Országszerte

A vidéki Magyarország blogja - mert Budapesten kívül is van élet, kormányfüggetlen vidéki sajtóorgánum viszont egyre kevesebb.

környezetpusztítás

Döbbenetes madárpusztulást okoz az út mellé szórt ételmaradék a 4-es főút egyes szakaszain

Megugrott az elgázolt madarak száma a 4-es főút egy szakaszán Szolnok és Debrecen között. Március elején 113 elütött bagoly tetemét vagy maradványait találta meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata. A szakértők szerint a teherautókról az útra szóródó gabonszemek mellett egy ideje az autókból kidobott ételmaradék okozza a legnagyobb gondot. Amióta ugyanis az éttermek csak elvitelre adhatnak ennivalót, jelentősen megnőtt a szemét mennyisége az út mentén és a parkolókban is. Ez pedig vonzza a rágcsálókat és velük együtt a ragadozó madarakat is.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Nagy veszteség éri folyamatosan Magyarország védett és fokozottan védett madárállományának egy részét az emberi gondatlanság és a nagy forgalom miatt. Március elején a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata a 4-es főút SzolnokDebrecen szakaszán, 65 km hosszan, a 113178 kilométer közötti útszakaszon begyűjtötte az elmúlt három hónapban elhullott baglyok és nappali ragadozó madarak tetemeit. Horrorisztikus képet mutat egyben a sok madártetem, amelyek alapján a szakemberek azonosítással és kormeghatározással megállapították, hogy jobbára fiatal példányok esnek áldozatul az útmenti zsákmányszerzéseknek.

Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Tisza-Jászság Természetvédelmi Tájegység vezetője lefotózta az elhullott állatokat és lapunknak megerősítette, az őrszolgálat évek óta rögzíti a gázolási adatokat.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az intenzív közúti forgalom miatt ismert volt a tény, hogy a nappali ragadozó madárfajok mellett igen nagy számban pusztulnak el baglyok is, elsősorban a 4-es számú főúton.

2021. március elején, egyetlen nap alatt 113 elütött bagoly tetemét vagy maradványait azonosítottuk munkatársaimmal

– mondta el az Átlátszónak Monoki Ákos tájegység vezető. Legtöbbet a gyöngybaglyokból találtunk, 89 példányt, de 23 erdei fülesbaglyot és egy kuvik tetemét is begyűjtöttük. Ezek a madarak kizárólag a 2020. december2021. március között, vagyis bő három hónap alatt, az úton haladó autók, kamionok által elgázolt, elütött példányok voltak. A baglyok mellett sajnos találtunk védett nappali ragadozó madarakat is, hat egerészölyvet és egy elgázolt karvalyt.

Az elpusztult baglyok tetemei. Fotó: Monoki Ákos, Természetvédelmi Őrszolgálat – HNPI

Az azonosított tetemek egy részét további vizsgálatoknak vetették alá, a madarak életkorát igyekeztek megállapítani. Negyvenöt példány gyöngybagoly második éves, azaz 2020-as költésből származó egyed volt, tizenegy példány pedig idősebb. A 18 erdei fülesbagolyból tíz hím és nyolc tojó madarat tudtak azonosítani, amelyek mindegyike második éves volt, ahogy az elütött kuvik is.

A felmért 65 kilométeres útszakaszon a legtöbb elütött bagoly Kisújszállás és Karcag között került elő.

A felmérést követő napokban ugyanitt, Kisújszállás közelében máris három újabb, frissen elütött gyöngybaglyot találtak. Sőt, a 178-as kilométerkő közelében, Püspökladánynál egy 2020. októberében gyűrűzött gyöngybagoly tetemét találta meg egy állampolgár. Ez azt is igazolja, hogy ebbe a térségbe távolabbról is érkeznek baglyok.

A koronavírus nem várt következménye

De mi történik a térségben, ahol az egyik települést Magyarország a bagoly fővárosává nyilvánították, és a közelmúltban ezt a címét meg is védte?

Túrkeve, Kisújszállás és Mezőtúr a 4-es és a 46-os út között található település. 2021-ben is itt találták a legtöbb erdei fülesbaglyot, 593 példányt, illetve 300 példány fölött számláltak a veszélyeztetett útszakaszok mellett is. Kisújszálláson 371 madarat, míg Karcagon 343 fülesbaglyot találtak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai, a természetvédelmi őrszolgálat és a helyi lakosok a közös, országos felmérésükön.

Ez a szép szám azonban veszélybe kerülhet és ennek részben a koronavírus az oka.

Az erdei fülesbagoly védett, míg a kuvik és a gyöngybagoly fokozottan védett madárfaj. Előbbinek 50 ezer forint az eszmei értéke, utóbbiaknak 100-100 ezer forint.

Vagyis a kár több mint 10 millió forint mindössze 3 hónap alatt.

A madarak fő tápláléka a kisrágcsálók vagyis a jelentős mezőgazdasági kárt okozó egerek, pockok sokasága. Egy erdei fülesbagoly naponta legalább 2,5 egeret vagy ennek megfelelő zsákmányállatot ejt el, amivel a mezőgazdasági károkat okozó rágcsálók tömegeitől szabadítja meg a gazdálkodókat. A felmért madarak országosan a telelési időszakban 45 millió rágcsálót is elpusztítanak, ami egy pocok átlagos tömegét tekintve (25 gramm) 102,8 tonnányi mezőgazdasági kárt okozó állat is lehet olvashtó a 24.hu cikkében.

És éppen ez okozza a vesztüket a forgalmas utak közelében.

2021. március. Elütött baglyok. Fotó: Monoki Ákos, Természetvédelmi Őrszolgálat – HNPI

A felmért bagoly-fajok a közutak mellé a táplálék bőség miatt járnak elsősorban. Az utak menti rézsükben találják meg legfőbb táplálékállataikat, a kistestű rágcsálókat. A gabonafélék közúti szállításakor ugyanis rendszeresen szóródnak el gabonaszemek kisebb-nagyobb mennyiségben, ami a rágcsálókat az úttestekhez vonzza. Meg kellene tehát oldani a zárt rendszerű gabonaszállítást ahhoz, hogy a tömeges madár elhullást megakadályozzuk. Az autósok szemetelése is megdöbbentő mértékű.

Most különösen, hogy nem működnek az út menti éttermek, illetve csak elvitelre lehet ételt rendelni, az úton lévők kizárólag az autóban fogyasztanak, majd a maradékot kidobálják.

Hulladékot, ételmaradékot szórnak szét az utak mentén, a parkolók kukái köré, ami szintén folyamatos táplálékbázist biztosít a rágcsálók számára. A szemetelés csökkentésével nem vonzanák az autósok a veszélyes sávba a védett madarakat. A nyílt útfelszínen szaladgáló rágcsálókat ugyanis az utak melletti fákról figyelik a baglyok, innen könnyedén tudnak vadászni és sajnos, nem észlelik a nagy sebességgel haladó járműveket. Az adott, veszélyeztetett útszakaszokon sebességcsökkentés elrendelése is sokat segíthetne, de ez nehezen kivitelezhető ilyen hosszú útszakaszon véli Monoki Ákos.

A tájegységvezető hozzátette, az állatok közúti gázolása általában véletlen esemény.

Senki sem üt el szándékosan állatokat, pláne nem védett fajokat. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a közlekedés igen jelentős kockázatot jelent az élővilágra. Az úthálózat feldarabolja a korábban egységes élőhelyeket, sok esetben lehetetlenné teszi a táplálékszerző, vonuló állatok számára, hogy átjussanak az út másik oldalára. Fontos hangsúlyozni, hogy a baglyokon és más ragadozómadarakon túl a közlekedés miatt rengeteg kisemlős, énekesmadár, kétéltű és hüllő pusztul el útjainkon.

Emberközelben Monoki Ákos tájegységvezető elmondása szerint a gyöngybaglyok felmérése bonyolultabb, ugyanis nem csoportosulnak úgy, mint az erdei fülesbaglyok. Általában elhagyott padlásokon, távoli, tanyákon vagy templomtornyokban tanyáznak. A fülesbaglyok emberhez szokottságát mutatja, hogy találtak már fészkén ülő tojó madarat lakótelepi lakás erkélyén is. A fülesbaglyok behúzódása az emberlakta területekre a zárt erdők megfogyatkozása miatt figyelhető meg, mert a bagolynak kell a védett hely és természetes élőhelyén elsősorban héjatámadásoktól kell tartania. Az emberlakta területeken viszont nemcsak a ragadozóktól mentesül, hanem kedvezőbb a mikroklíma is. A sok örökzöld, a városi tuják és fenyők lombjai között nem éri őket a szélsőséges időjárás hatása, a magas épületek mérséklik a hideg téli szelet, tollazatuk sem ázik a csapadékban, így energiafelhasználásuk is kisebb lesz.

Kármán Irén

Nyitókép: Az elpusztult baglyok tetemei. Fotó: Monoki Ákos, Természetvédelmi Őrszolgálat – HNPI

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Megosztás