Bezárás
göd

Egy óvoda megszüntetése és közel 50 fa kivágása árán épülne bölcsőde Gödön

Sem ésszerűnek, sem környezetbarátnak nem mondható az önkormányzati döntés, hogy egy óvoda beáldozása árán épüljön új bölcsőde Gödön. Az épületek és a hozzá tartozó parkoló kedvéért nemcsak egy óvoda szűnne meg, de szinte az összes fát kivágnák az árnyas, ősfás telken. A lakosság ellenvetései a városvezetésnél süket fülekre találtak eddig. Pedig hely akadna máshol is, évek óta üresen áll például Kincsem, a csodaló istállója, amit norvég alapos pénzből újítottak fel, de a vállalás ellenére nem lett közösségi tér.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A Pénzügyminisztérium által meghirdetett bölcsődei fejlesztési program keretében nyújtott be márciusban pályázatot a gödi önkormányzat egy új, 56 férőhelyes bölcsőde megépítésére. A pályázaton elnyerhető 300 millió forint mellé a város közel 300 millió önrésszel szállna be, és helyszínt is biztosítana az építkezéshez. Csakhogy ez utóbbival van egy kis gond: a gyönyörű, ősfás telken ugyanis hosszú ideje óvoda működik, egy öreg, műemlék-jellegű épületben. Ebbe a Hétszínvilág Óvodába pedig épp annyi gyerek jár, amennyi főre tervezik a megépítendő bölcsődét.

Miközben tehát cirka 600 millió forintért 56 férőhelyes bölcsődét létesítene a város, ugyanannyi ovis férőhely szűnne meg az óvodákkal amúgy sem túl jól ellátott városban. Ez pedig sokak szerint nem tűnik túlzottan racionális döntésnek.

De nemcsak ez az érv hangzott el azon lakossági fórumon, ahol a jelenlévők kifogásolták az építkezés helyszínét. A lakosság meghallgatása azonban eleve csak egy „kötelező kör” volt az önkormányzat számára, amire a Helyi Építési Szabályzat módosítása miatt kellett sort keríteni. Az érintett telket ugyanis az eddigi kertvárosias lakóövezetből különleges oktatási övezetbe kellett átsorolni, a tervezett bölcsőde-épület hosszúsága ugyanis meghaladja az engedélyezett 25 métert.

A telek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításáról egyébként már korábban döntött a testület, sőt a fórum megtartása előtt benyújtotta a bölcsőde építéséről szóló pályázatot. Azaz nemigen osztottak lapot a lakosoknak ahhoz, hogy véleményt mondjanak a tervekről.

A környékbeliek és az óvodát használók közül viszont sokan azt is ellenzik, hogy az építkezés következtében a növényzet 80 százalékát eltüntessék a területről. A terv szerint 46 db, jórészt teljesen egészséges, 40-50 éves fát vágnának ki, melyek közül csak az örökzöldek kivágását kell Gödön engedélyeztetni. 

Csakhogy bár a beépítendő telek nem áll védettség alatt, közvetlen szomszédja igen. Itt található ugyanis egy helyi védettséget élvező arborétum, a Huzella Kert, amely az ELTE Füvészkerthez tartozik. Ezen kívül a Hétszínvilág óvoda területe Göd Helyi Építési Szabályzata szerint tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, a fakivágás és a parkoló építése pedig ellentétes a tájképvédelem előírásaival

A lakossági ellenérvek között szerepel az is, hogy tervezett modern épület egyáltalán nem illik Alsógöd házai és villaépületei közé, és szintén ellenkezik a tájképvédelem szellemiségével. Az a 16 férőhelyes nyitott parkoló pedig, amit hétvégenként a közeli Duna-part látogatói is használhatnának, szintén a betonfelületet növelné a zöld rovására. A környéken lakók azt is sérelmezik, hogy az új bölcsődével és a parkolóval tovább növekedne a környezetterhelés – ezt egyébként az önkormányzat is elismeri.

A lakosok szerint viszont már most elviselhetetlenül zajos és szennyezett levegőjű Alsógödnek ez a része. A Duna és a 2-es út között, egy 800 méteres körben ugyanis négy oktatási intézmény működik. Egy új bölcsőde, melyet a tervek szerint a második ütemben 84 férőhelyesre bővítenének, megduplázná az autóforgalmat.

Az önkormányzat ennek ellensúlyozására az érintett Jávorka utca kiszélesítését ígéri, melyet zárt csapadék-csatorna létesítésével oldanának meg. Az építkezésre szánt közel 600 millióból azonban út- és csatornaépítésre nem futja, s kérdés, hogy egyáltalán mikor kerülne erre sor. Emellett a környező utcák is rendkívül túlzsúfoltak és balesetveszélyesek, ezek kiszélesítése – melyre szintén elhangzott ígéret – azonban további költségekkel és fakivágásokkal járna.

A fórumon jelenlévők nem magát az új bölcsőde építését, hanem az építkezés helyszínét kifogásolták. Kérték az önkormányzatot, hogy találjon olyan helyet, ahol nincs szükség félszáz fa kivágására, és ahol az új intézmény nem növelné tovább a környék környezetterhelését. Sokak véleménye szerint a gödi önkormányzat általános gyakorlata, hogy feléli a település zöldfelületeit. Ott építkeznek, ahol van hely, és nem baj, ha száz éves teniszpályáról (a Fácán óvoda helyszíne), helyi védettségű kertről, illetve épületről (Piarista szakközép, Búzaszem iskola), vagy éppen a részben nemzeti parki védettség alatt álló Erzsébet-ligetről (ez az új, 24 tantermes iskola eredeti helyszíne lett volna) van szó. 

Az önkormányzat álláspontja ez esetben is az, hogy nincs a város tulajdonában olyan telek vagy épület, ami bölcsőde építésére alkalmas lenne. Egyébként sem lehet már a pályázaton változtatni. Korábban azonban, amikor egy új iskolaépület kedvéért akart az önkormányzat két hektár zöldfelületet beépíteni, kitartó lakossági tiltakozásra mégis sikerült máshol helyet biztosítani az építkezéshez.

A gödi önkormányzat egyébként más célra, így a Samsung ipari beruházásához talált telkeket. Ahogy korábban megírtuk, a testület 55 hektár gödi föld eladását tette lehetővé, s 25 hektár erdő kivágásához járult hozzá. Az erdőirtás engedélyezése azt is jelzi, hogy az önkormányzat a zöldterületek megőrzését nem tekinti igazán fontos szempontnak a zöldjéért is szeretett Duna-parti városban.  

A fórumon résztvevők több olyan önkormányzati tulajdonban lévő helyszínt javasoltak, melyek szerintük alkalmasabbak lehetnének bölcsőde-építésre. Ezeket azonban a testület, különböző indokokkal, mind elvetette.

Különösen „érdekes” volt a magyarázat arra, hogy a két éve kihasználatlanul álló Kincsem Udvarház nevű épületet miért nem lehet erre a célra használni.

Kincsem, a “csodaló” egykori istállóját 2017-ben 152 millió forintból, a Norvég Alap támogatásával építtette újjá a város. A közösségi térként, turisztikai célpontként s a lovaskultúra emlékhelyeként beharangozott létesítményt azonban nem használják, üresen áll, a felújítás során még fűtés sem került bele.

Az önkormányzat válasza szerint azonban itt nem lehet bölcsőde, ugyanis a Norvég Alap nem engedélyez más funkciót, mint amire eredetileg a támogatást adta. Egyébként is – hangzott el a fórumon – az épület közel van a forgalmas Pesti úthoz, s emiatt nem javasolható ide gyermekintézmény elhelyezése. 

Csakhogy néhány hete arra a kérdésre, hogy miért áll évek óta kihasználatlanul a Kincsem  Udvarház, egy zárt Facebook-csoportban az alpolgármester egészen mást mondott. E verzió szerint a „folyamatosan jelentkező gyermekelhelyezési probléma” miatt tartalékolták az épületet óvodai csoportok számára. Az önkormányzat ugyanis 2018-ban engedélyt kapott a Norvég Alaptól az épület óvodaként való ideiglenes – fél évre, egy évre szóló – hasznosítására. Végül erre nem került sor, de nem azért, mert a forgalmas út közelsége veszélyes a gyerekek számára, hanem mert túl drágának bizonyult az épület óvodai funkcióra való átalakítása.

Az egymásnak ellentmondó válaszok azt a fórumon elhangzott lakossági véleményt erősítik meg, hogy a gyerekek bölcsődei, óvodai elhelyezéséről a városvezetésnek nincs hosszú távú elképzelése. Mivel most a kormány bölcsőde építésére hirdetett pályázatot, a város erre pályázik, még ha egy ősfás telket és egy óvodát is kell feláldozni miatta. De hogy mi lesz az ovisokkal az építkezés ideje alatt és után, arra egyelőre nincs válasz. Valószínűleg ezen csak akkor fognak gondolkozni, amikor megszűnik az óvoda – s akkor majd megint kitalálnak valamit. 

Bodnár Zsuzsa

Fotó: montázsunkon a szerző felvétele a jelenlegi óvodáról és az önkormányzat tervei a hivatalos honlapról

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom