Bezárás
GDPR

Időjárásjelzőbe rejtett kamerát találtak a polgármesteri hivatalban Csebényben

A rejtett kamerát a falugondnok fedezte fel, aki feljelentést tett a rendőrségen. A polgármester nem kívánt nyilatkozni az ügyről.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Több településen is gyanúsan megugrott az átjelentkezők száma az önkormányzati választások idején az országban. Ahogy akkor az Átlátszó megírta, gyakran pályázati pénzek vagy épp az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok, esetleg ősi rivalizálások állhattak a háttérben.

Pályázati pénzek és ősi ellentétek állhatnak az átjelentkezéses választási csalások mögött

Több településen is megugrott az átjelentkezők száma a választások idején az országban. Olyan kisebb falvak is érintettek azonban, amelyeknél megmagyarázhatatlannak tűnik a nagyarányú mozgósítás. Egy pár száz fős község polgármestere ugyanis nem kap kiugró fizetést, és nagyobb összegek felett sem diszponál.

Az egyik ilyen eset a Baranya megyei Csebényben történt, ahol a 2019. évi februári adatokhoz képest 74-ről 103-ra ugrott a választópolgárok száma, ebből 92 szavazott is. A korábbi polgármester végül 43, míg kihívója 49 szavazatot kapott. Azaz, mindössze pár szavazat döntött a tisztség sorsáról.

A történtek miatt fellebbezést nyújtottak be a Baranya Megyei Területi Választási Bizottsághoz, amely azonban formai okok miatt elutasította azt. Így az eredmény jogerős lett, és a független Borsos Viktor letehette a polgármesteri esküt.

Mindemellett közokirat-hamisítás gyanúja miatt vizsgálatot indított a rendőrség, amely – további 12 baranyai esettel együtt – még folyamatban van.

Akkor (októberben) érdeklődtünk a faluban, vajon mi motiválhatta a szabálytalan mozgósítást. A helyiek többek között azt mondták, különböző érdekek, de akár „ősi rivalizálás” is állhat a háttérben, hiszen a korábbi polgármester hat cikluson át vezette a községet, és eddig senki sem tudta legyőzni.

A helyiek elmondása alapján a településre a környékből: Somogyapátiból, Ibafáról, Szulimánból, Mozsgóról és Szigetvárról jelentkeztek át emberek, akiket olyan ingatlanba is bejelentettek, amely már lakhatatlan állapotban volt. Az érintett átjelentkezők nem is élnek a faluban azóta sem – ezt már most erősítették meg portálunknak a helybéliek.

Talán emiatt is lehet, hogy a feszültség több hónappal a választások után sem enyhült. Sőt.

Titokban videózták a hivatalt

A település falugondnoka, Kulcsár Gábor az ünnepek után arra lett figyelmes, hogy a hivatali helyiségben, ahol a polgármesterrel együtt dolgozott, a község első embere egy időjárás előrejelző készüléket helyezett el. Ezt már akkor is furcsának tartotta, hiszen állítása szerint – bár a községben lakik – az új polgármester csak ritkán tartózkodik az irodában.

– Először nem is foglalkoztam vele, bár nem értettem, miért van rá szüksége. Aztán egyszer csak feltűnt, hogy az időjárás állomásnak mintha olyan kamerája lenne, mint egy mobiltelefonnak – magyarázta a falugondnok.

– Ekkor jobban megnéztem a készüléket és láttam, hogy memóriakártya is van benne. Egy papírlappal letakartam a kamera lencséjét, majd egy tűvel kiszedtem a MicroSD kártyát. Sajnos a telefonomon nem tudtam megnézni, mi van a felvételeken, csak az otthoni gépemen.

Videók voltak rólam és mindazokról, akik az irodában jártak vagy akikkel telefonon beszéltem. Teljesen ledöbbentem – emlékszik vissza Kulcsár Gábor.

A férfi ezután feljelentést tett a Szigetvári Rendőrkapitányságon, amit kérdésünkre a Baranya Megyei Rendőr-Főkapitányság is megerősített. Elmondásuk szerint 2020. január 17-én hatóságukhoz érkezett feljelentés alapján a Szigetvári Rendőrkapitányság tiltott adatszerzés elkövetése miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire való tekintettel bővebb tájékoztatást azonban egyelőre nem kívántak adni.

A falugondnok elmondása szerint a feljelentést követően a rendőrség kiment a helyszínre és lefoglalta az időjárás állomásba rejtett WiFi-s kamerát, őt pedig a polgármester áthelyezte egy másik irodába.

Telefonon felkerestük Borsos Viktort, hogy megkérdezzük, valóban ő helyezte-e ki a kamerát, ha igen, miért figyelte a dolgozóit, illetve, hogy jelezte-e feléjük, hogy a helyiségben kamera követi őket. Azt is tudni szerettük volna, tisztában volt-e azzal, hogy ez szabálytalan.

A polgármester azonban nem kívánt nyilatkozni az Átlátszónak.

A dolgozók beleegyezése kellett volna

Ezután több csebényivel is beszéltünk telefonon, hogy további részleteket ismerhessünk meg.

Sikerült elérnünk Biswurm Sándort, a település volt polgármesterét, aki elmondta, csak annyit tud, hogy a falugondnok egy nyílt fórumon szóvá tette az állomást, de akkor még nem tudták, hogy kamera van benne. Mint mondta, a hat cikluson keresztül, amíg vezette a falut, minden dolgozónak volt kulcsa mindenhez, mégsem tűnt el soha semmi.

Néhány további falubelivel is tudtunk beszélni, akik mind azt állították, nem voltak tisztában azzal, hogy titokban felveszik őket, ezért felháborítónak tartják az esetet.

Amikor rákérdeztünk, láttak-e valahol bármilyen figyelmeztető táblát, kiírást arról, hogy a helyiségben kamera van, mindannyian nemmel feleltek.

Márpedig épp ez a legnagyobb gond.

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint ugyanis, ha a munkaadó prevenciós célból kamerát szereltetne fel a munkavégzés helyén, akkor részletesen tájékoztatnia kell a munkavállalókat többek között arról, mi lesz a felvételek célja (például vagyonvédelmi ok), mi fog történni a begyűjtött adatokkal, a munkvállalóknak milyen jogaik vannak, hogy tilatkozhatnak ez ellen és így tovább. A tájékoztatásnak mindenképpen igazoltan kell megtörténnie, így például papíron, aláírásokkal ellátva, amelyekkel az érintett dolgozók hozzájárulnak a felvételek készítéséhez.

Ha minderre nem került sor, már felmerül a kamerát kihelyező személy büntetőjogi felelőssége. Az pedig, hogy mindez rejtett kamerán keresztül történik, szinte már csak hab a tortán.

Nem példa nélküli az országban, hogy valaki rejtett kamerák segítségével próbál ilyen-olyan információkhoz jutni. Nyáron például egy balatoni nyaralóban figyeltek meg vendégeket falba rejtett kamerákon keresztül, de a miskolci önkormányzat rendészete is belefutott a jogosulatlan adatkezelésbe, amikor illegális szemlétlerakókat próbáltak tetten érni.

Adatvédelmi jogokat sértett az önkormányzati rendészet rejtett kamerás akciója Miskolcon

Egymilliárd forintnál is többe kerül évente, adatvédelmi jogokat sért, és még csak nem is hatékony a fideszes vezetésű Miskolc erőfeszítése a közbiztonság erősítésére. Visszaütött, hogy ez lett a fő kampánytéma, amikor a napokban a nyílt utcán fosztották ki a városi rendőrkapitány helyettesét.

Katus Eszter

Fotó forrása: spyobchod.cz

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom