Bezárás
környezetrombolás

Félmilliárd forint is kevés lehet a Balaton-felvidéki tájseb befoltozására

Három évtizedes a salföldi homokbánya rekultivációs terve – ezt közadatigénylés után kaptuk meg a Veszprém Megyei Kormányhivataltól. A kordokumentum szerint 2012-re már felhagytak volna a homok termeléssel. Az is kiderült, hogy a bányának 2020-ig van engedélye.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

“Tekintettel arra, hogy az érintett területek eredetileg is nagyrészt rét és legelő művelési ághoz tartoztak, az újrahasznosítás célja a visszatöltött bányaterületeken nagyüzemi rét és legelő kialakítása” – így képzelték el 1988 júniusában az Országos Érc és Ásványbányák nevében aláírók azt, hogyan rekultiválják a Balaton-felvidéken, Salföld közelében nyitott homokbányát kimerülése után.

A dokumentumot közadatigénylés után kaptuk meg a Veszprém Megyei Kormányhivataltól. Előző cikkünk megjelenésekor a kormányhivatal egyszerűen nem válaszolt érdemben kérdéseinkre, ezért küldtünk nekik közadat igénylést.

A bánya ütötte tájseb miatt aggódok nyáron arról beszéltek az Átlátszónak, hogy szerintük a Kvarc-Ásvány Kft. bányája turisztikai szempontból sem mellékes. A Balaton-felvidék, a Káli-medence világörökségi cím felé kacsingat, amibe nehezen fér bele egy működő, de még egy magára hagyott külszíni bánya sem:

Tájseb a Balaton-felvidék szívében – a kormányhivatal titkolózik a kisörspusztai bányáról

Jövőre lejár a Kvarc-Ásvány Kft. környezetvédelmi engedélye, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban működő bánya rekultivációja hamarosan időszerű. De, hogy a ma már 112 hektárosra nőtt bánya felszámolása hogyan és miből lesz megoldva, arra sem a kormányhivatal, sem a bányát üzemeltető cég nem válaszol. A rekultivációra félmillió forintot különítettek el.


A kormányhivatal által küldött dokumentumokból kiderült, a rekultivációs tervet a rendszerváltás kapujában, 1988 júniusában készítették el. Akkor még úgy terveztek, hogy a bánya 2012-re kimerül.

A dokumentum szerint a szürke homokot 1,8 méter mélyről, a sárga homokot 10 méter mélyről bányászták. A keletkezett tavakat a meddővel töltik fel, a felső termőtalaj csak az utolsó fázisban kerül vissza a helyére.

Az immár 31 éves kordokumentum szerint a művelés végére mindössze két tó maradna vissza. Az egyik egy 10 hektáros, átlagosan 10 méter mély, a másik pedig 4,5 hektáros, 8 méter mély. A teljes területen ezen kívül 170 hektár legelő is lenne. 1988-ban 2,9 millió forintra becsülték a tájrendezés költségét.

A kormányhivatal a bánya környezetvédelmi felülvizsgálatát is megküldte az Átlátszónak. A 2018. novemberi dokumentumot a Kvarc-Ásvány Kft. azért készíttette el, mert a 2002-es környezetvédelmi engedélyük 2020-ban lejár, a hosszabbítás pedig teljes felülvizsgálathoz is kötött. Ebből kiderül, már 1951 óta termelnek ott homokot, 2013-2017 között évente átlagosan 60 ezer köbmétert, ez fele az engedélyezett maximumnak, a meddő átlagosan 30 ezer köbméter volt.

A teljes bányaterület most 184 hektár. Az élővilágvédelmi felülvizsgálat szerint mára 26 hektárnyi tó alakult ki, ami a ‘88-as rekultivációs tervben szereplő közel kétszerese, de nincs arra utalás, hogy ez a hatóság szerint gond lenne.

A környezetvédelmi tanulmány szerint “a kitermeléssel párhuzamosan folynak a bányászattal felhagyott területek tájrendezési munkái”, valamint, a Burnót-patak által Kisörsi horgásztó tájrendezése már befejeződött. Utóbbiról a Google nem tud semmit, pedig a tanulmány szerint a horgásztó vízjogi üzemeltetési engedéllyel is rendelkezik.

A tanulmány szerint a bányászat nem jelent táj-természetvédelmi veszélyt, kockázatot. A fentrol.hu légifelvételei alapján jól követhető a bánya változása. A képek, a helyszínen készült saját fotóinkkal együtt ebben a képgalériában nézhetők meg.

Az 1964-es felvételen még nincs nagy tó, azok a Burnót-patak jobb partján először 1979-ben tűnnek fel. 1985-re a két tóból négy lesz, a legnagyobb, Salföld-közeli 2000-ben még megvolt, a Google Earth 2006-os felvételén viszont már nincs meg, feltöltötték. 2006-2018 között a bánya a Balaton felé terjeszkedett, a felhagyott területek érdemben nem változtak, a tavak sem nőttek, négy van, a rekultivációs tervben szereplő kettővel szemben.

Korábban kerestük a Kvarc-Ásvány Kft.-t, de egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak. A tervek szerint a tavakat horgásztóvá kellene alakítani, a tájrendezés pedig ‘88-as áron 2,9 millió forint lenne. Ha ezt csak az inflációval szorozzuk fel, akkor ma áron ez 615 millió forint – ami jóval több, mint a Kvarc-Ásvány Kft. 566 millió forintos 2018-as saját tőkéje.

Segesvári Csaba

Fotó: Homok és mesterséges tó a Balaton-felvidéken. A szerző felvétele

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom