Bezárás
Kaposvár

Gyanús áremelések: összesen 1,6 milliárddal nőtt két kaposvári projekt költsége

Furcsa okokra hivatkozva emelték közel egymilliárddal a színház felújításának költségét, majd nemrég az derült ki, hogy az intermodális közlekedési központ is drágul 640 millióval.

Fizess elő az Átlátszóra!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat egyszeri adománnyal vagy havi előfizetéssel!

Egy országnak tűnt fel, amikor nemrég a Facebookon kesergett Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere azon, hogy egyfolytában nőnek az amúgy is drága beruházások költségei. Ez nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat, amelyeknek így a folytonosan tolódó határidőkkel kell megküzdeniük. De a közvagyon szempontjából sem mindegy, hogy a kormány ezeket a drágulásokat nagyvonalúan kezeli – ahogy ezt Kaposváron is tette.

Nemrég a helyi színház felújításának amúgy is tetemes, kilenc milliárdos költsége ugrott közel egymilliárdot: először öt-, majd négyszáz milliós plusz tételről döntött a kormány tavaly év végén. Kérdés, hogy a januárban hivatalosan is Mészáros Lőrinc érdekkörébe került ZÁÉV szakemberei vajon miért most, az építkezés utolsó fázisában hivatkoznak a „betonszerkezetek állapotára”.

Néhány hete pedig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tolta meg egy jelentősebb összeggel “a kaposvári intermodális személyszállítási központ és kapcsolódó létesítményeik tervezése és kivitelezése” tárgyú projektet: a nettó 12,5 milliárdos eredeti árhoz hozzácsapott még 640 millió forintot arra hivatkozva, hogy a Táncsics laktanya területén egy tartály megsérült, és emiatt a talaj jelentős mértékben szennyeződött.

A hír nyomán a kaposváriakon úrrá lett az értetlenség: nem világos, hogyan kerül szóba az intermodálishoz képest a város másik végén lévő Táncsics laktanya.

Igaz, a tervezett vasúti felüljáró helyszíne korábban honvédségi terület volt – itt volt a nőtlen tiszti szálló -, és hivatalosan a Táncsics laktanyához tartozott, de attól légvonalban három kilométerre fekszik – miképp érintheti ez a mostani projektet?

De a pluszmunka tartalmával kapcsolatban is van néhány kérdés. Megsérült egy tartály? Ha a honvédségi ingatlanokon gyakori, földbe süllyesztett pl. fűtőolajtartályról van szó, akkor az egyik lehetőség, hogy a földmunkák során egy gép megsértette. Mennyi folyhatott ki belőle? Ötszáz liter? Ezer?

Egyáltalán: miféle átadás-átvétel lehetett ott egy éve, ahol az üzemanyag csak úgy, észrevétlenül pihent a föld alatt? Továbbá: milyen kártérítési felelőssége van az adott kivitelezőnek vagy alvállalkozónak az ügyben? Nem neki kellene állnia a pluszköltséget, esetleg a honvédségnek, a terület korábbi gazdájának?

És főleg: a pár száz, legfeljebb néhány ezer liternyi üzemanyag által szennyezett talaj mentesítése 640 millió forintba kerülne?

Vegyük a másik lehetséges esetet: az a szennyező anyag (?) nem most folyt ki, hanem az idők során szivárgott a talajba, szép lassan, esetleg nagyobb területet érintve. Ez is felveti a honvédség felelősségét: ha nem kerül sor az átadásra, meddig szivárgott volna az olaj (?) a talajba és az élővízbe, alig száz méterre a Kapos folyótól?

Sem előzetes környezetvédelmi állapotfelmérésnek, sem az esetleges szennyezésről szóló hivatalos eljárásnak nem találtuk nyomát – holott a Közbeszerzési Értesítőben olvasható módosító közlemény szerint tavaly február 6-án született egy kormányhivatali határozat a mentesítésről, ám ez a hivatalosan közzétett környezetvédelmi határozatok közt nem szerepel, ezért az ügyben közérdekű adatigénylést nyújtottunk be.

Ám az összeg mindenképpen eltúlzottnak tűnik: 2013-ban a Védelemgazdasági Hivatal kezdeményezésére zajlott a Heves megyei Tarnaszentmárián lévő volt honvédségi üzemanyagbázis kármentesítése. A munka százötezer négyzetméteren folyt – ez nagyjából tizenöt futballpályányi terület – és 210 ezer köbméternyi szennyezett földet, valamint 180 ezer köbméter talajvizet érintett. A munkát a mostani kaposvári kármentesítéshez hasonló összegből, 850 millió forintból végezték el.

Viszont a nagyságrendek finoman szólva sem ugyanazok: Kaposváron legfeljebb néhány száz köbméternyi szennyezett talajról lehet szó. A sérült tartály ugyanis csupán jelentéktelen honvédségi kiszolgáló létesítmények ellátására szolgált: egy 60-70 fős nőtlen tiszti szálló állt ezen a helyen, néhány raktár, valamint a toborzó irodák. Az egész építési terület a Google Maps alapján 9300 négyzetméter, de ennek is csupán kis részét érintheti a szennyezés. Kérdés, miért kell akkor 640 millió forint többletforrás?

A tisztánlátás érdekében múlt szerdán megkeresést küldtünk a NIF-nek a kaposvári porojekttel kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ az állami cégtől.

Huszka Imre (Kaposvár)

Címlapkép: a szerző felvétele

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom