Bezárás
Szombathely

Gyalázatosan fest Brenner János vértanú szülőháza, a volt szombathelyi kaszinó

A telegrafitizett falak között vastagon áll a szemét, törött üvegcserepek,  szemét mindenfelé – így néz ki ma a tavaly boldoggá avatott Brenner János egykori szombathelyi szülőháza. Egy műemlékileg és városképileg is jelentős, jobb sorsra érdemes késő-barokk villa, Szombathely belvárosának egyik legjobb fekvésű telkén.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Ajtaja és ablaka tárva-nyitva, bárki besétálhat, aki vállalja a kockázatot, hogy ráomlik az agyonázott mennyezet. Bemerészkedünk.

Hátul megtaláljuk az egykori márvány csigalépcsőt, így jutunk fel egészen a szétégett tetőig. Tökéletes a panoráma, bent üres üvegek állnak halomban: más is felfedezte a pompás kilátást. Lábaink előtt a tavasz minden gyönyörűsége, a villa előtt vöröslik egy hatalmasra nőtt japán juharfa, ilyet is ritkán látni Szombathelyen.

Nincs jobb szó, vérzik a szívünk, akárhányszor csak látjuk ezt a jobb sorsra érdemes, megcsonkított épületet. Szombathely Fő terétől mindössze egy sétányira, a szintén felújításra váró Víztorony és a Gayer park szomszédságában.

Több középiskola is működik a környéken, a közeli padokon is diákok sütkéreznek. Ehhez képest az egész villa mindössze egy szalaggal van körbekerítve, és két tábla figyelmeztet az életveszélyes állapotokra, de tényleg az megy be ide, aki csak akar. Képgalériánk itt tekinthető meg.

A Battyhányiaké volt, aztán a híres Brenner család lakta

Az egykori Brenner villáról bő részletességgel a Vas megye múltjából III. c. levéltári évkönyvben (szerkesztette:Kiss Mária) találtam anyagot. Ebben olvastam többek között azt is, hogy a villa Szombathely egykor legnagyobb feudális eredetű világi földtulajdonán, a Szőkeföldi birtokon állt. Legkorábbi ismert tulajdonosai a Batthányiak voltak, majd a velük rokoni kapcsolatba került Montenuovo-család. A Brenner-família számára Brenner János építész (1847-1908) egy bajorországi sörgyártól vásárolta meg, de a villa őse már 1813-ban is létezett.

Nagyságát és kinézetét többszöri átépítés és bővítés után körülbelül 1908-ra érte el. A patinás villában aztán a híres szombathelyi polgármester, Brenner Tóbiás (1850– 1919) és családja lakott, majd annak özvegye és örökösei (10 gyermeke volt) kapták meg. A feltételezések szerint ebben a villában született 1931. december 27-én a tavaly, több mint  15 ezer hívő előtt boldoggá avatott vértanú, Brenner János is.

A rábakethelyi káplán, Brenner János  az 1956 utáni időszak első olyan magyar egyházi személye, akit boldoggá avattak. A fiatal, mindössze 25 éves szombathelyi születésű papot több mint hatvan évvel ezelőtt, 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjel brutális kegyetlenséggel, 32 késszúrással ölték meg.

Brenner János még élő testvérével a Nyugat.hu készített még tavaly interjút, ebben azt is elmesélte, mit sikerült a brutális gyilkosságról azóta a családnak kiderítenie: “30 évig én egy senki voltam” – Brenner József, az Év Vasi Embere.

1935-ben már a városé lett az épület, a Brenner család Szombathelynek adományozta.

Az adományozáshoz azonban az is hozzátartozik olvashatjuk Bajzik Zsolt tanulmányában – hogy a Brenner ingatlant 1935-ben “a Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár javára bekebelezett 40 000 pengő tartozás terhelte”. A Brenner-örökösök alkut kötöttek a várossal, a területet, a villával együtt Szombathelynek átadták, azzal a feltétellel, hogy az ingatlanon lévő jelzálogot a város átvette, és tehermentesen átadta az örökösöknek a közeli  Aréna-kert egy részét.

Hóman Bálint miniszter a Brenner-villát kérte a tankerületi főigazgatóság elhelyezésére, mivel a következő tanév elején már itt tervezték a hivatal működését. A miniszter kérte a várost, hogy díjtalanul engedjék át használatra a régi kúriát a főigazgatóságnak – olvashatjuk még Bajzik Zsolt írásában.

A Szőkeföldi birtokot 1935 után parcellázták fel. A keleti felén az 1960-as évektől kezdődően épült fel a Joskar-Ola lakótelep. A nemesi család parkja nyilvános zöldterület lett, korábban Brenner-, majd Puskin-liget, ma Gayer park a neve.

A korabeli leírások szerint nem volt különösebb kertépítészeti jelentősége a területnek, de ez a legrégebbi eredetű és növényállományú közpark Szombathelyen. Itt feküdt 1901-ben az első szombathelyi teniszpálya is. Déli irányban azonban a víztorony szabad területe már nem tartozott hozzá, ott a századforduló környékén jégtermelés folyt.

A villa később tankerületi igazgatóság, majd a második világháborút követő években úttörőház lett, azután pedig az Orlay-Fürst Szakiskola használta, majd szocialista divat szerint idősek napközi otthonává szerették volna átalakítani. A villa akkorra már erőteljesen leamortizálódott, a ’80-as évek végén funkció nélkül, elhagyatottan és romosan állt.

Luxuskaszinó lett, majd elátkozott szellemház

A rendszerváltás után a romos villát a Radius Hungaricus Rt. újította fel, 1989-ben avatták luxuskaszinóként. A tiszavirág életű cég hamar csődbe ment, 1991-es felszámolása után a Mezőbankhoz került az épület, majd a Casino Szombathely Kft. vásárolta meg. Aztán a korabeli beszámolók, szerint az épület: „13 millió márka értékű munkával és berendezéssel gazdagodva európai színvonalú kaszinónak adott helyet.”

A Casino Szombathely Kft.-nek az alapításakor 106 millió 230 ezer forint volt a törzstőkéje. A tulajdonosa a németországi lakcímű Roland Kretschmer lett.

A kilencvenes évek elején hazánkban csupán két kaszinó kapott 10 éves működési engedélyt: az egyik a szombathelyi, a másik a budapesti Várkert Kaszinó Kft. volt. A létesítmények üzemeltetői azzal vívták ki ezt a jogot, hogy az épület teljes felújításával hozták létre a játéktermet.

A kaszinót nagy felhajtással 1993. május 30-án avatták fel: Wagner András (SZDSZ) akkori polgármester köszöntője után egy francia tévésztár: Marlene Charell aranygolyós dobása következett, majd a polgármester gurított, amivel 14 ezer schillinget nyert a város beteg gyerekeinek javára.

Aztán mintha valaki elátkozta volna. A nyitás után egy évvel már a kaszinóban működő étterem zűrös ügyeiről cikkezett a helyi sajtó, amit aztán később a Nyugat.hu is megírt. Az üzemeltető Czene Gastronom Kft.-t hamis hitelkártyával való visszaélésekkel, valamint banki hitelezési csalás alapos gyanújával vádolták meg.

A Szerencsejáték Felügyelet 1999-ben feljelentést tett a rendőrségen, mert állításuk szerint illegális szerencsejáték folyt a kaszinóban. Megindult a nyomozás. A történet azonban az SZF szerint nem volt új keletű, a szombathelyi kaszinó működését ugyanis folyamatos szabálytalanságok kísérték.

A felügyelet többek között a 1997. októberében zárult átfogó vizsgálata során azt állapította meg, hogy a szombathelyi kaszinónak az állammal szemben jelentős összegű tartozása áll fenn. Rövid időre háromszor is felfüggesztették működését, volt, hogy egy hónapig zárva tartott. Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter pedig a koncessziós szerződést azonnali hatállyal felmondta.

Egy ideig éjszakai lokál működött a helyén. Aztán az is hamar bezárt, tiszavirág életű lett ez a vállalkozás is. 2007. körül felröppentek hírek a szombathelyi kaszinó újranyitásáról, de ebből már semmi sem lett. Az üresen álló ingatlanban hajléktalanok vertek tanyát, fiatalok és graffitisek találkahelye lett.  Ez lett a veszte, hiszen 2016-ban két tizenéves gyújtotta fel először. Leégett a fél tetőszerkezete.

Nem lehet megmenteni? A szombathelyiek nem nyugodnak bele

A Katasztrófavédelmi Igazgatóság, nem sokkal a 2016-os tűzeset után, közleményben tudatta, hogy az épületet menthetetlen, bontásra ítélt: Le kell bontani. A tűz átterjedt a födémszerkezetre is, az egyébként is omladozó épületet már nem lehet megmenteni.” – írták akkor a közleményükben.

A szombathelyiek nem nyugodnak bele, hogy a villát halálra ítélték. A Facebookon aláírásgyűjtésbe kezdtek, így akarták megmenteni. Két nyílt levél is született, amit Torjay Valter,  szombathelyi városvédő és művészettörténész írt Puskás Tivadar szombathelyi polgármesternek.

Mindez három éve történt. Azóta még nagyobb a hallgatás, holott időközben, tavaly nyáron nagy felhajtás közepette boldoggá avatták a mártírhalált halt Brenner Jánost. A szülőhelye azonban maradt kiégve, napról napra egyre veszélyesebb állapotban.

Három fiatal a kulturális örökség európai éve alkalmából kiírt pályázatra, Brenneresek a Brenner-villáért címmel egy dokumentumfilmet készített az elhanyagolt egykori villáról, a vértanú szülőhelyéről. Majd élőláncot alkotva tiltakoztak az áldatlan állapotok miatt. Az épület állapotáról szakembereket is megkérdeztek. Az akkori szakvélemény megállapította, hogy bár nem lenne lehetetlen helyrehozni, a földszint feletti födém olyan mértékben károsodott, hogy megkerülhetetlen lenne annak lebontása.

Ráadásul idén március 24-én megint tűz ütött ki a volt kaszinóban. Állítólag az egyik helyiségben lévő kanapé gyulladt ki, a jelek szerint valaki megint szálláshelyként használta. A tűzoltók hamarjában megfékezték a lángokat, senki sem sérült meg, nagy kár nem keletkezett az amúgy is kiégett ingatlanban.

Több mint 620 milliós tartozás terheli az épületet

A tulajdoni lap adatai szerint az ingatlanra tetemes jelzálog van bejegyezve – valószínűleg ez okozta az épület vesztét is.

Az egykori villa tulajdonosa a Service Immobilien Vagyonkezelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A korlátolt felelősségű társaság két német címmel rendelkező magánszemély tulajdonában áll. A cég 1992.óta van bejegyezve, képviseletre jogosult ügyvezető (vezető tisztségviselő) pedig egy tatabányai személy. A Google térképe szerint a vállalkozás egy négyemeletes társasházba van bejelentve.

A kft április óta kényszertörlés alatt áll, üzletrészeire végrehajtásokat tábláztak. A villa tulajdoni lapjáról pedig leolvasható, hogy az ingatlant évek óta 600 millió forint összeget meghaladó főkövetelés és ennek járulékai terhelik.

A legsúlyosabb tétel egy 2003-ban bejegyzett, 1 millió eurós követelés, a Raiffeisen Bank részéről. 2004 után még egy 900.000 eurós tartozást is hozzácsaptak, emellett az ingatlant egy 6,7 milliós adótartozás terheli. Számolásunk szerint összesen 621 millió körüli követelés lehet rajta.  Az utolsó bejegyzés a tulajdoni lapon 2017. 03. 28-ai keltezésű, egy helyi építésügyi hatósági követelés, amelyben felszólítják az ingatlan tulajdonosát a balesetveszélyes állapot megszüntetésére.

Hihetetlenül sajnálják, de miért nem tesznek semmit?

Bárkit, műemlékest, helytörténészt vagy politikust (legyen ellenzéki vagy kormánypárti) kérdeztünk, mindenki “hihetetlenül sajnálja”, ami a Brenner-villával történik, a város szégyenének tartja az állapotát.

De mindenki széttárja a kezét, mondván, nincs mit tenni, az épület német magántulajdonban van. A több mint 600 milliós teher az ingatlanon irdatlanul magas összeg ahhoz, hogy bárki megvásárolja.  Nincs reális esély a sikeres árverezésre sem.

A helyi levéltárból olyan információkat kaptunk, hogy az épület műemlékileg nem védett. Ezt erősítette meg később a szombathelyi önkormányzat is. A településkép védelméről szóló 2017-es önkormányzati rendelet szerint ugyanis a Brenner-villa nem áll országos műemléki védelem alatt, csak helyi egyedi védettség illeti meg.

A szombathelyi önkormányzat – közölte velünk Károlyi Ákos, Szombathely jegyzője “aktívan nem tud közreműködni a Brenner-villa sorsának alakulásában”. A Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala (Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya) jogosult egyedül arra, hogy határozatban kötelezheti a tulajdonos kft.-t a balesetveszélyes állapot megszüntetésére.

Az említett vasi építésfelügyeleti hatóság, a jogszabályoknak megfelelően 2016. júliusában fel is szólította a balesetveszélyes állapot megszüntetésére a Service lmmobilien Kft-t. A kötelezettség teljesítése azonban – ezt is tudjuk – a döntésben megadott határidőig nem történt meg, ezért a hatóság 2016. december 29-én kelt végzésében eljárási bírságot szabott ki,  “a kötelezettség további fenntartása mellett”. Új teljesítési határidőt is kiszabott: 2017. március 1-ét – közölte Szombathely főjegyzője, aki még azt is hozzátette, ennél több információjuk azonban nekik sincs.

A vasi építésügy hatóság – tudtuk meg a főjegyzőtől – az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIll. törvény értelmében elvileg elrendelheti az épület teljes lebontását, ha az életet, egészséget és a közbiztonságot veszélyeztet. Emellett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi  törvény adott bekezdése, valamint az adóhatósági végrehajtási eljárásokról szóló 2017-es törvény értelmében, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezettségnek nem tett eleget, végrehajtást kezdeményezhet a tulajdonos ellen – az állami adóhatóságnál.

De azt mégsem tudni egyelőre, hogy:

  • az elmúlt két évben újra felszólította-e a Vas megyei hatóság a tulajdonost, hogy tegyen valamit a balesetveszélyes állapotok megszüntetésére? Hiszen a tulajdonos legalább két éve (amióta kiégett) látszólag semmit sem tett az életveszélyes állapot megszüntetésért.
  • mire, és meddig várnak? A hatóság elrendelte-e vagy elrendeli-e a végrehajtást az épületre?

Miért lenne fontos mégis a Brenner-villát megmenteni?

Torjai Valter művészettörténész szerint a Brenner-villa jelenleg olyan állapotban van, mintha a második világháborúban egy súlyos bombatalálat érte volna. 2-3 éve folyamatosan beázik, tető nélkül áll. Az épület rendbehozatala óriási erőfeszítés lenne, de akár fokozatosan, szép lassan meg lehetne csinálni. A hatalmas munkára azonban nyilvánvalóan az önkormányzat önmagában, egyedül nem képes. Viszont nagyon problémás, hogy Szombathely városképileg és műemlékileg is fontos épülete évekig így álljon, a megyeszékhely kellős közepén.

Az első érv, ami az épület mellett szól, hogy egy boldoggá avatott pap született a falai között – ennek pedig nagy fontossággal kellene bírnia. Másodsorban a Brenner-villának alapvető városképi jelentősége van, még ilyen romos állapotában is. Budapesti léptékkel mérve, mintha pl. a Várkert Bazár sorsa lenne kérdéses.

A művészettörténész azonban szomorúan tapasztalja, hogy nem ez az egyetlen leromlott állapotú, magántulajdonban lévő fontos épülete van Szombathelynek, amely elhanyagoltan, életveszélyes állapotban az enyészetre vár. A Nagyszállótól kezdve számos példát lehetne felhozni. Az önkormányzatnak milliárdokra lenne szüksége ahhoz, hogy rendbe hozassa ezeket. A legtöbb sorsa több évtizedes probléma.

Szerinte muszáj lenne megtalálni a városnak és a megyei hatóságoknak a megfelelő jogi megoldást, miként lehetne elvenni a német tulajdonostól az épületet – hiszen nyilvánvalóan neki köszönhető az elpusztulása.

Mert ha közben felújítják a közeli parkot és a Víztornyot, ezzel az épülettel is kéne kezdeni valamit – legalább annyit, hogy az állaga tovább ne romoljon, egy fóliával le kellene fedni, vagy bármilyen módon megóvni a további beázástól.

Pais-H. Szilvia

Fotó: ilyen volt, ilyen lett. Montázsunk forrása a Régi Szombathely Facebook-oldal, illetve a szerző felvétele

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom