Bezárás
Hangulatjavító intézkedések

Koronavírus: csak a sikerekről beszél a kormány, nem véletlenül – mondja a pszichológus

“Megnyerte”, “sikerült”, “újra sikerül”, “most mi támadunk” – néhány szófordulat Orbán Viktor miniszterelnök koronavírussal kapcsolatos kommunikációjából. Míg Szlovákiában a reális veszélyre figyelmeztetve beszélnek a politikusok, itthon a kormánypárttól csak a pozitívumokat lehet hallani. Az Átlátszónak nyilatkozó pszichológus szerint nem véletlen, hogy a kormányoldalról nincsenek rossz hírek.

Támogatási kampány

“Magyarország az első csatát megnyerte a koronavírussal szemben” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban. Akkor arról is beszélt,  a vírus azonban nem ment el, csak „felkészültünk a vírus következő támadásának kivédésére”, mert a szakemberek szerint „lesz második hullám” várhatóan október-november környékén – fejtette ki a kormányfő.

Három héttel azután, hogy elkezdődött az iskola, a miniszterelnök arról beszélt a kormánypárti TV2-ben, “ha egyszer sikerült, újra sikerül legyőzni a járványt”. Úgy folytatta, ha az egészségügyi dolgozók kitartanak, és lelkileg is el tudják viselni az egyre növekvő terhet, akkor “meg tudjuk csinálni, sikerülni fog, ahogy tavasszal is sikerült”.

A járványügyi kormányzati tájékoztatás minden hatodik bejegyzése propaganda

Adatújságírás Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! November 13-ig kigyűjtöttük a kormány hivatalos tájékoztatóoldalának összes bejegyzését és ezeket elemeztük. Szijjártó Péterrel lehetett a legtöbbször találkozni. A legtöbb ország a járványtájékoztató oldalát – nem meglepő módon – a járvánnyal kapcsolatos adatok, grafikonok és térképek közlésére, továbbá a különféle kormányzati intézkedések bejelentésére használja.

A pozitív üzenetek ellenére novemberre látszott, nagy a baj: Lovas András, volt egyetemi aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktus az Átlátszónak december elején már azt mondta:

“a napi 150 feletti COVID-19 halálozással elértünk odáig, hogy hazánkban, kevesebb mint 10 percenként, koronavírus fertőzés miatt hal meg egy honfitársunk”.

A kormányzati kommunikáció ennek ellenére sem változott, mi pedig januári cikkünkben a szlovák-magyar koronavírus adatokat összehasonlítva azt is bemutattuk, hogy míg a hazai hatóságok töredék adatokat közölnek, addig a szlovák egészségügyi hatóság heti-kétheti rendszerességgel tesz közzé visszakereshető összefoglalót a pandémiáról.

Ott olyan adatok elérhetőek bárki számára, amelyekről itthon a nem kormánypárti újságíróknak csak találgatni lehet. A január 8-i szlovák elemzés például bemutatja, hogy a kórházi ágyak 62 százaléka foglalt, de ez a fertőzöttebb Nyitrai járásban 84,6 százalék. Azt is nyilvánossá teszik, hogy a kórházi dolgozók közül mennyien kényszerültek karanténba. Az sem titok, hogy mennyi oltást és kik kaptak. Ezek az adatok és a szlovák kormánytagok kommunikációja érthetőbbé teszi a kinti intézkedéseket.

Túl korán nyitottak a szlovákok, romlottak az adatok, de még így is jobbak, mint nálunk

Alighogy megjelent cikkünk a szlovák-magyar koronavírus adatok összehasonlításáról, északi szomszédunk komoly szigorításokba kezdett. Pedig decemberben lakosságarányosan kevesebb volt a fertőzött, mint itthon, a halottak számában pedig ennél is jobban álltak. A miértekre az ujszo.com újságírójával és hazai szakemberekkel kerestük a választ.

Ezzel szemben, közel 13 ezer halott után Orbán Viktor a közmédiában nemrég arról beszélt, “eddig a vírus támadott, és mi védekeztünk, most mi támadunk, és a vírusnak kell védekeznie”. Arról, hogy a nyár elején felkészített egészségügy hogyan teljesített, miként viszonyulnak a halálozási számok a tavasziakhoz, nem tette említést. Orbán Viktor leginkább a sikert emlegeti, a kudarcokról nincs szó.

Ha valamit sokszor ismételnek, az megmarad a fejekben

Hogy ez miként hathat az egyénre – erre kerestük a választ Benák-Tömöri Judit klinikai szakpszichológussal.

“Mi, magyarok általában a rosszat halljuk meg, de hajlamosak vagyok a pozitívat akarni vagy elhinni” – kezdte a pszichológus az Átlátszónak. Úgy vélte, ha a kormányzat felől csak pozitív üzenet jön, azt könnyebben elhiszik az emberek. De azt is mondta, ha valamit sokszor ismételnek, akkor csak az marad meg a fejekben.

“Ez önszuggeszió, olyan, mint amikor sokszor azt mondja az ember magának, hogy ronda vagyok, a végén hajlamos az elhinni, hogy ronda. Ha olyat mond, ami hihető, azt elhiszi az ember, ha elég sokszor hallja.” A pszichológus szerint nem véletlen, hogy nincsenek rossz hírek. “Ha mondunk egy reális rémisztő hírt, az gyorsan felkerül a közösségi oldalra és vírusként terjed. Pánikhangulatot alakíthat ki, ez pedig kommunikációs szempontból veszélyes.”

Szerinte ugyanis ez a mostani kormánykommunikációval ellentétes.

“A kormány alapvetően pozitívan kommunikál az eredményeiről, miközben folyamatos ellenségképet gyárt. Ez eddig bevált, viszont ebben a stratégiában stratégiát váltani kockázatos.

Ez a kormány erre fűzte fel a mondanivalóját: ügyesek vagyunk, támogatjuk a családot, támogatjuk a munkahelyeket, szeretünk titeket, ilyen típusú szuggeszív mondatokat használnak” – mondta az Átlászónak.

Facebook

(null)

Ugyanakkor szerinte joga lenne mindenkinek tudni, hogy hogyan állunk a vírus elleni védekezésben. “De itt a másik kérdés: mennyire vagyunk érettek? Kétségbeejtő a helyzet a kórházak környékén. De ha arról őszintén beszélünk, hogy vészhelyzet van, nem biztos, hogy ezt mindenki jól kezeli. A teljesen nyílt kommunikáció bizonyos veszélyeket is rejt, de örök kérdés, hol a határ” – fogalmazott.

Úgy folytatta,

“ha csak a pozitív üzenetet halljuk, akkor lehetünk felelőtlenebbek, hiszen a felelősséget kiveszik a kezünkből.

A kormányzati kommunikáció a csapatszellemet is erősíti, azzal, hogy meg tudjuk csinálni, hogy ügyesek vagyunk” – tette hozzá.

Ugyanakkor szerinte teljesen az egyéni felelősséget sem hanyagolták el, erre példa a maszkhordási kötelezettség és a kijárási tilalom. Úgy vélte, könnyebb lenne a társadalomnak a kormányzati korlátozásokat megérteni, ha nem csak a sikerről szólnak a kommunikáció, hanem sokkal inkább a realitásokról.

Járványadatok helyett karitatív akciókról tájékoztatott az önkormányzati tévé napi híradója

Egy hónapon keresztül vizsgáltuk a debreceni önkormányzati televízió esti híradóját. Azt találtuk, hogy harminc adásból 29-ben mutattak be valamilyen adományozást, a koronavírussal viszont alig foglalkoztak. Mindezt a második hullám tetőzésekor, amikor a leginkább szükség lett volna a járvánnyal kapcsolatos tájékoztatásra.

Segesvári Csaba

Nyitókép: Orbán Viktor nyilatkozik. Forrás: koronavirus.gov.hu

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom