Bezárás
Egyéb

Fordulat jöhet az útépítésekre elköltött lakossági „csatornapénzek” ügyében

Komoly következményei lehetnek annak a múlt heti jogerős cégbírósági döntésnek, amely a törvényes működés helyreállítására történő felszólítás mellett több százezer forintos bírsággal sújtotta a karácsondi víziközmű-társulatot. Nagy az esélye, hogy a döntés nyomán országszerte perek és hatósági eljárások tucatjai indulnak azon víziközmű-társulatok ellen, amelyek évek óta nem számoltak el az úgynevezett csatornapénzekkel. Több tízezer ember ügye és több milliárd forint sorsa a tét.

Egy 2011-es döntés nyomán Karácsond községnek is jutott 1,4 milliárd forint abból a KEOP-os pályázati konstrukcióból, amelynek keretében 52 településen oldották meg a csatornázást és szennyvíztisztítást. A projekt költségeihez azonban az önkormányzatnak és a karácsondiaknak is hozzá kellett járulni – az önkormányzat 78 milliót, a karácsondi polgárok 140 milliót fektettek be a csatornázásba.

Az „érdekeltségi hozzájárulás”, vagyis a lakossági önrész megfizetésére a helyiek kedvezményes OTP-hitelt vehettek fel, amelyhez jelentős állami támogatás is járt. A projektre pedig létrehozták a Karácsondi Víziközmű Társulatot.

2014 végére a csatornázás elkészült, de a projekt végül kevesebbe került, mint amennyi forrás rendelkezésre állt. Csakhogy a Társulat a beruházás után megmaradt pénzt – mint sok más településen – nem fizette vissza a tagjainak, hanem a nagy részét, mintegy 120 milliót némi tétlenkedés után átutalt az önkormányzatnak, amely útépítésre fordította – arra hivatkozva, hogy az útépítés nem útépítés, hanem a csatornázási munkák által okozott károk helyreállítása. A helyiek viszont nem akarták, hogy a településen a megkérdezésük nélkül, de az általuk felvett OTP-hitelből épüljenek utak, inkább visszakövetelték a pénzt.

Lakossági hitelből épülő utak

Egyes becslések szerint több tucat, de még Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szerint is legalább két tucat településen működött/működik ez a modell: a településeken befejeződött a csatornaberuházás, ám az időközben kapott uniós támogatás révén felhalmozódott többletpénzt a társulatok nem fizették vissza az ingatlantulajdonosoknak, hanem elköltötték az alapfeladattól eltérő más beruházásokra, például útépítésekre.

A történetekben legtöbbször a polgármester az összekötő kapocs, a víziközmű-társulatokat ugyanis leggyakrabban a település (al)polgármestere vezeti. A Karácsondi Víziközmű-társulatot például Kiss Imre alpolgármester irányítja.

Egy átlagos településvezető pedig nyilván nem bánja, ha egy kis – nem egészen önkéntes – lakossági finanszírozású úthálózat-fejlesztést hajthat végre a településén. A legvisszafogottabb becslések szerint is az országosan elterjedt modell révén több milliárd forintnyi magánpénz került így kétes törvényességű módon felhasználásra.

Eddig lepattant róla a jog

A víziközmű-társulatok szabályozási környezetéről sokáig azt tartotta a közvélekedés, hogy a cégbíróságok – hatásköri okokból – alkalmatlanok a társulatok hatékony pénzügyi-gazdasági ellenőrzésére. A csatornázási beruházások világát közelről ismerő forrásaink a víziközmű-társulásokat jogi fekete doboznak, tényleges kontroll nélkül működő, átláthatatlan pénzgyűjtő szervezeteknek nevezik – az átláthatatlan működés pedig a korrupció melegágya. Ugyanezen vélemények szerint

a cégbíróságok nem tudták elérni, hogy a ténylegesen befejezett csatornaberuházások után rászorítsák az társulatokat az elszámolására és a megmaradt pénz visszafizetésére.

Pedig az egyértelmű törvényi rendelkezés szerint a csatornaberuházás tényleges befejezését követően meg kell indítani az elszámolási eljárást. Ennek keretében a megmaradt pénzt vissza kell fizetni a víziközmű-társulat tagjainak, vagyis a korábban érdekeltségi hozzájárulás befizetésére kötelezett lakosoknak.

Karácsondon 2014. december 18-án történt meg a víziközmű műszaki átadás-átvétele, innen számított 30 napos határidőn belül meg kellett volna indítani az elszámolási eljárást a tagok felé – szögezte le mostani ítéletében a bíróság, amely azt is megállapította, hogy a község víziközmű-társulatának ekkor még a rendelkezésére állt a 140 millió forintos vagyon.

A visszafizetés azonban elmaradt, ahogy az ország számos más településén: az alapberuházások elkészültek, de a vízimközmű társulatok nem hajlandóak elszámolni. Az évek óta folyó huzavona most – Karácsond tekintetében legalább – fontos fordulóponthoz érkezett.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) mint a szakmai felügyeletet ellátó szerv 2016 végén kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a Karácsondi Víziközmű Társulattal kapcsolatban az Egri Törvényszék Cégbíróságán.

AZ ÉMVIZIG álláspontja szerint a Társulat számos törvénysértést követett el. 2014 óta nem hívták össze a Társulat legfőbb szervét, a taggyűlést, de még az Intéző Bizottságot is csak egyszer, holott ez negyedévente kötelező lenne. A Társulat 2014 óta nem tett közzé a beszámolót, és persze a tagokkal való elszámolás, vagyis a „csatornapénz” visszafizetése sem kezdődött meg.

A bíróság minden pontban osztotta a felügyeleti szerv álláspontját, mindezek miatt ötszázezer forint bírságot szabott ki, és felszólította a Társulatot a törvényes működés helyreállítására.

Nagykőrösön is évek óta az első számú közéleti vitakérdés az érdekeltségi hozzájárulások visszafizetésének ügye. A nagykörösiek sikerrel gyakoroltak nyomást a helyi és országos politikára, akcióiknak köszönhetően Lázár János kijelentette:

„Ha a [társulati] tagok többsége úgy dönt, hogy ki kell fizetni, akkor ki kell fizetni, nincs mese. Mindenkinek, aki a pénzt visszakéri. Nem is többségi elv van, hanem mindenkinek, aki a pénzt visszakéri, vissza kell adni.”

A miniszterelnökséget vezető miniszter közbenjárásának köszönhetően a nagykőrösiek elsőként harcolták ki, hogy a befizetett érdekeltségi hozzájárulás egy részét visszakapják, igaz, a csatornapénz visszakövetelésére létrejött Facebook-csoport legutolsó bejegyzései és kommentjei alapján eddig ténylegesen nem sokan kapták vissza a pénzüket.

A karácsondi Társulattal kapcsolatos cégbírósági döntés viszont könnyen példává válhat más települések számára, ahol a megmaradt csatornapénzek visszafizetéséért küzdenek: információink szerint Nagykőrösön a karácsondi döntés mintájára szintén eljárást kívánnak indítani a helyi víziközmű-társulat ellen.

Kis Zoltán