Országszerte

A vidéki Magyarország blogja - mert Budapesten kívül is van élet, kormányfüggetlen vidéki sajtóorgánum viszont egyre kevesebb.

műemlék

Huzavona egy szellemen – Polgárdi nem adja az Andrássy-síremléket

Állóháború alakult ki az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, Csíkszentkirályi és Krasznahorkai ifj. gróf Andrássy Gyula nevét viselő alapítvány és Polgárdi vezetősége között arról, hogy az arisztokrata síremlékét a szervezet elszállíthatja-e. Mindezt úgy, hogy a gróf sírhelye valójában üres, mert azt a II. világháború idején a területen áthaladó orosz csapatok feldúlták és Andrássy hamvai megsemmisültek.



Társadalmi célú hirdetés

Megdöbbenését fejezte ki Nyikos László, Polgárdi polgármestere szeptember 6-án egy facebookos bejegyzésben amiatt, hogy egy, a településhez tartozó, de az állam tulajdonában álló területről – a korábbi Batthyány-kastély erdejéből – egy alapítvány megpróbálná elszállíttatni Andrássy Gyula sírkövét. A szervezet szerint ugyanis a helyzet méltatlan a gróf emlékéhez: az erdő a sír környékén elhanyagolt, elvadult, s maga a síremlék is töredezett és kezeletlen.

Az alapítvány terve a városvezetés számára először jogilag rendben lévőnek tűnt, valamint hatáskörük sem volt akadályozni azt, ám a polgármester azonnali elhárító akcióba kezdett. Megkereste a térség országgyűlési képviselőjét, továbbá az állami tulajdon kérdésében illetékes szerveket, köztük a helyi vadgazdálkodási céget, a megyei múzeumigazgatóságot és a nemzeti földalapkezelőt is. Azok pedig Nyikos László lépésének hatására még aznap visszavonták az elszállíttatáshoz korábban kiadott engedélyeket.

Ugyanakkor az alapítvány megbízottja még a megadott engedélyek alapján egy markolóval és egy teherautóval felvonult a területre, ahol a helyiek is megjelentek, és közölték a vállalkozóval, hogy mivel már nincs jogosultsága a munka megkezdéséhez, így a sírkő a helyén maradt.

A polgármester a helyi plébános történészi-szakmai iránymutatásaival kezdeményezte a terület átminősítését, hiszen egy önkormányzati erdőben az alapítvány munkásai már semmit sem tehetnek. Nyikos László posztja után egyébként a polgárdiak egy része is úgy nyilatkozott, hogy az Andrássy-síremlék a helybélieké, és az áthelyezést minden lehetséges eszközzel meg fogják akadályozni.

A lakosok hozzáállása egyébként azért érdekes, mert azon kívül, hogy utcát neveztek el ifj. gróf Andrássy Gyuláról, valamint megemlékeznek róla az önkormányzat honlapján a település történetében, különösebb kultusza nincs helyben a grófnak.

A kőkereszttel megjelölt sírban pedig holttest sem található. Andrássy, valamint felesége, egyben korábbi sógornője, Zichy Eleonóra maradványai ugyanis haláluk után lényegében elenyésztek, megsemmisültek. 2011-ben vetődött fel az újratemetés gondolata, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság pedig jelezte, ha ez megtörténik, a sírhelyet a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánítják. Az újratemetést 2013. augusztus 24-én tartották.

A 2010-ben létrehozott alapítvány kuratóriumában megtalálható Holló József Ferenc nyugdíjas altábornagy, akit a honvédelmi miniszter a 2018. május 18-tól november 18-ig tartó időszakra a kegyeleti diplomáciáért, a hadisír-gondozásért, a hősi temetési hely feletti rendelkezési és hozzájárulási joghoz, valamint a jubileumi centenáriumi katonai emlékmegőrzéshez kapcsolódó feladatokért felelős miniszteri biztossá nevezett ki.

Rajta kívül a felügyelőség tagja még Jeszenszky Géza (aki 1990 és 1994 között külügyminiszter volt az Antall-kormányban), illetve Révész Tamás Mihály, aki Horn Gyula személyes tanácsadója volt a 90-es évek közepén és az Országos Rádió és Televízió Testület első elnökeként is regnált. A kuratórium elnöke, Busné Maratics Julianna, akiről annyit tudni, hogy férjével egy egészségügyi gázforgalmazó cég tulajdonosai. A testületet Szelier Erika jogász képviseli, aki az Átlátszó Országszerte megkeresésére a grémium hozzájárulása nélkül nem akart nyilatkozni.

A Budapesten elhunyt Andrássy Gyulát egyébként Polgárdin ideiglenes jelleggel temették el, végső nyughelyéül Tőketerebest szánták, ahova atyját is eltemették. Csakhogy a település a trianoni szerződéssel Szlovákiához került. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó közös külügyminiszterének nem is akadt olyan utóda, aki megpróbálta volna Andrássy és felesége, Zichy Eleonóra grófnő hamvait Tőketerebesre vinni, vagy a család másik birtoká, Tiszadobra, hogy Andrássyt a végakaratának megfelelő módon temessék el.

Polgárdiban úgy érvelnek, hogy a Fejér megyei településhez erősebben kötődött a gróf, mint a többi családi birtokhoz. Például a mostohalánya itt tartotta esküvőjét. Ezen kívül Zichy Eleonóra gyermekei nem vitették el a településről nevelőapjuk hamvait, sőt anyjuk maradványait is a vidéki kriptában helyezték el. Továbbá a család ide temette később Andrássy nővérét, fiát és menyét is.

Nyikos László polgármester hozzátette: tisztában vannak vele, hogy az eltelt évek megtépázták a sírt és környékét, fontos örökségük a jövőben megfelelően karban tartani azt. „Az együttműködés lehetősége és az előrelépés reménye sajnos elvakított bennünket, csak lassan vált világossá számunkra, hogy az alapítvány szándékai eltérnek attól, mint amiben szóban megegyeztünk.”

A városvezető a bejegyzésében azt írta, hogy akkor jött rá arra, hogy nagy a baj, „amikor Andrássy Gyula és felesége bárminemű maradványainak fellelése, elszállítása végső nyugalomra helyezés céljából levelet kaptam a szervezettől. Szakértők bevonásával történő közös kutatásról valóban szó volt, de elszállításról nem. Nagyon világosan szeretnék fogalmazni: sem eddig, sem ezután nem vagyok hajlandó tárgyalni arról, hogy bármit is elvigyenek innen.”

Az Átlátszó Országszerte szerette volna az Andrássy Alapítványt is megszólaltatni az ügyben, de a szervezet részéről elzárkóztak, mondván, nem kívánnak belemenni a most folyó polémiába. Az eljárást azért továbbra is sérelmezik.

A szervezet 2017-es közhasznúsági jelentésében úgy fogalmaznak, hogy nemzeti adósságként tekintenek a hamvak elszállíttatására és újratemettetésére. A jelentés szerint rendelkeznek egy, a tiszadobi kastélyparkban építendő sírkápolna engedélyes terveivel és a szakma osztatlan támogatásával, ám az anyag 2018. május 18-i keltezési dátumáig nem kapták meg az emberi erőforrások miniszterének tulajdonosi hozzájárulását.

Kocsis Noémi

A fotókat a Polgárdi önkormányzat bocsátotta rendelkezésünkre.

Megosztás