Bezárás
műemlék

Huzavona egy szellemen – Polgárdi nem adja az Andrássy-síremléket

Állóháború alakult ki az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, Csíkszentkirályi és Krasznahorkai ifj. gróf Andrássy Gyula nevét viselő alapítvány és Polgárdi vezetősége között arról, hogy az arisztokrata síremlékét a szervezet elszállíthatja-e. Mindezt úgy, hogy a gróf sírhelye valójában üres, mert azt a II. világháború idején a területen áthaladó orosz csapatok feldúlták és Andrássy hamvai megsemmisültek.


állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Társadalmi célú hirdetés

Megdöbbenését fejezte ki Nyikos László, Polgárdi polgármestere szeptember 6-án egy facebookos bejegyzésben amiatt, hogy egy, a településhez tartozó, de az állam tulajdonában álló területről – a korábbi Batthyány-kastély erdejéből – egy alapítvány megpróbálná elszállíttatni Andrássy Gyula sírkövét. A szervezet szerint ugyanis a helyzet méltatlan a gróf emlékéhez: az erdő a sír környékén elhanyagolt, elvadult, s maga a síremlék is töredezett és kezeletlen.

Az alapítvány terve a városvezetés számára először jogilag rendben lévőnek tűnt, valamint hatáskörük sem volt akadályozni azt, ám a polgármester azonnali elhárító akcióba kezdett. Megkereste a térség országgyűlési képviselőjét, továbbá az állami tulajdon kérdésében illetékes szerveket, köztük a helyi vadgazdálkodási céget, a megyei múzeumigazgatóságot és a nemzeti földalapkezelőt is. Azok pedig Nyikos László lépésének hatására még aznap visszavonták az elszállíttatáshoz korábban kiadott engedélyeket.

Ugyanakkor az alapítvány megbízottja még a megadott engedélyek alapján egy markolóval és egy teherautóval felvonult a területre, ahol a helyiek is megjelentek, és közölték a vállalkozóval, hogy mivel már nincs jogosultsága a munka megkezdéséhez, így a sírkő a helyén maradt.

A polgármester a helyi plébános történészi-szakmai iránymutatásaival kezdeményezte a terület átminősítését, hiszen egy önkormányzati erdőben az alapítvány munkásai már semmit sem tehetnek. Nyikos László posztja után egyébként a polgárdiak egy része is úgy nyilatkozott, hogy az Andrássy-síremlék a helybélieké, és az áthelyezést minden lehetséges eszközzel meg fogják akadályozni.

A lakosok hozzáállása egyébként azért érdekes, mert azon kívül, hogy utcát neveztek el ifj. gróf Andrássy Gyuláról, valamint megemlékeznek róla az önkormányzat honlapján a település történetében, különösebb kultusza nincs helyben a grófnak.

A kőkereszttel megjelölt sírban pedig holttest sem található. Andrássy, valamint felesége, egyben korábbi sógornője, Zichy Eleonóra maradványai ugyanis haláluk után lényegében elenyésztek, megsemmisültek. 2011-ben vetődött fel az újratemetés gondolata, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság pedig jelezte, ha ez megtörténik, a sírhelyet a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánítják. Az újratemetést 2013. augusztus 24-én tartották.

A 2010-ben létrehozott alapítvány kuratóriumában megtalálható Holló József Ferenc nyugdíjas altábornagy, akit a honvédelmi miniszter a 2018. május 18-tól november 18-ig tartó időszakra a kegyeleti diplomáciáért, a hadisír-gondozásért, a hősi temetési hely feletti rendelkezési és hozzájárulási joghoz, valamint a jubileumi centenáriumi katonai emlékmegőrzéshez kapcsolódó feladatokért felelős miniszteri biztossá nevezett ki.

Rajta kívül a felügyelőség tagja még Jeszenszky Géza (aki 1990 és 1994 között külügyminiszter volt az Antall-kormányban), illetve Révész Tamás Mihály, aki Horn Gyula személyes tanácsadója volt a 90-es évek közepén és az Országos Rádió és Televízió Testület első elnökeként is regnált. A kuratórium elnöke, Busné Maratics Julianna, akiről annyit tudni, hogy férjével egy egészségügyi gázforgalmazó cég tulajdonosai. A testületet Szelier Erika jogász képviseli, aki az Átlátszó Országszerte megkeresésére a grémium hozzájárulása nélkül nem akart nyilatkozni.

A Budapesten elhunyt Andrássy Gyulát egyébként Polgárdin ideiglenes jelleggel temették el, végső nyughelyéül Tőketerebest szánták, ahova atyját is eltemették. Csakhogy a település a trianoni szerződéssel Szlovákiához került. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó közös külügyminiszterének nem is akadt olyan utóda, aki megpróbálta volna Andrássy és felesége, Zichy Eleonóra grófnő hamvait Tőketerebesre vinni, vagy a család másik birtoká, Tiszadobra, hogy Andrássyt a végakaratának megfelelő módon temessék el.

Polgárdiban úgy érvelnek, hogy a Fejér megyei településhez erősebben kötődött a gróf, mint a többi családi birtokhoz. Például a mostohalánya itt tartotta esküvőjét. Ezen kívül Zichy Eleonóra gyermekei nem vitették el a településről nevelőapjuk hamvait, sőt anyjuk maradványait is a vidéki kriptában helyezték el. Továbbá a család ide temette később Andrássy nővérét, fiát és menyét is.

Nyikos László polgármester hozzátette: tisztában vannak vele, hogy az eltelt évek megtépázták a sírt és környékét, fontos örökségük a jövőben megfelelően karban tartani azt. „Az együttműködés lehetősége és az előrelépés reménye sajnos elvakított bennünket, csak lassan vált világossá számunkra, hogy az alapítvány szándékai eltérnek attól, mint amiben szóban megegyeztünk.”

A városvezető a bejegyzésében azt írta, hogy akkor jött rá arra, hogy nagy a baj, „amikor Andrássy Gyula és felesége bárminemű maradványainak fellelése, elszállítása végső nyugalomra helyezés céljából levelet kaptam a szervezettől. Szakértők bevonásával történő közös kutatásról valóban szó volt, de elszállításról nem. Nagyon világosan szeretnék fogalmazni: sem eddig, sem ezután nem vagyok hajlandó tárgyalni arról, hogy bármit is elvigyenek innen.”

Az Átlátszó Országszerte szerette volna az Andrássy Alapítványt is megszólaltatni az ügyben, de a szervezet részéről elzárkóztak, mondván, nem kívánnak belemenni a most folyó polémiába. Az eljárást azért továbbra is sérelmezik.

A szervezet 2017-es közhasznúsági jelentésében úgy fogalmaznak, hogy nemzeti adósságként tekintenek a hamvak elszállíttatására és újratemettetésére. A jelentés szerint rendelkeznek egy, a tiszadobi kastélyparkban építendő sírkápolna engedélyes terveivel és a szakma osztatlan támogatásával, ám az anyag 2018. május 18-i keltezési dátumáig nem kapták meg az emberi erőforrások miniszterének tulajdonosi hozzájárulását.

Kocsis Noémi

A fotókat a Polgárdi önkormányzat bocsátotta rendelkezésünkre.

További sztorik

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom