Bezárás
Csatornapénzek

Hatósági ellenőrzést indított a megyei kormányhivatal a tárnoki víziközmű-társulatnál

A kormányhivatal a legkeményebb vizsgálati eszközt vetette be, miután felmerült, hogy jogsértően költik el Tárnokon a lakosságtól a csatornaberuházásra beszedett pénzeket, amelyekkel ráadásul már évekkel ezelőtt el kellett volna számolni.  Ha elfogadják az ügyben a hivatalokkal évek óta harcoló tárnoki civil aktivista érvelését, akkor maga a kormányhivatal is elrendelheti az elszámolás megindítását.

A Pest megyei kormányhivatal máris bevetette azt a vizsgálati eszközt, amit a törvény január 1-től adott a kormánymegbízottak kezébe: hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják az Érd melletti település víziközmű-társulatának működését. Az eljárást kezdeményező helyi civil aktivista szerint eleve kérdés, hogy miért működik még a társulat, mikor a szennyvízberuházást évekkel ezelőtt befejezték.

Két csapás

Ha a hatóság igazat ad az aktivistának, és megállapítja, hogy a víziközmű-társulat jogsértően működik, akkor a kormányhivatal saját hatáskörében intézkedhet a tárnoki háztartásoktól beszedett 255 ezer forintos érdekeltségi hozzájárulások vagy azok egy részének gyors visszafizetése iránt. A másik lehetőség, hogy a kormánymegbízott megkeresi a cégbíróságot, hogy az helyreállíthassa a törvényességet: ebben az esetben a bíróság maga jelöli ki az elszámolási bizottságot. Az évek óta húzódó ügyben a január elseje óta létező jogi eszköz bevetése elég radikális lépésnek tűnik.

A tárnoki történet alakulása közvetlen kihatással lehet az érdi társulat ügyeire is. Noha a Pest megyei városban május elején megindították az elszámolási eljárást, a helyi ellenzék aggályosnak tartja a folyamat megindításának körülményeit, és azt, hogy más beruházásokat is fedeztek a csatornázásra beszedett pénzekből – ez az összeg Érden háztartásonként 250 ezer forint volt.

A 34 milliárd forintos gigaberuházást Érd, Tárnok és Diósd önkormányzatának társulása hozta tető alá, a társulás elnöke az érdi polgármester, T. Mészáros András. Az érdi ellenzék tömeges perindításokat, pertársaságok létrehozását helyezte kilátásba arra az esetre, ha bizonyossá válik: jogellenesen halogatták az elszámolási eljárások megindítását, illetve jogellenesen más projektekre, például útépítésre költötték a szennyvízhálózat kiépítésére beszedett lakossági pénzeket.

Négy éve meg kellett volna szűnnie

Tárnokon egy nyugállományú rendszervező mérnök hatodik éve küzd a hatóságokkal a csatornapénzek körüli, általa visszásnak tartott jelenségek miatt. Legutóbb a bedványába foglalt adatok és dokumentumok alapján a vízügyi igazgatóság azt állapította meg, hogy a tárnoki víziközmű-társulat sok éve alapszabály-ellenesen működik. A hatóság azt is jogellenesnek találta, hogy a település polgármestere, a fideszes Szolnoki Gábor a víziközmű-társulat intézőbizottságának a tagja, holott – mivel nem a társulat érdekeltségi területén lakik – még a társulat tagja sem lehetne.

Az Átlátszó értesülése szerint a vízügyi igazgatóság helyszíni ellenőrzése része a kormányhivatal által megindított vizsgálatnak, amely jelenleg is tart. A kormányhivatalnak első lépésként azt a kérdést kell tisztáznia, hogy mikor fejezték be a beruházást – ez alapján döntheti el, hogy késik-e az elszámolás és a társulat megszüntetése. A vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis „az elszámolási eljárás megindításáról a közmű átadástól számított 30 napon belül a taggyűlés határoz, és tagjai közül háromtagú elszámoló bizottságot választ.”

Az pedig egészen biztos, hogy a kormányhivatal számára nem lesz túl nehéz feladat tisztázni, mikor is adták át a közművet, a négy évvel ezelőtt megtartott átadási ünnepségen ugyanis a hivatal vezetője, Tarnai Richárd is beszédet mondott.

„A KÖTIVIZIG területén jelenleg 26 db társulat működik, melyek között van aktív és passzív egyaránt, de a jelenlegi jogszabályi előírásoknak megfelelően csupán csak 2 társulat működhetne” – olvasható egy tanulmányban, amelyet 2016-ban írt a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság két szakembere, Háfra Mátyás és Zong Rita. Leszögezik: egy társulat csak egy közcélú feladatot valósíthat meg – ezzel szemben mostanában jó néhány településen szabályos háborút kell folytatnia a helyieknek a megszűnni semmiképp nem akaró társulatokkal.

A szerzők szerint a cégbíróságnak is van egy hatékony eszköze az elszámolási eljárásokat szándékosan elmulasztó társulatokkal szemben: ez a kényszertörlés „Az a víziközmű társulat, amely nem működik együtt a vízügyi igazgatósággal, és nem intézkedik az elszámolási eljárás megindításáról, illetve ennek lezárásáról, haladéktalanul kerüljön ezen eljárás alá” – javasolta évekkel ezelőtt a két vízügyi szakember. Akár még ez a forgatókönyv is előkerülhet, de az már tény, hogy a kormányhivatal megindította a hatósági ellenőrzést.

Kis Zoltán (Érd)

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom