Csütörtökön Érden is elkezdődhet az elszámolás a csatornapénzekkel

Az érdi szennyvíztisztító átadása 2014-ben fotó: Facebook/Érdi Csatornázás
Az érdi szennyvíztisztító átadása 2014-ben fotó: Facebook/Érdi Csatornázás

 

Jogszabályi rendelkezésekbe ütközően Érden útépítési beruházásokra költöttek a lakossági csatornapénzekből. A polgármester, aki a projektet levezénylő szervezet elnöke is volt, nem hajlandó elárulni, hogy kik az útépítési beruházások kedvezményezettjei. Eközben az országban egymás után indulnak a bírósági és hatósági eljárások a lakosságtól beszedett pénzek szabálytalan elköltése miatt. Csütörtökön Érden is döntés születhet.

 

 

Az Érd és a környező települések által a 34 milliárd forintos csatornaépítésre létrehozott önkormányzati társulás az egyértelmű törvényi rendelkezések ellenére a lakosságtól beszedett pénzekből különböző útépítéseket finanszírozott.

Az érdi városvezetés évek óta arra törekszik, hogy megbélyegezze azokat, akik a csatornapénzek elherdálása miatt bírálják a polgármestert és politikai szövetségeseit, illetve szóvá teszik, hogy a lakossági hozzájárulás beszedésére létrehozott vízikömű-társulatnak már évekkel ezelőtt el kellett volna számolnia az érdekeltségi hozzájárulásokkal.

Az elszámolás valójában az érdekeltségi hozzájárulás egy részének visszafizetését jelenti. A csatornaberuházást eredetileg úgy tervezték, hogy azt jelentős részben a lakosok finanszírozzák. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a viszont a Brüsszelből érkező pénzek csaknem feleslegessé tették a további lakossági befizetéseket, illetve megteremtették annak a lehetőségét, hogy a lakosok visszakaphassák a befizetett csatornapénzt.

A hatályos vízgazdálkodási jogszabályok előírják, hogy a csatornaberuházások átadása után meg kell kezdeni az elszámolást, és a feleslegesen befizetett pénzt vissza kell fizetni a lakosoknak. Ezeket a szabályokat viszont számos eseteben nem tartják be: a pénzbeszedésre létrehozott víziközmű társulatok – ez a szervezeti forma az önkormányzatiság és a gazdasági társaság sajátos hibridje – a beruházások érdemi befejezése után az alapfeladattól eltérő célokra kezdték elkölteni a lakosságtól beszedett pénzeket.

Érden az alapfeladattól eltérő célok egyik közkeletű elnevezése az úgynevezett “B” program, amelynek keretei meglehetősen homályosak. A csatornázás-projektre telepítettek olyan beruházásokat, amelyeket az EU nem finanszírozott, ám a helyi társulat úgy döntött, hogy a megmaradt lakossági pénzekből megfinanszírozzák ezeket.

Az alapberuházásból a NER-arisztokrácia tenderbajnokai gazdagodhattak a leginkább: Simicska Lajos a Közgéppel, vagy Mészáros Lőrinc üzleti partnere, Szijj László a Dunaaszfalt révén. A Direkt36 2017-ben tárta fel, hogy – más projektek mellett – az érdi csatornaberuházás révén a miniszterelnök apjának cége is jelentős közpénzes megbízásokhoz jutot.

T. Mészárosnak írnia kellett volna egy levelet T. Mészárosnak

A milliárdos költségvetésű “B” program elköltésének részleteivel kapcsolatban adatigényléssel fordultunk Érd polgármesteréhez. T. Mészáros Andráshoz, a polgármester azonban kibújt a válaszadás alól. Arra hivatkozott, hogy a beruházást Érd, Diósd és Tárnok önkormányzatainak társulása bonyolította le, ezért a projektvezető megkeresését javasolta. Csakhogy

a “B” program végrehajtója, így az ezzel függő adatok kezelője az a szervezet – a társulás -, amelyet 2017. december 31-ig éppen T. Mészáros irányított.

A Társulás kötötte a kivitelezési szerződéseket, illetve a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérőként szerepelt a csatornaprojektben. A ”B’ programmal kapcsolatos kérdések megválaszolásához T. Mészárosnak mint polgármesternek a társulás elnökéhez, T. Mészároshoz kellett volna fordulnia, de a jelek szerint ezt nem tette meg.

Holott 2017. novemberében az önkormányzat rendkívüli közgyűlésén beszámolót fogadtak el az Érd és környéke csatornaberuházásáról, így a “B” programról is. A beszámoló előadója pedig maga T. Mészáros András volt, aki most mégsem kíván adatokat kiadni a 4,2 milliárd forintos “B” program részleteiről, kedvezményezettjeiről. Ezek után ismét kértük az adatok kiadását, választ eddig nem kaptunk.

A 250 ezer forintos érdekeltségi hozzájárulás sorsa, az elszámolás ügye az utóbbi időben élénken foglalkoztatja Érd közvéleményét. A helyi ellenzék visszatérően bírálja a városvezetést a visszafizetés elmaradása miatt, és a város lakói sem értik, hogy miért késlekednek az elszámolással és a pénz visszafizetésével.

A csatornarendszert ugyanis évekkel ezelőtt átadták: az önkormányzati tulajdonban lévő Érdmost.hu az elmúlt négy évben legalább öt cikkben számolt be a beruházás befejezéséről. Egy kormányrendelet szerint

az elkészült közművet 30 napon belül át kell adni az önkormányzatnak, és az átadástól számított 30 napon belül a társulat legfelsőbb döntéshozatali szervének döntenie kell az elszámolási eljárás megindításáról.

Ha hitelt adunk az önkormányzat lapjában megjelent tudósításoknak, akkor az elszámolási eljárást évekkel ezelőtt be kellett volna fejezni, és a társulat sem létezhetne már.

T. Mészáros András a projekt befejezésével kapcsolatos adatigénylésünkre azt a választ adta, hogy a vagyonelemek átadása 2017. november 30-án történt meg. Csakhogy a kérdésünk nem a vagyonelemek átadására, hanem arra az átadási időpontra vonatkozott, amelyet a vízgazdálkodásról szóló törvény és kormányrendelet határoz meg. Ez az időpont határozza meg ugyanis az elszámolás megindításának idejét is.

Már 2013 decemberében megnyíltak a visszafizetéshez vezető határidők?

A jogszabály és a bírósági döntések indokolása alapján teljesen világos, hogy a próbaüzem és a műszaki átadás után 30 nappal elkezdődhet az elszámolás, majd az érdekeltségi hozzájárulások visszafizetése.

Az ugyancsak közpénzből működtetett ÉrdTV híradója szerint 2013. decemberében megtörtént az érdi csatornahálózat műszaki átadás-átvétele. A hírt akkor Simó Károly, az önkormányzat jelenlegi alpolgármestere jelentette be.

Ezek szerint már 2014-ben meg kellett volna kezdeni az elszámolást a csatornapénzekkel. Ehhez képest néhány héttel ezelőtt látott napvilágot a hír, hogy az érdi társulat május 10-én tartandó rendes évi küldöttgyűlésén napirendre kerülhet az elszámolás ügye.

Érthetetlen, hogy mi az oka a négy éves késlekedésnek. A csatornázási ügyekben megindult bírósági és hatósági eljárások alapján arra lehet következtetni, hogy ezekre a kérdésekre rövidesen Érden is választ kell adni.

A legjobb védekezés a támadás: az önkormányzat tavaly november 14-i, rendkívüli csatornaügyi közgyűlésén Simó Károly alpolgármester, aki egyben a víziközmű-társulat elnökhelyettese, azzal vádolta meg a “B” programba foglalt útépítések ellenzőit, hogy szembemennek az érdiek nyilvánvaló érdekével.

Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint Simó kijelentette: “Aki azt mondja, hogy Érden nem kell utat építeni, az érdiek ellen megy. Tehát ha valaki azt mondja, hogy miért volt a „B” program, azt tudja mondani, hogy mondja ki nyugodtan, hogy szerinte Érden nem kell utat építeni (…)” Vagyis aki nem támogatja, hogy Érden a csatornázási beruházásra beszedett érdekeltségi hozzájárulásokból utakat építsenek, az az érdiek ellensége. Valójában Simó állítása alapvetően ütközik a vízgazdálkodásról szóló törvény és más jogszabályok rendelkezéseivel.

A bíróság már 2011-ben kimondta, hogy tilos a csatornapénzekből utat építeni

A Győri Ítélőtábla 2011-ben egy víziközmű-társulat határozatait azért semmisítette meg – az alsóbb bíróság ítéletét helyben hagyva -, mert a társulat olyan döntést hozott, amely lehetővé tette, hogy a befizetett érdekeltségi hozzájárulásokból utakat építsenek.

Gf.V.20.097/2011/5.számú határozatban az Ítélőtábla kimondta: “A fentiek értelmében tehát a tagok érdekeltségi hozzájárulás fizetésére csak a közfeladatként megjelölt tevékenységek finanszírozása céljából kötelezhetők. Célszerűségi szempontok, a közművek egyidejű létesítésének gazdaságossága alapján a Vgtv. 35.§.(3) bekezdés, 38.§. rendelkezései nem írhatók felül.”

Vagyis a bíróság szerint érdekeltségi hozzájárulásból nem építhető út.

Ehhez képest Simó alpolgármester 2017 decemberében azzal dicsekedett egyik sajtónyilatkozatában, hogy a csatornapénzekből 50 kilométer utat építettek Érden.

2016. április 12-én, a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításának parlamenti vitájában Pogácsás Tibor belügyi államtitkár egyértelművé tette, hogy mi a javaslat célja: “Az egyértelmű megfogalmazás azt hivatott megakadályozni, hogy a társulat az ingatlanok tulajdonosaitól beszedett vagy köztartozásként behajtott, a víziközmű-létesítmény megvalósítását szolgáló érdekeltségi hozzájárulást a közfeladatán kívül egyéb tevékenység finanszírozására fordítsa.”

A társulat közfeladata a víziközmű, a csatornahálózat, és ahhoz szorosan kapcsolódó építési-műszaki rendszerek létrehozása. Érden nyilvánvalóan nagy jelentősége van az útépítéseknek, ez azonban alapvetően önkormányzati feladat, és a víziközmű-társulat közfeladatát nem lehet összekeverni az önkormányzati feladatokkal.

Kétszer fizeti meg

Az érdekeltségi hozzájárulások beszedésével lényegében kétszeresen adóztatták az ingatlanok tulajdonosait: egyrészt befizették a „rendes” adóikat, másrészt be kellett fizetniük az érdekeltségi hozzájárulást. Ha nem teszik meg, akkor ezt az összeget adók módjára behajtják rajtuk. Nemcsak méltánytalan, de törvénytelen is a kvázi kettős adóztatás állapotát fenntartani akkor, amikor az unióból érkezett pénzek felhasználásával a lakossági önrész minimálisra csökkenthető lenne.

Amikor Simó alpolgármestert megkértük, hogy adjon magyarázatot a kijelentései és a jogszabályi rendelkezések közötti ellentmondásra, először azzal hárította el a válaszadást, hogy a probléma nagyon szerteágazó, az álláspontját személyes megbeszélés során tudná világossá tenni. Ezek után azt kértük az alpolgármestertől, hogy jelölje meg azt a jogszabály-helyet, amely lehetővé teszi a befizetett csatornapénzek útépítésekre költését.

Az érdeminek szánt válasz pedig így szól:

„Az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Programban (Program) semmi olyan beruházás nem történt, amely közfeladattól eltérne vagy ne szerepelt volna a Program tervezett műszaki tartalmában. A Program finanszírozása EU-s, hazai költségvetési, önkormányzati költségvetési és társulati finanszírozásból történt. Minden tevékenysége esetén minden ebben résztvevő szervezet betartotta a hatályos jogszabályokat. Minden ezekkel ellenkező állítása valótlan.”

Ehhez képest a már említett rendkívüli csatornaügyi közgyűlésen Simó azt mondta: „Tehát a „B” program megvalósításáról van szó, mely arról szólt, hogy a KEOP program műszaki tartalmán kívül, olyat is valósítson meg a projektgazda Társulás, melyek eredetileg nem szerepeltek benne. Az, hogy milyen pénzből valósult meg, említette, hogy a 3. pontban van felsorolva, hogy mennyi pénzt adott át az Önkormányzat, körülbelül 4,2 milliárd forintot, melynek egy része volt, amit a társulati tagok adtak, a másik része pedig, amit az érdi költségvetésből, ami az érdi adófizetőktől van.”

Egyre több vizsgálat indul az elszámolás elmaradása miatt

Miközben Érden a csatornapénzek ügyében az elszámolási eljárás május 10-re ígért megindítása az első érdemli fejlemény, az ország más településein egymás után indulnak bírósági és hatósági eljárások a csatornapénzek elszámolása és a visszafizetések elmaradása miatt.

Mint írtuk, Karácsondon a bíróság azért büntette meg félmillió forintra a víziközmű-társulatot, mert nem kezdte meg időben az elszámolási eljárást. Pest megye több településéről kaptunk olyan információt, hogy a helyi képviselők, aktivisták a kormányhivatalhoz fordulnak a csatornapénzek visszafizetése érdekében. Szigetszentmiklóson és Nagykőrösön az eddig már visszafizetett összeg fölötti hozzájárulás-hányad miatt akarnak kormányhivatali eljárást indíttatni.

Tárkány és környékén a kormányhivatal már megkezdte a vizsgálatot.  A Csongrád megyei Bakson a NAV indított büntetőeljárást költségvetési csalás miatt. Érdet közvetlenül érintheti, hogy a szomszédos településen, Tárnokon a vízügyi igazgatóság helyszíni ellenőrzést végzett és vizsgálatot indított a helyi víziközmű-társulatnál és az önkormányzatnál – ennek az ad különös jelentőséget, hogy a két település közös önkormányzati társulása vezényelte le a Érden a csatornaberuházást.

Kis Zoltán (Érd)

Kapcsolódó cikkeink

Méterenként 41 ezer forintba kerül a kormány által megígért ingyenes csatornabekötés

Előrelépés a visszatartott csatornapénzek ügyében: Tárnokon vizsgálatot indított a vízügyi hatóság

Fordulat jöhet az útépítésekre elköltött lakossági „csatornapénzek” ügyében

 

tetszett_a_cikk3