Országszerte

A vidéki Magyarország blogja - mert Budapesten kívül is van élet, kormányfüggetlen vidéki sajtóorgánum viszont egyre kevesebb.

Egyéb

Érd polgármestere nem akarja, hogy tudjuk, honnét származik százmillió feletti vagyona

 

T. Mészáros András polgármester nem akarja, hogy átláthatóvá váljék, milyen forrásokból teremtett magának nagypolgári egzisztenciát. A korántsem egyértelmű törvényi szabályozás ellenére az biztos, hogy a polgármester vagyoni helyzetének alakulásáról szóló adatok, vagyis a korábbi vagyonnyilatkozatok közérdekből nyilvánosak, vagyis elvileg megismerhetnénk azokat. Érd városának vezetője azonban inkább terel.

[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]

„Tekintettel arra, hogy a felsorolt vagyonnyilatkozatokra vonatkozóan adatkezelési kötelezettségem nem áll fenn, az adatigénylést nem áll módomban teljesíteni” – válaszolta március 19-én elküldött megkeresésemre T. Mészáros András, Érd polgármestere április 9-én, éppen egy nappal az országgyűlési választások után.

Az adatigénylésben kiadni kért dokumentumok T. Mészáros 2013., 2014., 2015. és 2016. évekre vonatkozó vagyonnyilatkozatai. Nem nehéz arra a véleményre jutni, hogy T. Mészáros az adatvédelem virágnyelvén valójában azt közölte: nem akarja, hogy nyilvánosságra kerüljenek a vagyonnyilatkozatai.

Nincs adatközlési kötelezettsége, állítja, ami jelentheti azt, hogy már nem állnak rendelkezésre a vagyonnyilatkozatok vagy a vagyonnyilatkozati íven szerepeltetett adatok, de azt is, hogy nem akarja kiadni a vagyonnyilatkozatokat vagy az abban szereplő adatokat.

Bármelyik verzió legyen a valós, az adatközlési kötelezettség elől így kitérő T. Mészárost elég különös viszony fűzheti százmilliósra becsült vagyonához az adatigénylést elutasító levelének szofisztikált megfogalmazása alapján.

Nem sokkal a vagyonnyilatkozatok kiadásának megtagadása után T. Mészáros az Érdet elérő Grep-ügy kipattanásakor ezt nyilatkozta: „Ugyanilyen politikai indíttatású hazugsága a portálnak [az Indexnek – a szerk.], hogy a korábbi vagyonnyilatkozataim eltűntek, vagy legalábbis nem hozzáférhetőek a választók számára. A vagyonnyilatkozatomat minden évben a jogszabályoknak megfelelően készítem el és nyújtom be, és a vagyonnyilatkozataim nyilvánossága is minden esetben a jogszabályoknak megfelelő, aki más állít, az hazudik.”

Milyen vagyonnyilatkozat?

Fideszes parlamenti képviselők egy csoportja 2011-ben valamiért azt gondolta, hogy a vagyonnyilatkozati eljárásokban az önkormányzati képviselőkre/polgármesterekre vonatkozzanak az országgyűlési képviselőkétől eltérő, enyhébb és homályosabb szabályok. A cél egyértelműnek tűnt: a helyi képviselők/polgármesterek vagyonosodása kevésbé legyen átlátható, mint az országgyűlési képviselőké.

A Kósa Lajos által vezetett csoport módosító javaslatát mégsem tudta átvinni a parlamenten, amely a belügyminiszter előterjesztése alapján az önkormányzati törvény javaslatát tárgyalta – a BM eredeti előterjesztésében egy szó sem volt a helyi képviselők/polgármesterek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos szabályok megváltoztatásáról.

Kósáék javaslata szerint a törvény a helyi képviselő/polgármester esetében csak a tárgyévben tett vagyonnyilatkozata nyilvánosságát írta volna elő. Ez jelentős időbeli korlátozás ahhoz a rendelkezéshez képest, amely a tárgyév megjelölése nélkül mondja ki, hogy „Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata […] közérdekből nyilvános”. Ebben az esetben ugyanis nincs időbeli korlátja a vagyoni adatok megismerésének.

Csak találgatni lehet, mi történhetett a színfalak mögött, de végül az eredeti javaslat egy felhigított változata került be az önkormányzati kódexbe a Láng-Koncz-Bebes-féle módosítás révén: „Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja.”

A szándék nyilvánvalóan az lehetett, hogy a „visszaadással” a korábbi vagyonnyilatkozatok eltűnjenek a nyilvánosság elől, hiszen így a korábbi vagyonnyilatkozatok megismerhetősége megszűnik, de legalábbis sokkal nehezebbé válik.

Egy vagyonnyilatkozat önmagában alig ér valamit. A vagyonnyilatkozat-tétel célja – egy jogállamban legalábbis – éppen a bekövetkezett változások követhetősége az adatok évekre visszamenő összevetésével, így annak a következtetésnek a levonása, hogy a közpénzek sorsáról döntő helyi politikus gazdagodott-e, és a gazdagodás forrása azonosítható-e a vagyonnyilatkozatok alapján.

Egy akkori LMP-s politikus, Szilágyi Péter az önkormányzati kódex 2011-es vitájában így foglalta össze a probléma leglényegesebb összetevőit: „A vagyonnyilatkozattételi eljárás és a nyilatkozatok nyilvánossága mit sem ér közzétételi kötelezettség és az összevethetőség garantálása nélkül.”

Nem veszti el közérdekből nyilvános jellegét

Az ilyen, közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó rendelkezések korlátozásának rendkívül szigorúak a szabályai. Felmerül a kérdés, hogy a vagyonnyilatkozat a „visszaadás” után elveszti-e közérdekből nyilvános jellegét.

„Az a szabály, hogy a tárgyévet követően a vagyonnyilatkozat kikerül a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság kezéből, csak az adatkezelő személyén változtat, de nem az adat jellegén – mondja a kérdésről Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa. – Az önkormányzatokról szóló törvény 39. §-a ugyanis alapvetően a képviselőre vonatkozik, a képviselői vagyonnyilatkozatot rendeli közérdekből nyilvános adattá, és később, a polgármester kapcsán utal a törvény arra, hogy ‘A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat’ (72. § (4)).

Amennyiben tehát már nem a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az adatkezelő, úgy az adatigénylést nem hozzá, hanem a képviselőnek/polgármesternek kell benyújtani: vagyonnyilatkozata továbbra is közérdekből nyilvános adat, amit ő kezel.”

A jogi okfejtés alapján pontosan ezt az adatigénylési folyamatot jártam végig. Kezdve azzal, hogy az első megkeresésben a 2017-re vonatkozó vagyonnyilatkozat mellett a korábbi évek vagyonnyilatkozatainak kiadását kértem a polgármester vagyoni adatait kezelő érdi polgármesteri hivataltól.

A 2017-es vagyonnyilatkozatot megkaptam, ezt nemrég az Átlátszó hozta nyilvánosságra. Korábban mások is kértek és kaptak ugyan betekintést T. Mészáros vagyonnyilatkozatába, de a dokumentumot nem közölték, igy eddig azt sem ismerhette meg a nyilvánosság. Dacára annak, hogy a polgármester 2015-ben egy közgyűlési hozzászólásában azt közölte, hogy ő lesz az első, aki nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát.

A polgármester 2017 előtti vagyonnyilatkozatainak kiadását viszont megtagadta a hivatal, mondván, azokat visszaadták T. Mészárosnak.

A 2017-es adatok arról árulkodtak, hogy a polgármester nagyjából bruttó egymillió forintos havi jövedelemhez jut az önkormányzattól – ehhez képest vagyona egy 12 tételes ingatlanportfolióból áll. Mindehhez kétmillió forintos készpénz-tartalék, egymillió forintnyi részvény, valamint 66 millió forintos pénzintézeti számlakövetelés biztosítja a hátteret.

Nem túlzás azt mondani, Érd polgármestere 100 millió forint feletti értékű vagyon gazdája. Továbbra is kérdés viszont, hogy mi volt a forrása ennek a gyarapodásnak, ami – vagyoni szempontból legalábbis – nagypolgári egzisztenciát jelent?

A hivataltól kapott elutasítás után közvetlenül az adatkezelőhöz, vagyis T. Mészáros András polgármesterhez fordultam, hogy az infotörvény rendelkezései alapján adja ki a korábbi évekről készült vagyonnyilatkozatait vagy az azokban szereplő adatokat. Válaszában T. Mészáros azt írta, hogy a kért adatok tekintetében nem áll fenn az adatkezelési kötelezettsége.

Mint arról nemrég írtunk, T. Mészáros vagyonnyilatkozatával korábban másoknak is meggyűlt már a baja. Néhány éve egy adatigénylő kikérte minden érdi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát – köztük T. Mészárosét is. Az igénylés teljesítésének megtagadása nyomán indult peres eljárásban a polgármesteri hivatal jogi képviselője arra hivatkozott, hogy a vagyonnyilatkozatokat nem a hivatal kezeli, hanem a képviselőtestület vagyonnyilatkozati bizottsága.

Ez az ügy 2012-ben a Kúrián fejeződött be, a jogerős ítélet kimondta, a polgármesteri hivatal is adatkezelőnek minősül, ezért a vagyonnyilatkozatokat a hivataltól jogszerűen lehet igényelni.

2016-ban aztán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság azt a tévhitet oszlatta el, hogy az önkormányzati képviselői/polgármesteri nyilatkozat adataihoz csak úgy lehet hozzáférni, ha időpont-egyeztetés után az önkormányzati bizottság betekintést enged az okiratokba. A NAIH leszögezte: egyrészt nem kell indokolni az adatigényt, és ha úgy kéri az igénylő, akkor a képviselő vagy polgármester vagyonnyilatkozatát emailben kell megkapnia.

Érd polgármestere és s szerencsés ingatlanértékesítés

T. Mészáros András 2006-os megválasztása óta a legsúlyosabb, esetenként büntetőjogi következményekkel is fenyegető támadásokat rendre túlélte.

2010-ben egy helyi KDNP-s politikus – miután a helyi KDNP-frakció kénytelen volt a helyi Fidesszel szakítani – így jellemezte a T. Mészáros körül kialakult helyzetet: „Úgy tudom, ezeknek [az önkormányzat megbízásaival kapcsolatos feljelentéseknek] van alapjuk is, de nyilván ezt majd a nyomozás tisztázza. Figyelmeztettük egyébként a polgármestert, hogy jobban kellene vigyáznia. Ő azonban személyes támadásnak vette ezt, pedig mi éppen a védelmében tettük szóvá ezeket az ügyeket.”

Mindez akkor történt, amikor hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozni kezdett a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) gazdaságvédelmi osztálya az érdi önkormányzat több ügye kapcsán. A gyanú szerint jelentős, akár a több tízmillió forintot is meghaladó kár érte a települést.

T. Mészáros András polgármester akkor azt nyilatkozta: nem tud a vizsgálatokról, és cáfolja, hogy bármiféle szabálytalanság történt volna. A nyomozást a rendőrség később lezárta.

A következő nagy port felvert ügy négy év múlva, az akkori önkormányzati választások előtt nem sokkal robbant ki. 2014-ben T. Mészáros korábbi főnöke, Érd egykori polgármestere, Harmat Béla, a rendőrségtől a vagyonnyilatkozati bizottságon és a NAV-on át minden elképzelhető fórumon feljelentette egykori alpolgármesterét, T. Mészáros Andrást.

A feljelentések alapja az volt, hogy T. Mészáros feltűnően jó áron adott el olyan, egyébként osztatlan közös tulajdonban lévő területeket, amilyeneket mások áron alul sem tudtak értékesíteni. Vagyis a polgármester szinte ajándékot kapott az ingatlanokat megvásárló ismeretlentől.

Az ügy nem jutott el a bíróságig, a nyomozás elrendelését bűncselekmény hiányában megtagadták. Harmat vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett, és kérte T. Mészáros vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra hozatalát, de ez a jelek szerint nem történt meg: nem találni a nyomát annak, hogy a vagyonnyilatkozatot a szélesebb nyilvánosság elé tárták volna.

T. Mészáros Harmat Béla akcióját a 2014-es önkormányzati választás előtti egyik sajtónyilatkozatában szimpla politikai sárdobálásnak nevezte, az ügy ezután lényegében lekerült a napirendről.

A fentiek alapján T. Mészáros polgármester számára is fontos kellene, hogy legyen vagyonosodása folyamatának átláthatósága. Ennek viszont feltétele a korábbi évek vagyonnyilatkozatainak közzététele. Ironikus módon a szabályozás ezt a lehetőséget kizárólag az érintettnek, Érd 100 milliós vagyonra szert tevő polgármesterének teszi lehetővé.

Kis Zoltán (Érd)

Kapcsolódó cikkeink

Feltűnően vagyonosodik az érdi polgármester, de nem hozzáférhetőek a korábbi vagyonnyilatkozatai

Szörnyű szervezetek, borzalmas szervezetek – az érdi polgármester monológja a “Soros-vitában”

A meghátrálás sem sikerült szabályosra, de legalább megint megmenekült az Európában egyedülálló érdi génbank

[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]

Megosztás