Bezárás
szolnok

Hátradőlhet a Fidesz Szolnokon, megbomlott a kényszerű ellenzéki együttműködés

A pandémiás válság közepén, április végén roggyant meg – két képviselőjük távozásával – az egyébként is labilis, egyszerűen „kényszerházasságnak” minősített „Szolnoki Többség” ellenzéki önkormányzati frakciószövetség, amely technikailag négy különálló frakció: a Jobbik, a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a XXI. Század nevű csoporttal, amely a Momentum és a Szolidaritás 1-1 képviselőjét jelenti. Az együttműködés már az elejétől nehézkesen ment, mostanra viszont teljesen elmérgesedett a helyzet. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Ligeti József, aki civilként indult a 2019-es választásokon és a XXI. század frakciójában volt, valamint Fajcsák Károly, aki a DK önkormányzati csoportjában politizált, április 28-án jelentette be távozását. Így a Jász-Nagykun-Szolnok megyei megyeszékhely közgyűlésében a 2019-es választási eredmények után tíz képviselőből nyolc képviselője maradt a választói akarat érvényesítésére az ellenzéki tömörülésnek.

Pedig Borda Zoltán, a XXI. századi frakció és a szolnoki többség képviselője, még a június 25-én megtartott, vírusválság utáni első önkormányzati ülésén is elmondta, jelentős sikert arattak októberben az ellenzéki összefogással, a választási szövetséggel, hiszen tizenkét egyéni körzetből kilencben nyertek, illetve két körzetben minimális különbséggel veszítettek. A választás eredményét Borda annak tudta be, hogy sikerült a kvázi ellenzéknek egyetlen jelöltet indítani és elérni azt, hogy minden szövetségben résztvevő párt meggyőzze a támogatóit, hogy még ha nem is a választó barátja, poltikai szimpatizánsa a jelölt, de támogassa a szavazatával. Az októberi eredmények után kezdődött önkormányzati munkában a szervezeti és bizottsági átalakításokat már a választási eredmények alapján kezdték meg a képviselők.

A kilépések után viszont az ellenzéki képviselői csoportban annyi szavazati jog maradt, mint a Fidesznél és a technikailag külön frakciót képviselő KDNP-nél, Szalay Ferenc polgármester szavazatával együtt.

Fajcsák Károly távozása után megnyugtatta képviselő társait, hogy ellenzéki marad, továbbra is jár a „Szolnoki Többség” csapatépítő megbeszéléseire, tehát ő  „frakción kívüli független ellenzéki” lett, addig Ligetit „frakción kívüli bizonytalan identitásúnak” minősítik egymás között egykori politikai szövetségesei.

Ligeti József képviselői székét ugyan próbálták megtorpedózni, de nem járt sikerrel Szekeres Éva momentumos önkormányzati képviselő, aki beadott egy méltatlansági indítványt, összeférhetetlenség miatt, mert a jogi érvelés szerint Ligeti József médiatermékkel rendelkezik, amely az önkormányzati törvény értelmében összeférhetetlen a képviselői mandátumával. A jogi eljárás  megfeneklett, mert a médihatóság a gazdasági tevékenységet nem folytató nyilvános profilokat nem minősíti sajtóterméknek.

Ennek háttere, hogy Ligeti József jegyezte a szolnokma.hu médiaterméket a bizalmatlansági indítvány beadásakor. Közben a portál, a vizsgálatot követően, átkerült az oldalon korábban banner hirdetést feltüntető L. László János nevére, aki jelenleg a kiadásért és szerkesztésért felelős személy, és a budapesti székhelyű Demokrácia Műhely Egyesület pedig a kiadója az internetes hírportálnak.

Így a 45/2020 (VI.15.) számú határozatában a Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesterének határozatával az összeférhetetlenségi indítványt lezárta. Szalay Ferenc polgármester megállapította, hogy a Szekeres Éva (Momentum) önkormányzati képviselő által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárásban az összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

A szavazati arány tehát elméletileg úgy néz ki, hogy a két független, távozó képviselővel az ellenzéknek is van egy plusz szavazata a városi önkormányzatban és feszült távozását követően, Ligeti József szavazatával, a Fidesz-KDNP frakciónak is  lehet egy független szavazata.

A mérleg nyelve tehát az eredetileg civil városvédőként az ellenzéki tömörülésben a választások előtt egy évvel felbukkant Ligeti József lehet.

Pedig az MSZP, a DK, a Jobbik, a Momentum és az LMP még 2018. májusában  állapodott meg abban, hogy minden körülmények között összefognak a szolnoki pártok, a Fidesz-KDNP túlhatalmának megfékezésére. Alakuló politikai formációjukat „Szolnoki Többségnek” nevezték. Az együttműködés azonban már az elején sem volt zökkenőmenttes.

Népszerűtlen döntésekkel indítottak

Ligeti azzal indokolta kilépését, hogy a Szolnoki Többség pozíciókat osztogat magának és támogatóinak, embereket nevez ki és vált le nem szakmai alapon. Mindez annak fényében érdekes, hogy ő maga is kapott körzetet, majd bizottsági elnöki posztot az ellenzéki frakciótól.

A Ligeti József elnökségével működő Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület csak 2018. őszén  csatlakozott a tárgyalásokhoz. Ligeti megjelenését többen nem helyeselték, de a polgármesteri székre pályázó Radócz Zoltán (MSZP) azt az álláspontot képviselte, hogy nagyobb baj lehet, ha kívül marad az egyesületi vezető, mintha bemegy a politikai tömörülésbe és kap egy körzetet.

Így Ligeti József megkapta Szolnok 6-os körzetét, lakóhelyét a kertvárosban, ahol nyert. Ligeti József a bizottsági helyek elosztásakor a Városüzemeltetési és városfejlesztési bizottság elnöke lett, Borda Zoltán képviselő június 25-i felszólalása szerint a szolnoki többség jelöltjeként és támogatásával.

A bizottsági elnöki szék megszerzése sem ment simán Ligeti Józsefnek, mert a Jobbik a saját városi elnökét, a közgazdász végzettségű önkormányzati képviselő Galló Györgyöt akarta bizottsági elnöknek. A civil képviselő első komolyabb vitája a frakciószövetségen belül a parkolási díjak emelése miatt volt, amely javaslat mögött a Városüzemeltetési Kft. első embere, Lits László akarata látszott manifesztálódni.

A díjak emelése mögötti érvelés szerint a városnak égetően szüksége volt a parkolási díj bevételekre, és a belvárost is tehermentesíteni lehet az autóktól, ha magas díjakat szab a város a parkoló helyeken. Ligeti József bizottsági elnökként az emelés mellett érvelt és kérte képviselő társait, fogadják el tőle az előterjesztést és szavazzák is meg. Az ex-szolnoki többség képviselőt ugyan többen próbálták meggyőzni a frakciószövetségen belül, hogy nagyon ésszerűtlen és irracionális ilyen népszerűtlen intézkedéssel kezdeniük az önkormányzati működésüket ellenzékből, de végül megszavazták Ligeti József javaslatát, szemben a Fidesz-KDNP-vel, ahol nem szavazták meg a díjemelést. Így a népszerűtlen intézkedést az új ellenzéki tömörülésre lehetett kenni.

Élvezi a polgármester bizalmát

Ligeti József városi politikai karrierje az ellenzéki frakciószövetségből való távozása után sem tört meg, mert a június 25-én, az új politikai erőviszonyok mentén kialakult bizottsági elnöki posztok elosztása során, független képviselőként is vezető ember maradhatott, továbbra is a Városüzemeltetési és városfejlesztési bizottság elnökeként, amit az ellenzékiek a tárgyalások során tudomásul vettek, majd módosító indítványt adtak be Ligeti József jelölésével kapcsolatban.

Érvelésük szerint Ligeti a posztot az ellenzéki frakció támogatásával és bizalmával kapta meg, és ő úgy döntött, hogy “hátat fordít ennek a szövetségnek”. Ezért gondolhatja az ellenzék, ha a képviselő nem kér az együttműködésből, akkor hadd jelöljön mást a bizottság elnöki posztjára az ellenzéki frakció, hiszen nincs már bizalmuk a képviselőhöz. Borda Zoltán (XXI. század) azonban az új erőviszonyok függvényében nem az ellenzéknek kérte a Városüzemeltetési és városfejlesztési bizottsági elnöki posztot, hanem a KDNP képviselő csoportjának (döntését a testületi ülésen nem indokolta).

Szalay Ferenc polgármester (Fidesz) kitért arra, hogy az egyeztetések során megszületett személyi javaslatokat mindenki elfogadta. “Az önök frakciói is mind elfogadták, az összes egyeztetésen. Ettől önök még úgy döntenek, ahogy akarnak. Szeretném jelezni, hogy a megállapodás mindenki számára egyértelmű volt és mindenki elfogadta” – hangsúlyozta Szalay Ferenc az önkormányzati ülés vitáján.

A módosító javaslat tíz igen szavazatot igényelt, de a polgármester a szavazás előtt leszögezte, nem támogatja a módosító indítvány befogadását, mert nem szeretné felborítani a több tárgyaláson megszületett egyezséget, és

nem akar politikai kérdést csinálni a stratégiailag is fontos bizottsági elnöki posztból, hanem az egyezséget szeretné betartani.

A képviselők nyolc “igen” és kilenc “nem” szavazattal, egy tartózkodás mellett nem fogadták el a módosító indítványt.

Ez azt jelentette, hogy az eredeti megállapodásoknak, politikai alkuknak megfelelően az új erőviszonyok mentén, a Fidesz-KDNP erősebb befolyásával osztották el a bizottsági helyeket a képviselők, és Ligeti József, az ellenzékből távozó, független képviselő a polgármester bizalmát is élvezhette nyilvánosan. A módosító indítvány elutasítása után az ellenzék is megszavazta az új bizottsági struktúrákat, 12 “igen”, 5 “nem” és egy tartózkodó szavazattal.

Döcögő együttműködés

A törékeny többséget nemcsak a választásokat megelőző, különböző gondolkodású és politikai filozófiát képviselő pártok vitája előzte meg, hanem jelentős belháborúk is, amelyek már a polgármester jelölés kérdésében is megnyilvánultak.

A szolnoki többség választási szövetség első jelöltje Csikós Attila (Jobbik) lett volna, akit intelligens, sokoldalú, jó humorú embernek jellemeztek. Az orvos, programtervező matematikus, kung-fu mester, három gyermekes édesapa a 2018-as országgyűlési választásokon is a Jobbik favoritja volt, Jász-Nagykun-Szolnok megye 1. számú választási körzetének jelöltjeként, akit a  jelöltállítás során Mirkóczki Ádám, a Jobbik sajtószóvivője mutatott be a választóknak Szolnokon.

Csikós Attila viszont dr. Kállai Máriával, a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben alulmaradt, így a városvezetői poszt jött számára számításba. A 2018-as parlamenti választási eredmény is mutatta, Csikós támogatottsága nagy volt, és ha az ellenzéki összefogás már a parlamenti választások során megszületik, a Fidesz-KDNP jelöltje alulmaradhatott volna elméletileg.

Kállai Máriát ugyanis a szavazók 42,09 százaléka támogatta, míg Csikós Attilát az érvényes szavazatok alapján 35,12 százalék. Györfi Mihály, az MSZP és Párbeszéd Magyarországért közös jelöltje ugyan jóval lemaradva, 15,15 százaléknyi szavazatot vitt el, és a kisebb pártok, az LMP (Dr. Kelemen István 3,61 százalék) és a Momentum (Szekeres Éva, 1,53 százalék) is külön jelölteket indítottak. A Fidesz-KDNP 2018-as parlamenti választási sikerei után kezdődtek meg városi szinten a tárgyalások, hogy az önkormányzati székeken már az összefogás ellenzéki többsége ülhessen, ha a választók is úgy akarják 2019-ben.

“Mindenkivel nagyon nehéz meccset folytattunk, hogy megszülessen a megállapodás”

– nyilatkozta az Átlátszónak Lukácsi Kata, aki szintén szóba került, mint lehetséges polgármester jelölt (Csikós magánéleti okok miatt visszalépett), de végül maga is úgy döntött, hogy jobb háttérben maradnia, mert már akkor látta: óriási viták vannak a háttérben.

A listás helyek sorrendjéért például már az önkormányzati választás kampányában ádáz küzdelmet folytatott a jelenlegi alpolgármester, Györfi Mihály (MSZP) és Ligeti József, de Lukácsi Katalinnak is volt vitája például Szotyori Lázár Zoltánnal, a Jobbik szolnoki vezetőjével, erről hangfelvétel is készült, ami nyilvánosságra került.

A Fidesz hátradőlhet

Radócz Zoltánnak szintén Györfi Mihállyal voltak vitái, aki a szolnoki MSZP-ben is átvette a vezető szerepet, így Radócz megyei elnök maradt és háttérből politizál. “A belső osztozkodási kényszer nagyon elrontott valamit” – mondja az ellenzék közös polgármester jelöltje, aki a tavaly októberi választáson szoros versenyben 252 szavazattal maradt alul Szalay Ferenccel szemben.

A belső torzsalkodások eredménye lett, hogy Fajcsák Károly, akit kiváló szakembernek tartanak és higgadt politikusnak, mondhatni az ellenzéki összefogás egyik legstabilabb embere volt, most kilépett a frakciószövetségből.

Radócz Zoltán egy Facebook bejegyzésében egyenesen azt írta az önkormányzati ülés után, hogy a Fidesz “hátradőlhet a székében”, mert az ellenzéki képviselők a nyolc önkormányzati képviselővel kisebbségben vannak. Radócz megemlíti, hogy a bizottsági struktúra átírása után a szakbizottságok döntő többségébe a Fidesz-KDNP és a két független képviselő került, de amit a legnagyobb bajnak tart, hogy a jogi, rendészeti és ellenőrzési bizottságban stabil fideszes többség lett, így “minden elszámoltatástól és minden ügytől megmenekülhetnek, legyen az a Tiborcz-féle Elios lámpák, a Kozák-féle lakáseladás, a túlározott közbeszerzések, a cégügyek, a térkövezés, stb…” – írja a 2002-2006-ig alpolgármesterként is politizáló Radócz Zoltán a Facebook bejegyzésében.

null

null


A bizottsági helyek újraosztása után a szolnoki önkormányzati cégek sorsa is napirendre kerül majd, hiszen a  jelenlegi ciklus alatt minden nagy szolnoki önkormányzati cégvezetőnek lejár a mandátuma.

Tizenkét cég sorsáról és cégvezetőiről kell döntenie az önkormányzatnak. A korábbi paritások alapján csak az a cégvezető tudta volna megújítani a cégvezetői pozícióját, akit a szolnoki többség frakciószövetség támogat. Most arra számíthatnak a megfogyatkozott ellenzéki képviselők, hogy politikai alkudozások következnek.

A képviselők vélhetően igyekeznek majd a 339/2019. (XII.23.) Kormányrendeletbe kapaszkodni, amely előírja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerét, hogy a “megfelelési tanácsadók” az ellenzéki oldalról kerüljenek ki. A Kormányrendelet előírja, hogy 2020.07.01-től, bizonyos bevétel fölött, kötelező a belső kontrollrendszer az önkormányzati tulajdonú vállalatok egy részénél is.

Szolnokon ugyan egyetlen cégnél sem lenne kötelező felállítani a rendszert, de a jogszabály azt mondja, ha a felügyelő bizottság így dönt, akkor létre kell hozni. Jelenleg egyelőre az összes felügyelőbizottságban – a Szolnoki TV kivételével – ellenzéki többség van, ezért a szavazati arányok alapján a cégek belső kontrollrendszere kialakítható lenne.

Kármán Irén

Fotó: Képviselő-testületi ülés Szolnokon június 25-én. A szerző felvétele.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom