Bezárás
Szeged

Kiverte a biztosítékot a Szegedi Tudományegyetemen a rektor Fidesz-rajongása

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora szokatlan őszinteséggel szállt be a szegedi polgármesteri kampányba. Ez pedig, bár a Fidesz erősödik az egyetemi falakon belül, nem nyerte el mindenki tetszését. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Korábbi írásunkban a Szegedi Tudományegyetem esélyes kancellár-jelöltjeiről írtunk. A döntés ezekben a napokban várható. Ezúttal a regnáló rektor helyzetét nézzük át, birtokunkba jutott információk és egy korábbi levél alapján.

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora beszállt a szegedi önkormányzati választásokba, amikor gyakorlatilag a szegediek figyelmébe ajánlotta a függetlenként induló, ám valószínűleg a Fidesz támogatását élvező Nemesi Pált. E tevékenységében támogatja őt a Kubatov Gábor által vezérelt szegedi Fidesz, és a teljes helyi kormánypárti sajtó, azonban információink szerint az egyetemen belül nem mindenki ilyen lelkes.

Sokan úgy gondolják, hogy egy bizalmi szavazást nem élne túl a szegedi rektor, már ha ilyenre sor kerülne.

Rovó, megválasztása előtt, kevésbé volt ismert közéleti és tudománypolitikai körökben. Ehhez az sem segítette hozzá, hogy tudományos pályája megrekedt az egyetemi tanári kinevezése után. Rovó elismert gyakorló sebész, és szakmájában remek szervező egyéniség, valamint oktató. A tudományos munkássága viszont talán pont ezért nem jelentős, ami viszont a tudományos közéletben nem egyszerűen jó ha van, hanem alapfeltétel, tette hozzá egy neve elhallgatását kérő forrásunk.

Rovó Lászlót a Fidesz ellenben nagyon is be kívánja vetni a választási kampányában.

Ennek megfelelően a helyi Kubatov-gárda nem Rovó szakmai sikereit, hanem az egyetem hírnevét  kívánja Botka László MSZP-s polgármesterrel szemben felhasználni. Egyetemi forrásaink megerősítették: Rovó önkormányzati választással kapcsolatos kijelentései mögött nincs szenátusi felhatalmazás. Kijelentései egyébként is szikrák a szenátusi “puskaporos hordóra”.

Ráadásul, miközben sokallják a politikai kiállást, forrásaink keveslik a tényleges egyetemi munkát. Úgy ítélik meg, előnyére válna a tudományos-oktatói színvonalnak, ha a rektor kevesebbet tartózkodna, akár hivatalos utakon külföldön, például nem egy esetben Fendler Judit kancellárral együtt. Ha pedig Magyarországon van, több hangsúlyt fektethetne az egyetemi tevékenységére, hogy például sebészi hivatása gyakorlása miatt ne szenvedjen hátrányt az univerzitás.

Egy, nem éppen baloldaliságáról híres szenátor még az év elején nyílt levélben le is mondott, mert – ahogy a birtokunkban lévő dokumentumban fogalmaz – “a nemzetközileg versenyképes egyetem fejlesztésének nem fóruma a Szenátus, csak formálisan létezik”.

Leírja, nem akar az örökösen okoskodó ellenzék lenni a szenátusi üléseken, de nem akarja azt sem, hogy csak az SZMSZ-ről, a Tűzvédelmi-, Környezetvédelmi-, vagy éppen a Munkavédelmi Szabályzatról kelljen szavazni az ilyen üléseken. Ahogy írja, nemcsak érdemi szenátusi ülés nincsen, de az egyetemen a belső nyilvánosságnak sincsen semmilyen fóruma, sem professzori, sem oktatói szinten, sőt, ezek az SZMSZ-ből is kikerültek.

Felvetéseire megpróbáltuk reagáltatni az egyetemet, de a rektori hivatalba címzett kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

Az SZTE hallgatói létszáma egy évtized alatt 30 ezerről alig több mint 20 ezerre csökkent. A létszámcsökkenés persze nem írható Rovó László és helyettesei számlájára, hanem beleilleszkedik a felsőoktatás hanyatlásának hazai trendjébe.

B. Kovács Tamás

Fotó: Rovó László operál 2016-ban a Szegedi Tudományegyetem klinikáján. Kelemen Zoltán Gergely/MTI

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom