Országszerte

A vidéki Magyarország blogja - mert Budapesten kívül is van élet, kormányfüggetlen vidéki sajtóorgánum viszont egyre kevesebb.

Csatornapénzek

Egy furcsa feljelentés nyomán tízmilliós hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak Nagykőrösön

Az ügyészség nyomozást rendelt el egy olyan ügyben, amelyben a papírokon szereplő feljelentő kijelentette: az egészhez semmi köze. A legalább tízmilliós értékű ügyben a nagykőrösi víziközmű-társulat gazdálkodását vizsgálhatják. A szövevényes történetben egy rokonsági dráma is felsejlik.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Feljelentést tettek a csatornapénzek jogellenesnek feltételezett felhasználása miatt a Pest megyei Nagykőrösön. Nem sokkal később jelentkezett az a személy, akinek a nevében a nyomozás megindítását kérték, és azt állította, visszaéltek a személyes adataival, és nem tett semmilyen feljelentést. Az ügyészség ennek ellenére elrendelte a nyomozást hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Ügyészségi jegyzőkönyv egy meglepetésről

“Meglepődtem az ügyészség értesítésén, ugyanis én senkivel szemben nem tettem feljelentést sem hűtlen kezelés bűntette, sem egyéb más bűncselekmény miatt” – olvasható az Átlátszó értesülése szerint a december 7-én, Nagykőrösön felvett ügyészségi jegyzőkönyvben.

Ehhez képest hűtlen kezelés miatt nyomozást rendelt az ügyészség a nagykőrösi csatornapénzek ügyében. Az ügyészség rendkívül szűkszavú, az Átlátszóhoz eljuttatott közleményéből nem derül ki, hogy a feljelentést milyen tényekre alapozták. Több jelből arra lehet következtetni, hogy a nyomozás a helyi víziközmű-társulat pénzköltéseit érintheti.

“A kijelölés folytán eljáró Monori Járási Ügyészség hűtlen kezelés bűntette miatt nyomozást rendelt el, melynek teljesítésével a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot bízta meg” – válaszolta írásban az Átlátszó érdeklődésére dr. Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője.

2018. december 7-én ez a személy, aki a víziközmű-társulat tagjának mondta magát a nagykőrösi ügyészség vezetője előtt, kijelentette, hogy valakik visszaélhettek a személyes adataival, és így akarnak büntetőeljárást kezdeményezni a társulat elnöke ellen.

Majd azt kérte, hogy őt hagyják ebből az ügyből, és a továbbiakról nem kér értesítést.

Mint beszámoltunk róla, a nagykőrösi csatornapénz-háborúban az utóbbi hónapokban teljesen szokatlan pozíciót foglaltak el a hadviselő felek.

Az országos alapképlet szerint a helyi civilek az önkormányzattal és a társulattal harcolnak a korábban befizetett, de azóta feleslegessé vált csatornázási önrészt vagy legalább annak bizonyos hányadát visszakövetelve. Nagykőrösön más a felállás.

A fideszes polgármester korábban megtámadta a víziközmű-társulat elnökét, aki eddig politikai harcostársának számított. A városvezető pénzszivattyúnak nevezte a társulatot, amelyet a pénz elherdálásával vádolt meg.

A csatornázási program körül konfliktusok és politikai harcok alapproblémája ugyanaz, mint még legalább két tucat településen. A beruházás megindításának alapfeltétele volt a lakossági önrész befizetése. A sikeres uniós és hazai pályázatok révén azonban a tízes évek elején szinte a lakossági befizetések nélkül is finanszírozhatóvá váltak a projektek. Jogosnak látszott a követelés, hogy a lakosok visszakapják a pénzüket.

Ezzel szemben általában az történt, hogy a beruházás befejezése után a társulatok halogatták az elszámolási eljárások megindítását. Ennek egyike eszköze volt, hogy a szennyvíztisztítási és -elvezetési programmal szorosan össze nem függő célokra, például útépítésre költötték. Az útépítési beruházások kivitelezője pedig nem ritkán olyan cég volt, amely közel áll a kormányzó párthoz vagy annak oligarcháihoz.

Egy 2016. júniusi, majd egy 2018. januári törvénymódosítás azt a célt tűzte ki, hogy a társulatok minél gyorsabban számoljanak el a beszedett lakossági pénzekkel. A kormányhivatalok pedig speciális ellenőrzési jogköröket kaptak arra, hogy megakadályozzák a csatornapénzek elherdálását olyan célokra, amelyeket nem enged meg a törvény, vagy nem szerepelnek a társulatok alapszabályában.

A nagykőrösi botránysorozat elsőként érte el az országos politikát, és itt sikerült először kiharcolni, hogy a befizetett lakossági pénzek egy részét visszafizessék.

2017 elején hangzott el az akkor még miniszter Lázár János azóta sokat idézett kijelentése: „Ha a tagok többsége úgy dönt, hogy ki kell fizetni, akkor ki kell fizetni, nincs mese. Mindenkinek, aki a pénzt visszakéri. Nem is többségi elv van, hanem mindenkinek, aki a pénzt visszakéri, vissza kell adni”

Érdekek és családi viszonyok

Hűtlen kezelés miatt alapesetben a helyi rendőrkapitányság nyomoz. A megyei főkapitányságnak akkor kell eljárnia, hogy a megalapozott gyanú szerint az ügyben legalább 50 millió forint feletti vagyoni hátrányt okoztak.

A csatornaberuházás és a víziközmű-társulat ügyeit jól ismerő helyi forrásaink értetlenül fogadták a társulat körül kialakult helyzetet és a nyomozás elrendeléséről szóló hírt, amiről tőlünk értesültek.

Ezek a forrásaink arra hívták fel a figyelmet, a legelterjedtebb vélekedés szerint a polgármesternek állhat az érdekében, hogy akár a büntetőjog eszközével szorítsák rá a társulatot a csatornapénzek visszafizetésére.

Mások úgy vélekedtek, hogy a polgármesteri hivatal a visszafizetéssel járó hatalmas adminisztrációs teher miatt próbálja magától távol tartani az elszámolási kötelezettséget.

“Annak nincs politikai haszna, ha valaki magára vállalja a visszafizetést – emlékeztetett az egyik forrásunk. – Annak viszont kézzelfogható következményei lehetnek arra nézve, ha valaki nemet mond a [lakossági önrész] visszafizetésére.”

A társulat vezetése és az önkormányzat közötti viszony elmérgesedésnek családi vonatkozása is van. A társulat korábbi elnöke testvérének fia az alpolgármester, aki a polgármester, Czira Szabolcs feltétlen híve. Az alpolgármester tehát a nagybátyját is támadja a a csatornapénzek miatt.

Egy forrásunk feltételezése szerint a társulat 2018-as költségeinek jelentős megugrása állhat a feljelentés hátterében. “Előbb kihátráltak a társulati elnök mögül, most nyíltan megtámadták” – fogalmazott.

Az teljesen érthetetlen, hogy milyen megfontolásból tettek hamis néven feljelentést. Az erre vonatkozó kérdésünkre a főügyészségi szóvivő nem válaszolt. Ahogy arra sem, hogy a hamis tartalmú feljelentés miatt indult-e bármilyen eljárás – például hatóság félrevezetése miatt.

Az elnök beugratásról beszél

Az ügyben sok a homályos mozzanat: ezek egyike az, hogy az ügyészség a feljelentést megtevő személy kilététől függetlenül miért értékelte úgy a feljelentésben szereplő tényeket, hogy azok alapján elrendelte a nyomozást, és az ügyet áttette a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra.

Értesüléseink szerint a elnök december közepén körlevélben intette óvatosságra a vízközmű-társulat küldötteit: nagyon fontolják meg, hogy mit nyilatkoznak, milyen okiratokat írnak alá. Szerinte azt, ami az (ál)feljelentés ügyében történt, egyszerűen beugratásnak lehet nevezni.

Az elnök a körlevélben felhívta a figyelmet, hogy a társulat ügyeiben egyedül ő, az elnök nyilatkozhat. Arra is utalt, hogy a küldöttek egyedül tőle értesülhetnek hiteles forrásból a fejleményekről.

A nagykőrösi csatornaberuházással összefüggő botrányos ügyekben nem először indult nyomozás: a megyei rendőrség hűtlen kezelés, az adóhatóság pedig költségvetési csalás miatt indított nyomozást, amelyeket azonban 2016 végén, 2017 elején megszüntettek.

Kis Zoltán (Érd)

A címlapkép illusztráció. A kép forrása: Facebook

Megosztás