyagkő Formáció vízzáró rétege ugyan nagyon jó, de a törékenysége miatt a geológiai mozgások veszélyt jelenthetnek.

Hozzátette, a tervek szerint mindössze ötven évig figyelik majd csak meg a helyszínt, miután a tárolót feltöltötték és lezárták. Így pedig fennáll a veszélye, hogy ha valami baj történik, későn veszik észre.

Az Egyesület ezért azt szeretné elérni, hogy a döntéshozók szembenézzenek azzal a realitással, hogy jelenleg nem lehet garanciát vállalni a kiégett fűtőelemek biztonságos elhelyezésére Magyarországon, és újranyitnák az ország első atomtemetőjéről szóló vitát.

– Érdemi és széleskörű párbeszédet kellene folytatni az atomhulladékól, a kockázatokról, a lehetőségekről, hogy később a lakosság minden információ birtokában megfelelő döntést hozhasson – hangsúlyozta Konkoly-Thege Júlia.

Radioaktív hulladéktároló: Baranyában kétszer is visszaverték a beruházást a helyiek

„A mi országunk alkalmatlan a kiégett fűtőelemek végleges tárolására.” A kijelentés Maróthy Lászlótól, a Paksi Atomerőmű akkori nukleáris igazgatójától hangzott el 1988.

Hoppál Péter levelét megírta

Cikkünk megjelenését követően adta hírül a Facebookon Hoppál Péter Baranya megyei országgyűlési képviselő, hogy levelet írt az illetékes miniszternek a bodai atomtemetővel kapcsolatban.

Az képviselő azt írta, Pécs és térsége országgyűlési képviselőjeként számos megkeresést kapott a választópolgároktól, amelyekben az emberek a kutatásokkal kapcsolatos aggodalmuknak és kérdéseiknek adtak hangot. (Azt nem említette, hogy a héten a bányászati törvény és a radioaktív hulladékokról szóló irányelv is téma volt a Parlamentben.)

Ennek ismeretében kéri az államtitkár intézkedését, hogy

induljanak vizsgálatok annak megállapítására, hogy az országban mely egyéb, Baranya megyén kívüli újabb alternatív helyszíneken lehetne kutatásokat indítani

annak érdekében, hogy később az előírásoknak és biztonsági szempontoknak legmegfelelőbb létesítményt lehessen kialakítani.

Mint írta, a szakemberek szerint a végső helyszín kiválasztásáig még több évtized lehet hátra, maga az építkezés pedig csak 2050-2060 között indulhat.

Log into Facebook

null

Az ügy érdekessége, hogy szeptemberben még Keresztes László Lóránt LMP-s pécsi országgyűlési írt levelet a Hoppál Péternek és Nagy Csabának a bodai atomtemető ügyében. A levélről beszámoló Pécsi Stop akkor azt írta, Keresztes szerint a fideszes politikusok nem a választókerületeikben élőket szolgálják, hanem a kormány akaratát képviselik, miután egyszer sem emelték fel a szavukat a Bodára tervezett atomtemető ellen.

A képviselő felemlegette azt is, hogy a pécsi városvezetés tavaly decemberben kinyilvánította: nem kér a megyeszékhely határától néhány kilométerre tervezett atomtemetőből.

Az LMP-s képviselő akkor azt is tervezte, hogy már az őszi ülésszak elején az Országgyűlés elé viszi a javaslatot, hogy – miután a bodai térség a társadalmi és gazdasági adottságok miatt nem alkalmas –  keressenek alternatív helyszíneket.

Log into Facebook

null

Katus Eszter

Nyitókép: Az új bodai kutatófúrások helyszíne októberben. Fotó: Dohi Gabriella

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom