Bezárás
Szeged

Fidesz-közeli cégek nyerték a legtöbbet a Szegedi Tudományegyetem zöldítésével

Több mint 5,5 milliárd forint uniós pénzből zöldült a Szegedi Tudományegyetem az elmúlt 9 évben, a megtakarítás szinte láthatatlan. Pedig 800 milliót költöttek a Tiborcz-féle Eliosnál napelemekre, 1,5 milliárd forintos támogatással pedig a CBA-közeli Geotermikus Szolgáltató épített termálfűtést. Meglepő módon mégis akkor csökkent legjobban az SZTE gázszámlája, amikor központilag utasításba adták a spórolást.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Még 2011-ben költött napelemek kivitelezésére szerződést a Szegedi Tudományegytem, az akkor még Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában álló Elios Zrt.-vel, hogy – az akkori sajtóhíreket idézve “a villamosenergia-igény 7 százalékát megújuló forrásból állítja majd elő a “legzöldebb” hazai egyetem.”

Ráadásul úgy, hogy az közbeszerzést először a szegedi gyökerekkel rendelkező KÉSZ Zrt. nyerte, mintegy 75 millióval olcsóbb ajánlattal, mégsem velük szerződtek. A 2754 darab napelemet, összesen legalább 660,96 kW beépített csúcsteljesítményt hozó rendszert a szechenyi2020 szerint 2013 tavaszán adták át.

Tovább zöldítették az egyetemet, 2015-ben a campus 18 épületének tetején összesen 2040 napelemet helyeztek el, 510 kW beépített teljesítménnyel, de már közel harmadáron, 297 millió forintból. Ezt a projektet a szechenyi2020 szerint 2015 októberében teljes egészében ki is fizették.

Azt várták, hogy a rendszer 626 ezer 513 kWh/év energiát termel, ami 22,44 millió forint villamosenergia-megtakarítást jelent. Az akkori rektor, Szabó Gábor a projektzárón azt mondta, a két rendszer “együtt összesen évi 40 millió forint villanyszámla megtakarítást jelent majd az egyetemnek”.

Ez a két beruházás összes 1,1 milliárd forint uniós pénzt emésztett fel. Az elsőnél úgy számoltak, a teljes villamosenergia-igény 7 százalékát termelik meg a napelemek. Az SZTE adatai szerint 2012-ben 27 ezer 142 MWh villamosenergiát használtak fel.

Csakhogy 2013-tól működtek a napelemek, az áramfogyasztás pedig csak nőtt és nőtt. A 7 százalék 1900 MWh lenne, ehhez képest a napelemek 2018-ban 1100 MWh-t termeltek, ami 4 százaléknak felelt meg. Miközben a kiadások egyre nőnek. 2015-ben 28 ezer 921 MWh, 2016-ban 29 ezer 208 MWh áram fogyott, holott az újabb rendszer ekkor már szintén működött.

Az “összesen évi 40 millió” megtakarítás is láthatatlan, 2015-ben és 2016-ban is több mint 1 milliárd forintot költött az SZTE villamosenergiára – ez már az Átlátszónak küldött egyetemi adatokból derül ki:

Made with Flourish

Nem csak napenergiában, hanem a fűtésben is igyekezett az SZTE zöldíteni. 470 millió költöttek az egyetemi könyvtárra 2015-ben, hogy szennyvízhő-alapú hűtés-fűtés rendszert építsenek. Ettől is megtakarítást vártak, mintegy 6503 gigajoule – 171 ezer köbméter – gáz elégetésével kiváltható energiát, azaz 25 millió forintot. További 312 millió költöttek az újszegedi biológia épületének energetikai korszerűsítésére, hogy az, ahogy az akkori műszaki igazgató Majó Zoltán fogalmazott, ne legyen “energiavámpír”.

Energetikában jártas forrásunk szerint a szennyvízhő visszanyerés már papíron sem működött, a rendszer legfeljebb egy kisebb épület fűtését tudja megoldani, azt is inkább helyben.

Mégsem ezek, hanem a fűtés részbeni kiváltását célzó beruházás a legérdekesebb. Az egyetem honlapja szerint a 2012-es geotermikus beruházás 3,2 milliárd forintba került. De erre a projektre a szegedi Geotermikus Szolgáltató Kft. pályázott, a cég 1,6 milliárd forint uniós pénzt nyert, a többit saját erőből finanszírozta. A cég tulajdonosa az azonos címre bejelentett Geotermikus Beruházó Kft., a sor végén pedig “Huszár 99” Kft., a Tamexiz Kft., Lázár-Holding Kft., és a Kruda-Invest Kft. Az első cég a CBA-tulajdonos Lekeny Györggyé, a Lázár-Holding a fogathajtó, CBA-tulajdonos Lázár-testvéreké, a Kruda-Invest pedig a szintén CBA-s Krupp Józsefé.

A gigabruházás nem csak az egyetem épületeit fűtésére alkalmas. A korbabeli Délmagyarország cikk szerint “az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata mellett lehetőséget biztosítanak a későbbiekben a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Sport és Fürdők Kft. egyes objektumainak a rendszerhez való kapcsolódásához.”

Az akkori SZTE főigazgató Majó Zoltán szerint a rendszer névleges teljesítménye: 8,9 MW, a szerződött energiaszolgáltatás: 85 ezer GJ/év.

“A jelenlegi gázfűtés költségeire vetítetten összességében 30 százalék körüli megtakarítással lehet számolni+ – az SZTE főigazgatója, Majó Zoltán szerint. “Ez éves szinten 80 – 100 millió forint közötti összeget jelenthet.” – nyilatkozta. A beruházás 2014 telére készült el, akkor a Délmagyarország azt írta, “a rendszerre csatlakozott épületek fűtése a gázhoz képest 20 százalékkal lesz olcsóbb, ami egyenértékű évi 1,2 millió köbméter földgáz megtakarításával.” Az akkori elképzelések szerint a 3,2 milliárd forintos beruházás 7-8 év alatt megtérül.

Az egyetem 20 évre szóló szerződést kötött a termálhőre, 4 milliárd forint értékben. Ebben az áll, az SZTE 85 ezer GJ energiát vesz át évente, ettől 40 százalékkal térhet el lefelé. Vagyis legalább 51 ezer GJ termálhőt használnak el a gáz helyett.

Ehhez képest az elmúlt években így alakult az SZTE termálhőenergia-vásárlása:

Made with Flourish

De az SZTE adataiból az is jól látszik, hogy míg az egyetem 2009-ben 12,3 millió köbméter gázt használt el, ez 2012-re 9,9 millióra csökkent. A beszámoló szerint ezt úgy érték el, hogy mindenből kevesebbet használtak. Ezen túl “energiaköltség csökkentésére irányuló intézkedések” voltak még a tényleges korszerűsítésen túl az “egész SZTE-t érintő munkaszünet elrendelése, fenntartható fogyasztói magatartásra való felhívás” is. Ezekkel az adminisztratív megoldásokkal 2,4 millió köbméter gáz takarítottak meg.

A geotermikus beruházás 2014-től adta a meleget, eközben az SZTE gázfogyasztása így alakult:

Made with Flourish

Az SZTE kiadásaiból viszont az látszik, nincs jelentős spórolás a sokmilliárdos beruházások ellenére. Sőt, az egyetem saját bevallása szerint is nő az áramfogyasztás, a az újonnan beépített villamos készülékek  és a korszerű gépészeti berendezések miatt miatt. Megjegyezték, az elfogyasztott földgáz mennyisége az időjárás függvényében változik évente.

A földgázfogyasztást a már 2013-óta működő termál fűtési rendszer csökkenti. A fűtött terület az érintett időszakban nagyságrendileg nem változott. Hozzátették, a Szegedi Tudományegyetem mind a villamos energiát, mind a földgázt a szabadpiacról szerzi be közbeszerzési eljárások keretében. Így az egységárakat a világpiaci (tőzsdei) árak befolyásolják.

Tény, hogy a zöldítés előremutató, ezért az egyetemet nem lehet kritizálni. Ahogy az is, hogy pályázat nélkül senki sem vágna zöldítő beruházásokba, hiszen gazdasági alapon értelmezhetetlen a megtérülés. Persze, így, hogy a beruházások egy része az egyetemnek egy fillérjébe sem került – azt a magyar és uniós adófizetők állták – minden megtakarítás nyereség az SZTE-nek. Még akkor is, ha az szinte kimutathatalan.

Segesvári Csaba

Fotó: napelemek az SZTE mérnöki kar épületén 2011-ben. A szerző felvétele.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom