Bezárás
választások 2019

Komárom-Esztergom megye: a székhely ellenzéki, a nagyvárosok fideszesek

Tarolt az ellenzéki összefogás a megyeszékhelyen: Tatabányán szoros küzdelem mellett alulmaradt a regnáló Fideszes polgármester, ám a fontosabb bázistelepüléseken a kormánypárti jelölt nyert. Ebben a történelmi hagyományokon (bányászvárosok vs püspöki székhely) túl közrejátszhatott az is, hogy az ellenzéki pártoknak nagyon kevés helyen sikerült megállapodniuk egymással. Tatabányán kívül csak Esztergomban, Komáromban és Tatán valósult meg úgy-ahogy összefogás, ami ráadásul mindhárom városban sikertelennek bizonyult. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Tatabánya, a megyeszékhely éléről 9 év után távozik a Fideszes Schmidt Csaba, helyét az ellenzéki pártok (DK-Jobbik-LMP-MSZP-Párbeszéd-Momentum) által támogatott független Szücsné Posztovics Ilona vette át, aki egyúttal a város történetének első női polgármestere is.

A tatabányai bányászcsaládból érkező jelöltet a DK javasolta a posztra, és hosszas egyeztetések után végül 2019. augusztusában jelentették be a pártok megállapodását. Szücsné 1993-tól 2008-ig a Vértes Volán gazdasági vezetőjeként dolgozott, majd könyvvizsgálattal, adótanácsadással és könyveléssel foglalkozó vállalkozás résztulajdonosa és cégvezetője. 

Nem volt magától értetődő a győzelme: a Mi Hazánk Mozgalom polgármester-jelöltje, Boda Bánk László a kampány során többször is törvénysértéssel vádolta meg az ellenzéki összefogást, melynek a helyi- és területi választási bizottság nem jogerősen helyt is adott. A polgármester szerint azonban egyik testület solt pártatlan, így bírósághoz fordultak, és a Győri Ítélőtábla végül nekik adott igazat. A választás végül szoros eredménnyel zárult: A Fidesz-KDNP jelöltje, Schmidt Csaba 46,4%-ot, míg Szücsné 49,18%-ot szerzett. A Mi Hazánk jelöltje 4,42%-os eredményével pedig mintha a kormánypárti jelöltet gyengítette volna. 

Nem lesz könnyű dolga a testületnek sem: 8 Fideszes (köztük a volt polgármester is), 8 ellenzéki összefogásos és 1 Mi Hazánkos jelölt jutott be. Éppen ezért most már nem csak 6 párt érdekeit kell szem előtt tartania, hanem a 8 párt és a független képviselők véleményét is – állította az új városvezető a Boldogulj Tatabányán blognak adott interjújában. Mintha sejtené azt is, hogy mennyire lesz nehéz dolga a testülettel:

„Mit mondott Schmidt Csaba, amikor gratulált?

Hangja lesújtó volt, tisztelettudóan gratulált nekem, de időt kért a személyes kommunikáció felvételéhez, ami személyiségét és csalódottságát tekintve érthető volt.”

Elődje nem kongó kasszát hagy hátra. Az elmúlt években közel 40 milliárd forintnyi pályázati támogatás érkezett a városba, melyből számos projekt indult el: – például könyvtár, Szakképzési Központ, a Tulipános Ház, a katolikus gimnázium építése, szépül a Csónakázó-tó, épül a mélygarázs, és készül az új 6000 férőhelyes sportcsarnok is. Az elköszönő polgármester 12 milliárddal a városkasszában és teljes dokumentációval adta át a városvezetést utódjának.

Az összefogás sem mindenhol csodaszer

Esztergomban, Komáromban és Tatán sikerült még megegyezniük az ellenzéki pártoknak, ám mindhárom helyen alulmaradtak a jelöltek a Fidesz indulójával szemben. Az esztergomi próbálkozásról és az ellenzéki kudarc lehetséges okairól korábban már részletesen írtunk:

Tétényi Éva: katolikus generációváltás kéne ahhoz, hogy Esztergomban is véget érjen a NER

Esztergom sok szempontból úttörő város: itt valósult meg először a teljes ellenzéki összefogás, már 2010-ben. Itt mutatta meg először város, hogy a Fidesz legyőzhető. Ráadásul jóval Borkai előtt volt itt polgármesteri drogbotrány és akadtak városvezetői nőügyek is. Most azonban mégsem sikerült a váltás. Vajon miért nem?

Dióhéjban: a korábbi polgármester, Tétényi Éva szerint a közös jelölt nem felelt meg az alapvetően konzervatív lelkületű esztergomiak ízlésének, ráadásul még az ellenzék sem 100 százalékban állt mögötte.

Komáromban dr. Nemes Andrea független jelölt mögé sorakozott fel a Komárom Nincs Nélkülünk (KMRM) egyesület, a Jobbik, az MSZP, a DK, a Momentum és a Márki-Zay Péter féle Mindenki Magyarországa Mozgalom, míg vele szemben a várost 2010 óta irányító dr. Molnár Attila indult. Rajtuk kívül megmérettette magát még dr. Halász Károly, az FCK Egyesület jelöltje is.

Az eredmények – hasonlóan az esztergomiakhoz – magukért beszélnek: a regnáló polgármester fölényesen, a szavazatok 66,76%-ával szerzett mandátumot, míg az ellenzéki összefogás jelöltje mindössze 28,71%-ot ért el. Dr. Halász Károly pedig 4,54%-os eredményével nem minősült perdöntőnek – Esztergomhoz hasonlóan Komáromban sem nyert volna az ellenzék még 1-1 elleni felállásban sem. Az ellenzék az elmúlt évek választásai során egyszer sem tudott érdemi eredményt felmutatni a városban: a Fidesz támogatottsága rendre 50% fölött alakult.

Hiába valósult meg az 1-1 elleni felállás Tatán, ahol a Momentum adott polgármester-jelöltet dr. Popovics Judit személyében, aki mögé a DK, az MSZP és a Jobbik állt be.

Dr. Popovics Judit jogász-közgazdászként korábban kockázatitőke-befektetésekkel foglalkozott, elsősorban azzal, hogy rosszul működő cégeket vizsgált át és próbált meg reorganizálni  – ezen kvalitásait felhasználva szerette volna vezetni a várost. Mint mondta: „ezt tudom kínálni a tataiaknak: a várost kritikusan, a jó gazda szemével kívánom vezetni. Fontossági sorrendeket fogok állítani, és azok szerint haladva megoldani a város gondjait. A fölösleges beruházásokat pedig felül fogom vizsgálni”.

Csakhogy az elmúlt választások eredményeinek segítségével kalkulált esélyek nem voltak kedvezőek. A Taktikai Szavazás oldal előrejelzése végül be is igazolódott, Michl József (Fidesz) 57,38%-ával magabiztosan szerezte meg a polgármesteri címet, míg az ellenzéki jelölt 42,62%-ával még csak meg sem szorongatta.

Újabb, immár az ellenzék számára pozitív példa arra, hogy az összefogósdin túl nem árt számba kell venni  történelmi hagyományokat is. A megye – Tatabányán kívül – talán legismertebb bányászvárosában, a Vértes lábánál fekvő Oroszlányban újra indult Lazók Zoltán polgármester. Az Oroszlányiak Lokálpatrióta Köre Egyesület jelöltjeként szállt ringbe, és egyetlen ellenzéki párt sem indított ellene jelöltet, valamint az MMM is őt jelölte meg támogatandó ellenzéki aspiránsként.

Lazók előző polgármesteri ciklusa ugyan nem volt zökkenőmentes, egy ízben például a Kúria döntött arról, hogy jogszerűtlenül emelték meg illetményét. Mindezek ellenére fölényesen, a szavazatok 69,29%-át megszerezve győzött a Fideszes Molnár Istvánnal szemben. A testületben is neki kedveztek a szavazók: az OLPK 7-4 arányban képviselteti magát a Fidesszel szemben.

Dorogot úgy tűnik, elengedte a Fidesz, ugyanis nem indított jelöltet, így dr. Tittmann János (független) egyedüli jelöltként, a szavazatok 100%-ával lett újfent polgármester.

Tittmann 1994 óta vezeti a várost, 2002-ben ellenjelölt nélkül, 2006-ban a szavazatok 69,04%-ával, 2010-ben pedig 66,88%-ával választották meg. A politikus 2014-ig az MSZP színeiben tevékenykedett, ám ekkor szakított a párttal, és függetlenként indult. Mint mondta: “embertelennek és erkölcstelennek tartom, hogy az MSZP kérésére pártdelegáltakra cseréljem azokat a képviselő-testületi tagokat, akiknek jó részével húsz éve együtt dolgozom, és jól működő baloldali önkormányzattá tettük Dorogot”.

Kiállása nem maradt megtorlatlanul egykori pártja részéről. A szocik Winkfein Csabát indították ellene, ám a dorogiak megmutatták, hogy nem a pártlogó számít: Tittmann ekkor, azaz 2014-ben 2763 szavazatot (67,85%) kapott, míg egykori párttársa 213-at (5,23%), jóval kevesebbet, mint a fideszes Nagy Attila (554 – 13,61%) vagy a jobbikos Polonyi Zsolt (542 -13,31%), ami egy baloldali városban igencsak beszédes.  Tanulva az esetből és megértvén a város akaratát sem a Fidesz, sem pedig az ellenzék nem indított ellene idén senkit.

Faragó Priszcilla

Fotó: Szücsné Posztovics Ilona kampányol. Forrás: a politikus Facebook-oldala

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom