Bezárás
Csatornapénzek

Csatornaügy: rendkívüli testületi ülést harcoltak ki a diósdi civilek

Csak pár hónapja szervezkednek, de sikerült elérniük, hogy a víziközmű-társulat beszámolóját rendkívüli ülésen tárgyalja a képviselő-testület. A diósdi civilek mégsem elégedettek, néhány körülmény aggodalomra ad okot.


állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Társadalmi célú hirdetés

„Mert az azért látható, hogy a másik oldalon valóban felkészült emberek állnak, akik a jognak minden passzusát úgy tudják terelgetni, ahogy azt az érdekeiket szolgálják.” – hangzott el a kijelentés augusztus végén Diósd városa jegyzőjének szájából, miután a képviselő-testület meghallgatott egy civil aktivistát.

Néhány évvel az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásának befejezése után a nagyjából tízezer lelket számláló Diósdon a civilek és a helyi politikusok kezdenek ráébredni, hogy valami nincs rendben a harmincnégymilliárd forintos csatornaépítési projekttel.

A gyanút leginkább az táplálja, mennyire semmibe vették őket, mikor szerették volna megtudni, kik, hogyan és milyen hatékonysággal költötték el az általuk befizetett pénzeket az Érddel és Tárnokkal közös csatornázási-szennyvíztisztítási projektben.

Balogh Pál, Diósd jegyzője a „jogi passzusok terelgetéséről” azon az képviselő-testületi ülésen beszélt még augusztus végén, amelyen a képviselők arról döntöttek, rendkívüli közgyűlést hívnak össze, tisztázandó a helyi víziközmű-társulat működésével kapcsolatban felmerült aggályokat és vádakat.

Ezen az augusztusi ülésen a helyi víziközmű-társulat beszámolóját vitatták volna meg: az előterjesztők a tájékoztató tudomásul vételét kérték. Helyi civilek és a velük összefogó egyik független képviselő az ülés után sikerként könyvelték el, hogy

a beszámolót a közgyűlés levette a napirendjéről, és arról döntött, hogy rendkívüli közgyűlést hívnak össze.

Ez történt az augusztusi ülésen

A csatornázási projekt megvalósítására Érd, Tárnok és Diósd sajátos megoldást választott: beruházást az önkormányzatok társulása bonyolította le, a települések vízközmű-társulatai mindössze a pénz összegyűjtését és annak továbbküldését végezték.

Diósdon csatornaügyben hónapokkal ezelőtt kezdett szervezkedni pár civil, de kezdeményezésüket egyre többen támogatják az aláírásgyűjtési akció keretében. Legfontosabb céljuk: szeretnék megismerni a 34 milliárdos beruházás legfontosabb, Diósdra vonatkozó okmányait és adatait.

Az augusztus 30-i önkormányzati közgyűlésen Novákovics Ferenc független képviselő néhány szembeötlő problémára hívta fel a figyelmet: egyebek mellett szerinte nem fizették be az induló jegyzett tőkét. A társulat induló jegyzett tőkéje 500 ezer forint, de a rendelkezésre álló dokumentumok szerint ezt az összeget 10 éve nem fizették be – mondta a független képviselő

Ráadásul a beszámoló szerint 74 millió forintos mínuszt mutat a társulat tőkéje. Ha ez így marad, akkor az önkormányzatnak legalább ekkora adóssággal kell átvennie a társulatot, emlékeztetett a jogszabályi rendelkezésre Novákovics.

„Nem tudom, hogyan működhet egy olyan társulat, amelynek az induló tőkéje sincs befizetve” – fakadt ki Novákovics, hozzátéve, hogy a társulat honlapján nincsenek fenn a legfontosabb közérdekű adatok, így például az alapszabály, a beszámolók vagy a taggyűlési jegyzőkönyvek.

A képviselő szerint a számos megválaszolatlan kérdés indokolttá teszi, hogy egy ad hoc önkormányzati bizottság vizsgálja meg a társulat működését és a beruházás körülményeit.

Az elhúzódó vita során a polgármester többször fontosnak tartotta arra emlékeztetni a képviselőket és civileket, hogy az önkormányzat jogi értelemben nem felelős azért, hogy a társulat miként gazdálkodott a lakosoktól beszedett pénzzel.

Az egyik civil, az aláírásgyűjtési akció kezdeményezője, hosszan bírálta a víziközmű-társulat működését. A legfőbb kifogása az volt, hogy nem kommunikálnak velük, nem férnek hozzá a legfontosabb iratokhoz, adatokhoz.

Miután Bogó László független polgármester megismételte, hogy „nincs semmi közük a társulathoz”, így a társulat működésére sincs befolyásuk, a jegyző, Balogh Pál megjegyezte: “Számomra az a furcsa ebben a történetben, hogy azok jönnek ide [a képviselő-testülethez], akik annak a társulatnak a tagjai. A saját szervezetükben nem képesek érvényesíteni a tulajdonosi jogaikat?”

Balogh megjegyezte ugyanakkor, hogy az önkormányzat lesz a társulat jogutódja, így át kell vennie a követeléssekkel együtt az adósságokat is.

A képviselők végül konszenzusos döntést hoztak arról, hogy leveszik a napirendről a társulat beszámolóját. Arról is döntöttek, hogy a rendkívül, csatornaügyi közgyűlés előtt összegyűjtik a kérdéseket, az ülést pedig úgy időzítik, hogy a víziközmű-társulat intéző bizottságának elnöke el tudjon jönni.

A civilek a múlt héten aztán csalódottan konstatálták, hogy a végül szeptember 24-ére összehívott rendkívüli testületi ülésre mindössze öt nappal korábban jelent meg a meghívó:

szerintük az ülés egyik célja az volt, hogy a helyi polgárok közül minél többen részt vehessenek ezen a kvázi lakossági fórum. A szűk határidő miatt viszont félő, hogy végül csak kevesen fognak tudni eljönni.

Kis Zoltán (Érd)

A címlapkép a szerző felvétele

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom