Országszerte

A vidéki Magyarország blogja - mert Budapesten kívül is van élet, kormányfüggetlen vidéki sajtóorgánum viszont egyre kevesebb.

göd

Feltűnően készséges lett a Pest Megyei Kormányhivatal, miután cikkeztek a munkatársaik letartóztatásáról

Néhány nappal ezelőtt tucatnyi dokumentumot kaptunk meg a Pest Megyei Kormányhivataltól; ezek mindegyike a gödi Samsung-gyár engedélyeiről és bírságairól szól. A közérdekű adatigényléssel kikért iratok közt vannak olyan dokumentumok is, amelyeket az Adathatóság felszólításására sem volt hajlandó kiadni a Tarnai Richárd vezette kormányhivatal. Most azonban, épp munkatársaik letartóztatásának hírével egy napon, váratlanul megküldték a hiányzó iratokat.

Társadalmi célú hirdetés

Veszélyhelyzeti feladataikra hivatkozva egyes hatóságok mostanában 45 napra hosszabbítják meg a benyújtott közadatigénylések válaszadási határidejét. Ráadásul újabb 45 napos hosszabbításról is dönthetnek, hiszen a veszélyhelyzeti kormányrendelet ezt is lehetővé teszi számukra.

A Pest Megyei Kormányhivatal hónapok óta alkalmazza ezt hosszabítási gyakorlatot, legalábbis a kimittud.atlatszo.hu oldalon benyújtott adatigénylések tanúsága szerint. Indoklásuk szerint „veszélyhelyzettel kapcsolatos közfeladatai ellátását” – bármik is legyenek azok – veszélyeztetné az adatigénylések Infótörvényben előírt 15 napon belüli teljesítése.

Továbbra sem működhetne két egység a Samsung-gyárban

A gödi Samsung-gyár használatbavételi engedélyeivel kapcsolatos dokumentumokat azonban még hosszabb ideig, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felszólítását követően is hónapokon át visszatartották. Ahogy arról legutóbbi cikkünkben beszámoltunk, a féléves késleltetés után végre megküldött válaszokból kiderült: a gyár egyes üzemegységei használatbavételi engedélyek nélkül működtek, s emiatt a céget egymillió forintra büntették.

Egymilliós büntetés és eltiltás a Samsungnak: engedély nélkül folyt a gyártás két üzemrészben | atlatszo.hu

Újabb akkumulátorgyár építésének előkészületeit kezdte meg a Samsung Gödön, és bár a második gyár katasztrófavédelmi eljárása még zajlik, az ezzel összefüggő telefonos közmeghallgatás inkább csak formalitásnak tűnik. Eközben a 2018-ban átadott első üzem is tovább bővül, pedig – a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint – még ez sem kapta meg az összes használatbavételi engedélyt.

Július 21-én viszont váratlanul megérkezett az Átlátszó által kikért és a Göd-ÉRT Egyesület által igényelt többi dokumentum is. Még azzal a szinte „hagyománnyá” vált gyakorlatával is szakított a hatóság, hogy az adatok sokaságára hivatkozva azokat CD-re másolja, majd ezt a CD-t kizárólag személyesen tegye átvehetővé fővárosi irodájában. Szokatlan módon most hajlandók voltak több részletben, e-mailban megküldeni a kért iratokat.

A meglepően készséges adatszolgáltatást éppen az a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály nyújtotta, amelynek munkatársait a Népszava szerint vesztegetés gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték.

Az iratok küldője pedig az a Sonnevend Ákos osztályvezető, akiről korábban cikkünkben megírtuk: egy májusi közmeghallgatáson a tényeknek ellentmondva azt állította, hogy a Samsung gödi gyárának hiányzó használatbavételi engedélyei ügyében folyik az engedélyezési eljárás.

A most megküldött iratok azt igazolják, hogy a Samsung továbbra sem rendelkezik az összes üzemére használatbavételi engedéllyel; két gyáregysége – amelyekben a tiltás ellenére  fél éven át a folyt a gyártás – továbbra sem működhet. Az általunk megkapott dokumentumok szerint eddig csak a gyár elektrolittárolója, új oktató-, közmű- és raktárépületei, valamint tüzivíz-tárolója és spinkler épületei kaptak használatbavételi engedélyt a hatóságoktól.

Védik a külföldiek munkahelyeit

A Samsung-beruházáshoz kapcsolódó, az Átlátszó által feltárt jogsértésekről sok szó esik Juhász Péter legújabb, Tuzson Bence országgyűlési képviselőről szóló videójában is.

A NER-ben sokféle feladattal megbízott Tuzson Bencéről kiderül, hogy kulcsszerepe volt a Samsung-beruházás Gödre való telepítésében. Majd 2020-ban rá lett bízva a gödi különleges gazdasági övezet létrehozásának indoklása is. Az országgyűlési képviselő pedig a különböző médiumokban hangoztatta is azt kormányzati mantrát, hogy a különleges gazdasági övezetek létrehozását a munkahelyek védelme teszi szükségessé.

Bár Juhász videója nem említi, érdemes ehhez hozzátenni: ez az indok épp a Samsung-beruházás esetében erősen sántít.

A gyár jelenlegi 3 500 dolgozójának ugyanis csupán fele magyar, a munkavállalók közel 50 százaléka ukrán, koreai, román, vietnami vendégmunkás.

Az adatok a Samsung SDI 2019-es fenntarthatósági jelentésében is olvashatók. A kormány  munkahelyvédelmi törekvése  ezek szerint azokra a külföldi vendégmunkásokra is vonatkozik, akiknek a száma a második gödi gigaüzem felépülése után elérheti a 34000 főt.

A Samsung-gyár külföldi munkavállalóinak 50 százalékos arányát tekintve egyébként nehezen értelmezhető az a minapi bejelentés, hogy a külföldi cégek esetében az eddigi 10 százalékról 20 százalékra emeli a kormány az alkalmazható külföldi munkavállalók arányát.

Tuzson Bence egykori társa is profitált Gödön

Juhász Péter videója részletesen bemutatja a „több lábon” álló Tuzson Bence egykori ügyvédi irodájának kormányzathoz köthető megbízásait is. A videóban ismertetett, sok millióért adott jogi tanácsadások sorát érdemes kiegészíteni a Samsung-beruházáshoz kapcsolódó megbízással is, melyek nem kevés pénzbe kerültek Göd számára.

A Biczi és Tuzson, később Biczi és Turi nevet viselő ügyvédi iroda – melynek Biczi Tamás nevű tagja nem más, mint Kötter Tamás író, a Megafon Facebook-oldal politikai harcosa – ugyanis a gödi önkormányzatnak is jelentős összegekért nyújtott szolgáltatásokat: 2019-ben 65 millió forintért intézte a Samsung-gyár építése miatti ingatlan-kisajátításokat és az egyéb jogi ügyeket.

Újabb ipari beruházások egyeztetés nélkül

Az a hír pedig még nem szerepelhetett a Tuzsonról készített videóban, hogy néhány napja újabb gödi ipari beruházásról döntött a kormány, hivatkozva arra, hogy a városban működik „a világ legnagyobb akkumulátorgyára. Hogy mit terveznek, arról a gödi polgármester Tuzson Bencével való egyeztetés után egy Facebook-posztban adott tájékoztatást.

Ebből viszont csak az derül ki, hogy újabb zöldmezős területet áldoznak be egy ipari beruházás kedvéért, Dunakeszin pedig egy vasúti átrakót létesítenek, amihez a vasúti nyomvonalat is bővíteni kell.

A gödi különleges gazdasági övezetben tervezett vasúti fejlesztésekről már egy tavaly márciusi kormányhatározatban is szó esett. A helyiek körében akkor aggodalmat keltett a vasútfejlesztés terve. A különleges gazdasági övezetben ugyanis van egy jelenleg használaton kívüli ipari vágány; ez azonban a gödi lakópark közelében húzódik. Az ott élők pedig nem szeretnék, ha a házaik mellett folyna a vasúti áruszállítás.

Természetesen erről a beruházásról a helyieket éppúgy nem kérdezték meg, ahogy „a világ legnagyobb akkumulátorgyárának” megépítését is eltitkolták előlük.

További kérdéseket vet fel az is, hogy mit jelent az a Pest Megyei Területfejlesztési Koncepcióban olvasható kijelentés, miszerint szükség lenne egy  „tudásintenzív klaszter” létrehozására a Samsung-gyár és a vasúti termékeket gyártó Dunakeszi Járműjavító Zrt. közt.

Ugyanakkor az egyre bővülő gödi iparterület környezeti terheit továbbra sem vizsgálják, erről semmiféle hatástanulmány nem készült. Pedig az Átlátszó által kikért legújabb adatok szerint a Samsung-gyárban már 36 légszennyező pontforrás működik, melyek több mint húszféle szennyező anyagot bocsátanak ki. A kibocsátási adatokat azonban a Samsung nem teszi közzé.

Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön | atlatszo.hu

A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.

Az viszont az újabb iparterületről szóló bejelentés után egyértelmű: a 406 hektáros különleges gazdasági övezetet nemcsak az adóelvonások és az ellenzéki városvezetésű Göd megbüntetése céljából, hanem további ipari beruházások kedvéért hozták létre.

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: A Pest Megyei Kormányhivatal épülete (fotó: kormanyhivatal.hu)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás