Bezárás
Csatornapénzek

Csatornapénzek: tömeges lakossági perindítás jöhet Érden

A csatornaépítéshez beérkezett jelentős uniós támogatás ellenére a 250 ezer forintos lakossági önrészből Érden mindössze 11 ezer forintot akarnak visszafizetni. Az ellenzék szerint kérdéses, hogy jogszerűen finanszírozták-e a lakossági pénzekből a kiegészítő beruházásokat.

Az előzetes becslések szerint nagyjából 11 ezer forintot készül visszaadni az érdi víziközmű-társulat a helyi lakosoknak, akik annak idején 250 ezer forint érdekeltségi hozzájárulást fizettek be az érdi csatornaberuházás finanszírozására. A társulat kasszájában 196 millió forint maradt 2018 májusára. Tavaly kiemelkedően magas összeget, 2,3 milliárdot utaltak át az önkormányzatnak fejlesztési célra, így a társulat 2017-es év végi mérlege 227 millió forintra csökkent.

Előzmények: Csütörtökön Érden is elkezdődhet az elszámolás a csatornapénzekkel

A visszafizetésről szóló döntést május 10-én hozta meg a társulat küldöttgyűlése, amelyen arról is döntöttek, hogy a társulat 2018-ban az előző évhez képest nagyjából kétszer annyit, 66 millió forintot költ saját magára az elszámolási eljárás tervezett lezárásáig, október 30-ig. Bérjellegű költségekre és cafetériára 22,9, illetve 2,9 millió forintot tüntettek fel a pénzügyi tervükben.

A május 10-én megválasztott elszámolási bizottság elnökévé az intéző bizottság korábbi elnökét, a közgyűlés Fidesz-frakciójában ülő Szabó Bélát választotta a helyszínen mérsékelt érdeklődéssel kísért küldöttgyűlés. Szabó havi 400 ezer forintot kap az elszámolási folyamat irányításáért.

A csekély helyszíni érdeklődés ellenére a közösségi média helyi fórumain, beszélgető csoportjaiban élénk reakciókat váltott ki, hogy a társulat 11 ezer forintot készül visszaadni a lakosoknak, illetve – szakkifejezéssel élve – 17 000 fogyasztási egységnek. Az egyik kommentelő meglehetős pontossággal ragadta meg a probléma lényegét: “Csak hogy jól értelmezem-e: befizettünk 250 ezret, amit lényegében az EU révén mégsem kellett volna, és most “visszakapunk” 11 ezret belőle? […] az önkormányzati adónk a szinte mindenütt betonozott utcákkal rendelkező Tárnok lakosaiéhoz képest kb. a nyolcszorosa. Hová lesz ez a pénz vajon?”

Az eltérő helyi sajátosságok miatt természetesen nem lehet összehasonlítani az ország különböző településein visszakapott vagy követelt összegeket. De az érdekérvényesítési lehetőségek és szándékok eltérő intenzitásáról árulkodik, hogy például Szigetszentmiklós Bucka településrészében a helyi civilek nem elégedtek meg azzal, hogy a befizetett 250 ezer forintos érdekeltségi hozzájárulásból 153 ezer forintot visszakaptak, szerintük 167 ezer forint a jogos követelésük. Nagykőrösön a helyik civileknek szinte az országban elsőként sikerült kikényszeríteniük, hogy visszakapják a lakosság által befizetett pénzek egy részét, nagyjából a befizetett lakossági önrészt felét. A legújabb hírek szerint a fennmaradó, közel százezer forintos rész visszaszerzése érdekében nemrég kezdeményeztek eljárást a kormányhivatalnál.

Érd esetében ugyanaz teszi szükségessé a visszafizetést, mint az ország más településein: a csatornaépítés költségeihez önrészt szedtek be a lakosoktól, ám ezt az összeget később majdnem teljes mértékben kiváltotta az EU-ból érkezett támogatás. Az ország legalább két tucat településén kialakult konfliktus forrása az, hogy az uniós támogatás megérkezéséről az önkormányzatok vagy nem értesítették a lakosságot,  továbbá a csatornaberuházástól eltérő más feladatok finanszírozása miatt és a pénzügyi-tulajdonjogi elszámolás elhúzódására hivatkozva halogatták a lakossági önrész visszafizetéséhez vezető elszámolási eljárások megindítását.

Az ország számos településen kezdeményeztek bírósági vagy hatósági eljárásokat a csatornaberuházások során tapasztalt visszásságok miatt (ezekről itt és itt írtunk részletesen). Az érdi csatornaberuházást áttételesen érinti az a vizsgálat, amelyet a kormányhivatal kezdemlényezésére a vízügyi igazgatóság indított a szomszédos Tárnokon (Tárnok önkormányzata az egyik tagja annak a társulásnak, amely Érd, Diósd és Tárnok csatornaberuházását levezényelte.) Nem értesültünk semmi olyan információról, hogy bárki  – például a karácsondi döntés mintájára – cégbírósági vagy hatósági eljárást kezdeményezett volna a több mint harmincmilliárdos érdi beruházás ügyében.

Az érdi víziközmű-társulat ülése után az érdi közgyűlési ellenzék legismertebb tagja, Érd volt alpolgármestere, a parlamenti választásokon az MSZP-Párbeszéd által jelölt helyi civil politikus, Csőzik László így nyilatkozott az Átlátszónak: “A problémát az okozza, hogy nagyságrendileg csak közel 200 millió forint maradt a Társulat számláin az érdemi lakossági visszatérítéshez szükséges 2,5–4 milliárd forint helyett. A rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat a Társulat felhasználta, az elköltés módjáról pedig – ha most megkérdeznénk – a társulat vezetése biztosan azt állítaná, szabályosan, kizárólag a csatornázási program céljaira fordította azokat” – mondta 43 évesen már tapasztaltnak nevezhető, sokat látott helyi ellenzéki politikus.

Csőzik emlékeztetett arra, hogy a 2014. májusi érdi önkormányzati közgyűlésen – a fideszes és a jobbikos képviselők támogatásával – született határozat arról, hogy a KEOP [az uniós Környezet és Energia Operatív Program] előírások szigorúsága miatt a társulat forrásai terhére valósítják meg 1,3 milliárd forint értékben a következő beruházásokat: (1) a szennyvíztisztító próbaüzemi költségeinek üzemeltetési bevételből nem fedezett részét; (2) a házi átemelők telepítését a gravitációsan rá nem köthető ingatlanok esetében; (3) egyedi bekötővezetékek építését; (4) a közcsatorna védelme érdekében történt csapadékvíz-elvezetési beruházásokat, valamint (5) útépítési és útjavítási munkálatokat a csatornázási programmal összefüggésben.

“A csatornázási beszámoló ügyében tavaly novemberben összehívott – lényegében botrányba fulladt – rendkívüli közgyűlésen szimbolikusnak szánt kérdést intéztem a városvezetéshez: ügyeltek-e arra, hogy a lehető legtakarékosabban menedzseljék a projektet, éppen annak érdekében, hogy a lehető legtöbb lakossági befizetést lehessen visszaosztani? A válasz mindössze egy tömör, ám annál határozottabb igen volt, mindenféle indokolás, részletezés nélkül.”

A politikus szerint a társulati elszámolási eljárás megindításával most végképp elérkezett az idő a csatornázási program végrehajtásának alapos vizsgálatára, így többek közt arra is, hogy a vízgazdálkodási törvény rendelkezéseibe – különösen az alapfeladatán túli tevékenységek végzésének tilalmára vonatkozó előírásába – ütközött-e a kiegészítő beruházások megvalósítása.

Ha az bizonyosodna be, hogy igen, úgy megteremtődne a jogcím a hozzájárulások – legalábbis egy meghatározó részének – eredményes visszaperléséhez, mondjuk akár egy lakossági felperesi pertársaság irányából – vetette fel a bírósági út lehetőségét a civil színekben politizáló ügyvéd.

“Könnyen előfordulhat azonban, hogy ezt a kérdést már eleve csak bíróság előtt, egy perben lehet tisztázni. Nekünk, ellenzéki képviselőknek ezt a kérdéskört kell most alaposan végigjárnunk, s még hangsúlyosabban kiállni a lakossági érdekek mellett. Magam mint a civil életben gyakorló peres ügyvéd ebben kiváltképp ki kívánom venni a részem” – jelentette ki Csőzik László.

Kis Zoltán (Érd)

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom