Bezárás
környezetrombolás

Hosszabbítana a balatonfelvidéki homokbánya, milliárdos kártérítést helyezett kilátásba

Hamarosan lejár a Kvarc-Ásvány Kft. környezetvédelmi engedélye, amellyel a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban működő bányából termeli ki a vörös homokkövet. A cég szerint a tevékenység az ott védendő természeti értékekben nem tesz kárt, ha viszont nem folytathatják a termelést, megközelítőleg 3,5 milliárd forint kár éri őket. Civilek tiltakoznak, a kormányhivatal hallgat.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Tájseb a Balaton-felvidék szívében – ezzel a címmel írtunk tavaly a Salföld mellett, az Ábrahámhegyi strandtól mindössze 3 kilométerre évtizedek óta működő homokbányáról, amelynek idén jár le a környezetvédelmi engedélye. A ‘70-es években nyitott bányáról közadatigénylés kapcsán megtudtuk, három évtizedes a salföldi homokbánya rekultivációs terve, amiben az szerepelt, “a kitermeléssel párhuzamosan folynak a bányászattal felhagyott területek tájrendezési munkái”, de ennek nyomát akkor nem mindenhol láttuk.

Tájseb a Balaton-felvidék szívében – a kormányhivatal titkolózik a kisörspusztai bányáról

Jövőre lejár a Kvarc-Ásvány Kft. környezetvédelmi engedélye, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban működő bánya rekultivációja hamarosan időszerű. De, hogy a ma már 112 hektárosra nőtt bánya felszámolása hogyan és miből lesz megoldva, arra sem a kormányhivatal, sem a bányát üzemeltető cég nem válaszol. A rekultivációra félmillió forintot különítettek el. [featuredbox text=

A most nyilvánosságra került dokumentumok szerint nem véletlenül.

A bányát üzemeltető Kvarc-Ásvány Kft. májusban kérte a környezetvédelmi működési engedély meghosszabbítását – erről a környékbelieket hivatalból értesítette a hatóság. Civilek hívták fel a figyelmünket az új dokumentációra.

A “Balatonrendes I. (Kisörsi Homokbánya) –Kvarchomok” – bányatelken üzemelő külszíni bánya teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata elnevezésű dokumentum szerint “a bányászat további gördülékenyen folytatásához, a Bányavállalkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot végeztetett, és 2018 december 3-án kérelmet nyújtott be a környezetvédelmi működési engedély kiadása céljából. A Veszprém Megyei Kormányhivatal a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat, kiegészítése és az eljárás során tudomására jutott adatok alapján táj- és természetvédelmi szempontból a kérelmet elutasította”.

A bánya ezért változtatott, a dokumentum szerint “a hatóság által megfogalmazott táj- és természetvédelmi problémákat is orvosolva a bányatelek területét mintegy a felére csökkentette, a kikerült bányaterületek bezárását és tájrendezését végrehajtotta”.

Eszerint a bánya 1,8 négyzetkilométerről alig 1 négyzetkilométerre zsugorodik, miközben a homoktermelés a 2018-as 48,7 ezer köbméterről 2019-re 87,2 ezer köbméterre nőtt.

A tanulmány azt állítja, a jelenleg engedélyezett kapacitás mellett a “bánya ásványvagyona maximális kapacitású éves termelés esetén 22 év alatt termelhető ki.”

A környezetvédelmi felülvizsgálat szerint a bánya sem nem zajos, a levegőt és a környező vizeket sem szennyezi. A bánya nyitvatartása mellett azzal is érvelnek, hogy csak itt van úgynevezett vörös homokkő, ami számtalan Balaton és Mecsek környéki, sőt országosan másutt épített épület, építmény és jelentős műemléki épület építési alapanyaga volt. “Jelenleg az országban csak a bányaterülettől DK-re a Balatonrendes II.–vörös homokkő bányában fejthető törvényesen ez az építési kő, ami nélkülözhetetlen a műemléki épületek restaurálásához” – igaz, azt is említik, hogy a vöröskő bánya nem a megrendelő cég tulajdona.

Milliárdos kártérítésről írnak

De ennél is lényegesebb az utolsó oldalakon vázolt helyzet. Azt írják, “a vizsgált területen több mint fél évszázada végeznek bányaművelést. Sem a bányatelek területén, sem a környező területeken nem találtunk olyan élőhelyeket, fajokat, aminek életterét, élettevékenységét a bányaművelési tevékenység ellehetetlenítené, illetve korlátozná”.

Ugyanakkor a bányatelek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területére is rálóg, és a cég azt kéri a hatóságtól, “hogy a kihirdetési alapfeltételhez hűen vetesse le a védettséget a most már csökkentett bányatelek védelem alatti területéről. Amennyiben a védettséget nem oldja fel, akkor sincs jogszabályi akadálya a védett természeti területen történő bányászatnak, hiszen bizonyítható, hogy a tevékenység az ott védendő természeti értékben nem tesz kárt, de akkor ez ne legyen hivatkozási alap a bánya ellehetetlenítésére a későbbiekben.”

Azt is írják, hogy erre azért is szükség van, mert különben a bányát kér érné. Ezt számszerűsítették is: “Azt javasoljuk a kivett hely ügyében illetékes hatóságnak, hogy járuljon hozzá ezen területeken a bányászat folytatásához, ellenkező esetben jelen értékben ~ 3,5 milliárd forint kár éri a bányavállalkozót, amit rendezni kell.”

Úgy tudjuk, civilek tiltakozást adtak be az engedély ellen, mert nem szeretnének “gazos, lepusztult tájat, zúgó bányagépeket látni, és porszennyezésben élni a következő évtizedekben”.

Security Check Required

null

A kormányhivatalt hiába kerestük, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak megkeresésünkre.

Segesvári Csaba

Fotó: Káli-Medence Környezetvédelmi Társaság Facebook oldala

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom