Bezárás
Kaposvár

Egyelőre nem látszik a fedezete a 4,1 milliárdra drágult kaposvári biomassza-fűtőműnek

Több mint egy évtizede tervezik Kaposváron egy biomassza erőmű létesítését, de a kivitelezés csak nem akart összejönni. Most, amikor a szakma egyre kritikusabb az energiaforrással szemben, úgy tűnik, mégis megvalósulhat a beruházás. A korábbi, 1,2 milliárdos költség azonban mára 4,1 milliárdra nőtt, és a fedezet egyelőre sehol sem látszik. A kivitelező a Szabadics Zrt., amely jól ismert a közbeszerzések és a NER világában. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Számos kudarc, évtizedes, olykor reménytelennek tűnő hercehurca után – Szita Károly polgármester stílszerű szavaival élve – „felszállt a füst”, sikeres lett a közbeszerzési eljárás. Az áremelkedés viszont Guinness-rekord-gyanús: a 2017-es KEHOP-pályázatra kalkulált nettó 1,22 milliárd forintról 4,13 milliárdra kúsztak fel a költségek, miközben a műszaki tartalom ugyanaz maradt.

Könnyen lehet pedig, hogy kár is a gőzért: mire a „kaposváriak évtizedes álma a megvalósulás küszöbére érkezett”, a biomasszával mint megújuló energiaforrással szemben egyre szkeptikusabb a környezettudomány és a hivatalos európai álláspont. Éppen most, júniusban készül el az európai klímastratégia felülvizsgálata, amely már várhatóan figyelembe veszi az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) 2020 őszén kiadott ajánlását, és a WWF, a Természetvédelmi Világalap álláspontját, amely komoly megszorításokkal fogadja csak el megújuló energiának a biomasszát.

A biomassza-tüzelés jelenleg évente több mint 350 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős az Európai Unióban, vagyis a teljes uniós karbonemisszió több mint tizede e forrásból származik. Miközben azonban a jelentés szerint a klímára és környezetre veszélyes, az EU klímapolitikai céljaival ellentétes tevékenységről van szó, az EU jelenlegi energiapolitikája ösztönzi az ilyen típusú biomassza égetését. Az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerveként működő Európai Bizottság mégsem az uniós szabályozás megváltoztatását javasolja, ehelyett nemzeti szintű korrekciós intézkedéseket tart kívánatosnak. (…) A magyar kormányzati energia- és klímastratégia a biomassza fűtési célú felhasználását közel tízszer annyival növelné 2030-ig, mint az összes többi megújulóét együttvéve írja a Portfolio.hu. 

A kaposvári ellenzék egy részének is voltak aggályai a beruházással kapcsolatban: a fűtőművet a város északi peremére, a belvárost majdnem középen átszelő, természetes szélcsatornaként működő 67-es út mellé tervezték, az uralkodó észak-északnyugati szélirány így javarészt behordja majd a városba azt a 31 tonna nitrogén-oxidot, két és fél tonna port, amellyel a hivatalos projektadatlap szerint számolni lehet.

Az adatlap szerint évi 160 ezer tonna füstgáz képződik, a különbözet épp a kritikus szén-dioxid-tartalom: szó sincs tehát arról, hogy a fűtőmű-kibocsátás csökkenést jelentene a fosszilis energiahordozókkal szemben mutattak rá a képviselők.

Évtizedes tervek

Miután Somogy erdőterülete az országban a második legnagyobb, közel kétszázezer hektár, Kaposvár önkormányzata már 2010 környékén is fontolgatta egy faaprítékkal üzemeltetett fűtőmű, illetve erőmű létesítését. 2009-es az első, az önkormányzat honlapján fellelhető dokumentum, egy szerződés, amely szerint a nagykanizsai „KBE Energiatermelő Kft.” megvásárolja az 5374/32 hrsz. ingatlant nettó 308 864 000 forintért, s kötelezi magát, hogy azon két éven belül, tehát 2011 szeptemberéig megvalósít egy villamos energiát termelő, biomasszával táplált erőművet.

Az első elképzelés tehát egy villamos erőmű volt, amelynek a hulladékhőjét használták volna a közeli lakótelepek fűtésére. A KBE Kft. azonban sem 2011-ig, sem később nem ejtett egy kapavágást sem a területen, viszont a Szita Károly vezette önkormányzatot a jelek szerint még fűtötte a remény, mert egy 2014 augusztusában kelt előterjesztés szerint az öt évig érvényes visszavásárlási jogot két évvel meghosszabbították.

A biomassza erőmű tervezett helyszíne a Kaposfüredi út mentén.

Ebből a határidőből is sikerült kicsúszni, mert egy 2019-es előterjesztés arról tanúskodik, hogy csak 2017. év végén sikerült visszavásárolni a területet, s akkor is csupán az időközben tönkrement cég felszámolása során, árverésen. Ezzel közel egyidőben az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő Kapos Holding kebelében működő Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. pályázatot nyújtott be a KEHOP uniós finanszírozású program terhére „Faapríték tüzelésű biomassza fűtőmű telepítése és távhőrendszerbe integrálása Kaposváron” címmel.

A pályázati adatlap szerint a projekt befejezési határideje 2019. szeptember 15. lett volna, miközben csak 2021. május végén, közel két év csúszással zárult le a közbeszerzés, két sikertelen forduló után. Ennek ellenére 2018-ban kifizettek 383 millió forintot, előlegként, miközben Kaposvár önkormányzata csak 2019 elején döntött arról, hogy tartós használatba adja a területet a saját cégének.

A város tehát évekig békésen ül a pénzen, s helyi fideszes politikusok és propagandistáik gyakran büszkélkednek azzal, hogy milyen ügyesen is forgatják ezeket az összegeket a kötvénypiacon…

1 helyett 4 milliárd

A 2017-es projektadatlap szövege és a Vagyonkezelő Zrt. honlapján található műszaki leírás szóról szóra megegyezik, s fő vonalaiban ugyanez olvasható ki a 2021-es, utolsó közbeszerzési információkból is: 15 MW teljesítmény, 2024 ezer tonna faapríték az éves igény, 1900 méter távhővezetéket kellene kiépíteni a csatlakozáshoz.

Ám a 2017-es tervek szerint a beruházás összköltsége csupán nettó 1,22 milliárd forint lett volna, amelyből 60% azaz, 733 millió az uniós támogatás aránya. Tegyük hozzá: az Átlátszó írt tavaly a kecskeméti fűtőmű ügyéről, amely egy nagyobb teljesítményű objektum lenne, s a cikkben szó van egy Egerbe tervezett 12 MW-os fűtőműről, amely a kaposvárihoz hasonló nagyságrendű és 1,4 milliárdba kerülne. E kettő arányaiban, a nyilván jóval alacsonyabb, 2017-es árakkal együtt is összemérhető, az viszont már meghaladja az egyszerű halandó képzeletét, hogyan lesz ebből Kaposváron nettó négymilliárd-százharmincnyolcmillió forint, azaz 238 százalékos, más megfogalmazásban 3,37-szeres áremelkedés.

Közel másfél milliárdból terveztek Egerbe biomassza fűtőművet, de sosem térülne meg

Komoly vihart kavart helyben a kecskeméti biomassza fűtőműről szóló cikkünk. A beruházásra közel 8 milliárdot szánnak, miközben az Egerbe tervezett csak 1,4 milliárdba került volna, mégsem éri meg megépíteni.

Kérdés például, hogy nincs-e mindez összefüggésben azzal, hogy a nyertes Szabadics Zrt. (amely a becsült nettó 3,5 milliárdos összeghez képest nettó 4,1 milliárdos árajánlatot adott) manapság igencsak kedvelt lett NER-körökben: ők végezték például a Somogy Megyei Kormányhivatal épületének energetikai felújítását, de övék volt a zalaegerszegi tesztpálya kivitelezése is. A cég egyik vezetőjét, Szabadics Zoltánt a Válasz Online Mészáros Lőrinc konzorciális szövetségeseként említi, Áder János pedig a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki.

Nem tudni, miből fizetik

További kérdés, hogy honnan lesz minderre pénz. Az eredeti 1,22 milliárdos beruházási költség negyven százalékát hitelből tervezte fedezni a kaposvári ingatlankezelő cég, s más nem is jöhet szóba, miután a Kapos Holdingba tömörült önkormányzati cégek jellemzően tőkehiányosak.

Most viszont nem ötszáz millióra, hanem hárommilliárdra lenne szükség, s nyilván a tulajdonos kaposvári önkormányzatnak sincs ennyi heverő tőkéje, miután a járványhelyzet, a parkolási díj és a tömegközlekedés támogatásának elvonása a kormánybarát Kaposvárt is megviselte.

Sejthetően kormánytámogatásra számítanak, ám ennek egyelőre semmi nyoma a hivatalos forrásokban, miközben a kivitelezési szerződést már meg is kötötték a Szabadics Zrt.-vel.

Persze elképzelhető, hogy csupán számunkra ilyen ellentmondásos a történet, ezért megkérdeztük a kaposvári önkormányzatot és a beruházó vagyonkezelő céget is arról, mi a magyarázata a világrekord-gyanús áremelkedésnek, és miből kívánják előteremteni a hiányzó hárommilliárdot – választ egyelőre nem kaptunk egyiküktől sem.

Huszka Imre

Nyitókép: Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Forrás: Szita Károly közéleti Facebook-oldala

A legkisebb településen is követjük a közpénz útját – önálló közösségi oldalt nyitunk a vidék híreinek! Mostantól az Országszerte Facebook-oldalon megtalálható lesz mindaz, ami a vidéki Magyarországon történik – az Átlátszó riportjain, tényfeltáró, oknyomozó anyagain, a független portálok tudósításain és a civilek bejegyzésein keresztül. Kövess és keress minket, ha úgy érzed, élet a körúton túl is van: a te életed!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom