Országszerte

A vidéki Magyarország blogja - mert Budapesten kívül is van élet, kormányfüggetlen vidéki sajtóorgánum viszont egyre kevesebb.

Debrecen

Kósa Lajost 63-an jelentették fel a francia bank miatt, de az ügyészség mindent elutasított

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál jelentették fel Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselőt, amiért az állítólagos csengeri örökösnőtől elfogadta a francia Credit Industrial et Commercial Bank (CIC AG) tulajdonának 24,09 százalékát, az ügyészség szerint viszont nem is történt semmi. A nyomozást megszüntették, nincs bűncselekmény.

 

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Európa leggazdagabb emberei közé tartozhatott volna Kósa Lajos fideszes képviselő, ha teljesültek volna az általa aláírt ajándékozási szerződések! Egy pezsgő Bernard Arnault-val, a Louis Vuitton elnökével, egy hétvégi golfozás Amancio Ortegával, a Zara urával, mindez talán csak karnyújtásnyira lehetett volna, ha bármi is igaz lett volna abból, amivel a politikust etették. A csengeri örökösnő, Sz. Gáborné, aki elhitette a volt debreceni polgármesterrel, hogy mesés örökség jogosultja, ugyanis több ajándékozási szerződést is kötött vele 2016 januárjában. Az egyik alapján Kósa menő nyugati bankár lehetett volna, miután övé lett volna az egyik legnagyobb francia pénzintézet, a Credit Industrial et Commercial Bank (CIC AG) 24,09 százaléka. A Blikk birtokába került szerződés szerint Kósa az ajándékot »köszönettel elfogadta« a szélhámosnőtől, aki azt állította a bepalizott politikusnak, hogy 99 százalékos részesedése van a bankban” írta a Blikk februárban.

A cikk után 63-an jelentették fel Kósa Lajost hamis tanúzás gyanúja miatt, tudta meg az Átlátszó az egyik feljelentőtől.

Az NNI-nek küldött irat szerint a rendelkezésre álló adatok alapján Pomy Collingwood és további magánszemélyek, 2021. március 1418. közötti időszakban e-mailben feljelentést tettek a Legfőbb Ügyészségen Kósa Lajos országgyűlési képviselőt érintően hamis tanúzás bűntett elkövetésének gyanúja miatt.

A feljelentések adatai szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály, Kiemelt Ügyek Osztálya előtt 29022/57/2018. bü. számon, P. Mária (korábbi nevén Sz. Gáborné) ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt nyomozás lefolytatására került sor. Ezen eljárásban a 2019. március 6-án foganatosított tanúkihallgatás alkalmával Kósa Lajos a 29022/57-1393/2018. bü. számon készült jegyzőkönyv szerint, a hamis tanúzás tilalmára való felhívást követően úgy nyilatkozott, hogy Sz. Gáborné a részére nem ajándékozott készpénzt, vagy más egyéb vagyontárgyat.”

Majd úgy folytatódik a dokumentum, hogy a feljelentők álláspontja szerint a hamis tanúzás bűncselekmény elkövetésének gyanúját kelti Kósa Lajos tanúként tett vallomása, mivel az elé tárt okiratokban ennek ellenkezője került rögzítésre. Kósa Lajos a tagadó kijelentését az elé tárt bizonyítékok eredményeként sem módosította, nem vonta vissza, így az a következtetés vonható le, hogy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett a büntetőeljárásban.”

Az NNI ezért az ügyet áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészséghez.

Az ügyészség alig egy hónap alatt döntött is: a büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt Kósa ellen tett feljelentést mivel a cselekmény nem bűncselekmény elutasította.

Az ügyészség indoklása szerint az Sz.-né által megíratott közjegyzői okiratokban foglaltakból soha nem valósult meg semmi. Ugyanez igaz a magánokiratra is.”

A nyomozók szerint megállapítható, hogy az ajándékozási szerződések megkötésére 2016. január 19-én, míg a tanúkihallgatásra 3 évvel később, 2019. március 6-án került sor. Ez utóbbi időpontban az ajándékozási szerződésekben az ajándékozó által vállalt kötelezettségeknek (az osztalék és a részvényvagyon átruházásának) a szerződés szerint végbe kellett volna már mennie, erre azonban nem került sor. Kósa Lajos az ajándékozási szerződésekben ígért ajándékot nem kapta meg és a tanúkihallgatás időpontjában már nyilvánvaló volt, hogy a Szabó Gáborné által állított külföldi örökség nem létezik, az ajándékozási szerződésekben állított részvényvagyonnal a valóságban nem rendelkezik és soha nem is rendelkezett.”

A KNYF azt is írta a feljelentőknek, hogy mindezekből következően nem valótlan Kósa Lajos tanúként tett azon nyilatkozata, hogy nem kapott sem készpénzt, sem vagyontárgyat ajándékba Sz. Gábornétól, miként a nyomozó hatóság által beszerzett okiratok is csupán arra utalnak, hogy a tanúkihallgatást megelőzően 3 évvel Sz. Gáborné részvény, illetve osztalékvagyon ígéretét adta Kósa Lajosnak, azonban a ígért vagyonszerzésre nem került sor”.

A KNYF szerint ezért a fentiek alapján a feljelentett cselekmény nem valósítja meg sem a hamis tanúzás bűntettét, sem más bűncselekményt, ezért a feljelentést bűncselekmény hiányában el kellett utasítani”.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Orbán Viktor és Kósa Lajos az Operatív Törzs ülésén 2021. január 23-án (fotó: Kósa Lajos/Facebook)

 

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Megosztás