Bezárás
Csatornapénzek

Egy furcsa feljelentés nyomán tízmilliós hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak Nagykőrösön

Az ügyészség nyomozást rendelt el egy olyan ügyben, amelyben a papírokon szereplő feljelentő kijelentette: az egészhez semmi köze. A legalább tízmilliós értékű ügyben a nagykőrösi víziközmű-társulat gazdálkodását vizsgálhatják. A szövevényes történetben egy rokonsági dráma is felsejlik.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Feljelentést tettek a csatornapénzek jogellenesnek feltételezett felhasználása miatt a Pest megyei Nagykőrösön. Nem sokkal később jelentkezett az a személy, akinek a nevében a nyomozás megindítását kérték, és azt állította, visszaéltek a személyes adataival, és nem tett semmilyen feljelentést. Az ügyészség ennek ellenére elrendelte a nyomozást hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Ügyészségi jegyzőkönyv egy meglepetésről

“Meglepődtem az ügyészség értesítésén, ugyanis én senkivel szemben nem tettem feljelentést sem hűtlen kezelés bűntette, sem egyéb más bűncselekmény miatt” – olvasható az Átlátszó értesülése szerint a december 7-én, Nagykőrösön felvett ügyészségi jegyzőkönyvben.

Ehhez képest hűtlen kezelés miatt nyomozást rendelt az ügyészség a nagykőrösi csatornapénzek ügyében. Az ügyészség rendkívül szűkszavú, az Átlátszóhoz eljuttatott közleményéből nem derül ki, hogy a feljelentést milyen tényekre alapozták. Több jelből arra lehet következtetni, hogy a nyomozás a helyi víziközmű-társulat pénzköltéseit érintheti.

“A kijelölés folytán eljáró Monori Járási Ügyészség hűtlen kezelés bűntette miatt nyomozást rendelt el, melynek teljesítésével a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot bízta meg” – válaszolta írásban az Átlátszó érdeklődésére dr. Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője.

2018. december 7-én ez a személy, aki a víziközmű-társulat tagjának mondta magát a nagykőrösi ügyészség vezetője előtt, kijelentette, hogy valakik visszaélhettek a személyes adataival, és így akarnak büntetőeljárást kezdeményezni a társulat elnöke ellen.

Majd azt kérte, hogy őt hagyják ebből az ügyből, és a továbbiakról nem kér értesítést.

Mint beszámoltunk róla, a nagykőrösi csatornapénz-háborúban az utóbbi hónapokban teljesen szokatlan pozíciót foglaltak el a hadviselő felek.

Az országos alapképlet szerint a helyi civilek az önkormányzattal és a társulattal harcolnak a korábban befizetett, de azóta feleslegessé vált csatornázási önrészt vagy legalább annak bizonyos hányadát visszakövetelve. Nagykőrösön más a felállás.

A fideszes polgármester korábban megtámadta a víziközmű-társulat elnökét, aki eddig politikai harcostársának számított. A városvezető pénzszivattyúnak nevezte a társulatot, amelyet a pénz elherdálásával vádolt meg.

A csatornázási program körül konfliktusok és politikai harcok alapproblémája ugyanaz, mint még legalább két tucat településen. A beruházás megindításának alapfeltétele volt a lakossági önrész befizetése. A sikeres uniós és hazai pályázatok révén azonban a tízes évek elején szinte a lakossági befizetések nélkül is finanszírozhatóvá váltak a projektek. Jogosnak látszott a követelés, hogy a lakosok visszakapják a pénzüket.

Ezzel szemben általában az történt, hogy a beruházás befejezése után a társulatok halogatták az elszámolási eljárások megindítását. Ennek egyike eszköze volt, hogy a szennyvíztisztítási és -elvezetési programmal szorosan össze nem függő célokra, például útépítésre költötték. Az útépítési beruházások kivitelezője pedig nem ritkán olyan cég volt, amely közel áll a kormányzó párthoz vagy annak oligarcháihoz.

Egy 2016. júniusi, majd egy 2018. januári törvénymódosítás azt a célt tűzte ki, hogy a társulatok minél gyorsabban számoljanak el a beszedett lakossági pénzekkel. A kormányhivatalok pedig speciális ellenőrzési jogköröket kaptak arra, hogy megakadályozzák a csatornapénzek elherdálását olyan célokra, amelyeket nem enged meg a törvény, vagy nem szerepelnek a társulatok alapszabályában.

A nagykőrösi botránysorozat elsőként érte el az országos politikát, és itt sikerült először kiharcolni, hogy a befizetett lakossági pénzek egy részét visszafizessék.

2017 elején hangzott el az akkor még miniszter Lázár János azóta sokat idézett kijelentése: „Ha a tagok többsége úgy dönt, hogy ki kell fizetni, akkor ki kell fizetni, nincs mese. Mindenkinek, aki a pénzt visszakéri. Nem is többségi elv van, hanem mindenkinek, aki a pénzt visszakéri, vissza kell adni”

Érdekek és családi viszonyok

Hűtlen kezelés miatt alapesetben a helyi rendőrkapitányság nyomoz. A megyei főkapitányságnak akkor kell eljárnia, hogy a megalapozott gyanú szerint az ügyben legalább 50 millió forint feletti vagyoni hátrányt okoztak.

A csatornaberuházás és a víziközmű-társulat ügyeit jól ismerő helyi forrásaink értetlenül fogadták a társulat körül kialakult helyzetet és a nyomozás elrendeléséről szóló hírt, amiről tőlünk értesültek.

Ezek a forrásaink arra hívták fel a figyelmet, a legelterjedtebb vélekedés szerint a polgármesternek állhat az érdekében, hogy akár a büntetőjog eszközével szorítsák rá a társulatot a csatornapénzek visszafizetésére.

Mások úgy vélekedtek, hogy a polgármesteri hivatal a visszafizetéssel járó hatalmas adminisztrációs teher miatt próbálja magától távol tartani az elszámolási kötelezettséget.

“Annak nincs politikai haszna, ha valaki magára vállalja a visszafizetést – emlékeztetett az egyik forrásunk. – Annak viszont kézzelfogható következményei lehetnek arra nézve, ha valaki nemet mond a [lakossági önrész] visszafizetésére.”

A társulat vezetése és az önkormányzat közötti viszony elmérgesedésnek családi vonatkozása is van. A társulat korábbi elnöke testvérének fia az alpolgármester, aki a polgármester, Czira Szabolcs feltétlen híve. Az alpolgármester tehát a nagybátyját is támadja a a csatornapénzek miatt.

Egy forrásunk feltételezése szerint a társulat 2018-as költségeinek jelentős megugrása állhat a feljelentés hátterében. “Előbb kihátráltak a társulati elnök mögül, most nyíltan megtámadták” – fogalmazott.

Az teljesen érthetetlen, hogy milyen megfontolásból tettek hamis néven feljelentést. Az erre vonatkozó kérdésünkre a főügyészségi szóvivő nem válaszolt. Ahogy arra sem, hogy a hamis tartalmú feljelentés miatt indult-e bármilyen eljárás – például hatóság félrevezetése miatt.

Az elnök beugratásról beszél

Az ügyben sok a homályos mozzanat: ezek egyike az, hogy az ügyészség a feljelentést megtevő személy kilététől függetlenül miért értékelte úgy a feljelentésben szereplő tényeket, hogy azok alapján elrendelte a nyomozást, és az ügyet áttette a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra.

Értesüléseink szerint a elnök december közepén körlevélben intette óvatosságra a vízközmű-társulat küldötteit: nagyon fontolják meg, hogy mit nyilatkoznak, milyen okiratokat írnak alá. Szerinte azt, ami az (ál)feljelentés ügyében történt, egyszerűen beugratásnak lehet nevezni.

Az elnök a körlevélben felhívta a figyelmet, hogy a társulat ügyeiben egyedül ő, az elnök nyilatkozhat. Arra is utalt, hogy a küldöttek egyedül tőle értesülhetnek hiteles forrásból a fejleményekről.

A nagykőrösi csatornaberuházással összefüggő botrányos ügyekben nem először indult nyomozás: a megyei rendőrség hűtlen kezelés, az adóhatóság pedig költségvetési csalás miatt indított nyomozást, amelyeket azonban 2016 végén, 2017 elején megszüntettek.

Kis Zoltán (Érd)

A címlapkép illusztráció. A kép forrása: Facebook

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom