Bezárás
Velence

Leállt a velencei uszodaépítés. De akkor miért dolgoznak a gépek a területen?

Velencén, az egyik legértékesebb tóparti – és nem mellesleg önkormányzati tulajdonú  – telken hatósági végzésre december közepén egyszerűen leállt az uszodaépítkezés. Pedig a beruházás alapkövét egy nappal az októberi önkormányzati választások előtt büszkén rakta le az emberminiszter. A karácsonnyal beállt csöndet pár napja azonban munkagépek verték fel a területen, viszont a dolog szépséghibája, hogy éppen a tulajdonos nem tudja, tulajdonképpen mi is történik a saját telkén. A velenceieknek pedig azt nem árulja el senki, hogy akkor most lesz-e új uszoda a városban, vagy nem lesz.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Mostanra sikerült egy jogilag is elég kacifántos ügyet csinálni Velence volt-nincs uszodájából. A kivitelezést az ünnepélyes, politikai potentátokkal erősített alapkőletétel és pár hétnyi munka után a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya leállította. Megalapozottnak találta ugyanis az október 13-i választásokon helyzetbe kerülő új testület bejelentését, miszerint az önkormányzat nem is adott tulajdonosi hozzájárulást a kivitelezéshez.

Gellert adott a folyamatnak, hogy az uszodaügy mellett teljes mellszélességgel kiálló előző polgármester, Koszti András elbukta a bársonyszéket, miközben a képbe kerülő új vezetésről lehetett tudni, hogy számos ügyet előrébb helyez ennél a beruházásnál.

Az új testület pedig nyilván nem hagyta szó nélkül, mikor valahogy kiderült, hogy korábbról gyakorlatilag egy sajtpapír van az építkezés dokumentációjában, a jogilag megfelelő, fejléces, pecsétes tulajdonosi hozzájárulás helyett.

Még ünnepek előtt meg is tették a bejelentésüket, a kormányhivatal illetékes osztálya pedig lépett. A többit már tudjuk.

Nem is uszoda: vízilabdabázis

Az egyelőre üres telken a Velence Plus Sport, Termálvíz- és Geotermikus Energiaszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság kíván építkezni, amely egyszerűbben szólva önkormányzati kft. Csakhogy valójában hármas a tulajdonlás: Velence városa 40 százalékot, a szakmai hátteret nyújtó Velencei-tavi Úszó és Vízilabda Egyesület 20 százalékot, míg egy bizonyos Kenyeresház Kft. nevű cég megint csak 40 százalékot mondhat a magáénak belőle.

A fővárosi székhelyű, fő tevékenységként saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanok bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó Kenyeresház a történet csöndes szereplője, vezetősége mindeddig nem nyilatkozott meg a történetben, miközben a másik két fél között mára konok kommunikációs harc alakult ki – de erről majd később.

A Velence Plus a helyi vízilabdaélet bővítése és a fiatal sportolók felkarolása érdekében 2015-ben 1,6 milliárd forint TAO-támogatás lehívására adott be pályázatot. Ennek indoklásában kifejtik, hogy a beruházás a vízilabdasport kiszolgálására jönne létre, a régió (Fejér mellett Pest, Veszprém és Komárom-Esztergom megye) utánpótlásbázisaként. Az egy nagyobb és két kisebb medencét egyértelműen a vízilabdás, valamint az úszni tanuló gyermekek oktatására és versenyek lebonyolítására szánták, szó sem volt a tervezetben arról, hogy a teljes lakosság számára használható létesítményt kívánnának építeni. A terv rendkívül merészen alig egy évet adott volna a létesítmény teljes elkészültére, s 2016. június 30-ra prognosztizálta a befejezést.

A projektnek megbízható politikai hátszele is lett: a közeli Agárdon borászatot és pálinkaházat üzemeltető L. Simon László országgyűlési képviselő a beruházást közérdekké emelve fogalmazta meg a tervezett uszoda céljait, mikor 2015 nyarán saját kezűleg írt a megyei napilapba lelkendező szöveget a Velencei-tó tudatos fejlesztéséről.

„Már csak egy uszoda hiányzik. 27-28 ezer ember él a környéken, Gárdony járási székhely, megérdemlünk tehát egy uszodát is, legyen az akár Gárdonyban, akár Velencén. A hírek szerint a szépen fejlődő velencei vízilabdások egyesülete a várossal összefogva új uszodát szeretne építeni, olyan helyen, amit akár a sukoróiak, akár a gárdonyiak, nyékiek, de még a pázmándiak is könnyen megközelíthetnek.” Hogy a felsorolt településekről igazából szintén csak a vízilabdázók vehetnék igénybe az uszodát, azt nyilván sehol sem hangsúlyozták.

Az igény és a terv tehát megvolt, a „hova?” viszont nem volt kezdettől egyértelmű. Az uszodát eredetileg nem közvetlenül a vízpartra képzelték el. A most a viták kereszttüzében álló telek ugyanis nem volt mindig önkormányzati tulajdon, azt a városnak csak néhány éve sikerült visszaszereznie. Közvetlenül mellette áll a Velence Resort and Spa hatalmas épülete, a másik oldalon pedig az egykori Ifi szálló áll, amely szintén a már említett Kenyeresház Kft. érdekkörébe tartozik. Az így már tényleg hatalmassá váló, közvetlenül vízparti ingatlanegyüttes körüli dolgokról és a vonatkozó kapcsolati hálóról az Átlátszó  korábban írt részletesen.:

Kis híján elsimonozta tóparti telkét a velencei önkormányzat

Egy hónapon belül kétszer gondolta meg magát a velencei képviselőtestület a néhány éve becsődölt és új üzemeltetőhöz került termálfürdőnek helyet adó panorámás, tóparti telek magánosítása ügyében. A Korrupcióellenes Szövetség nevű új civil szervezet kiszúrta a visszásságot, és a megyei kormányhivatalhoz fordult az ügylettel kapcsolatban. Ezért vagy sem, de a velencei önkormányzat sietve visszavonta a döntését.


A vízilabdabázisból azonban az idők folyamán FINA-versenyek rendezésére alkalmas versenyuszoda lett. A kivitelezés megkezdésekor az akkor még regnáló Koszti vezette testületnek az sem jelentett különösebb gondot, hogy látványosan nincs meg a beruházás teljes fedezete, az ötmilliárdosra becsült költségből gyakorlatilag az 1,4 milliárdos elnyert TAO-pénzt tudja felmutatni a beruházó, miközben a város éves költségvetése úgy 2,2 milliárd körül mozog. Ennek ellenére a szerződést megkötötték, a gépek felvonultak, s mint már említettük, az alapkő is letétetett.

Az eseményen Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője váteszi gondolatokat fogalmazott meg: „Tudjuk, hogy egy alapkőletétel csak a kezdet, a nehézségek azonban még ezek után jönnek, rengeteg problémát kell megoldani.” Feltételezhetően nem arra gondolt, hogy a földmunka elvégzését követően a kivitelezés meg is áll, s a velenceiek még hónapokig nézegethetnek a tóparton egy óriási, „ki tudja, mi lesz belőle” gödröt.

Az önkormányzat perrel fenyegeti a saját cégét

A lakosság egyébként megosztott a létesítmény létjogosultságával kapcsolatban. A különböző tájékoztatások alatt kelt hozzászólások alapján legalább annyian ellenzik, amennyien támogatják. Bár az első csoportba tartozók is inkább azért elutasítóak, mert úgy érzik, kevés és késve érkező információk alapján kellene egy ilyen fontos kérdésben álláspontot kialakítani. Az álláspont következménye ráadásul évekre, évtizedekre meghatározná a település arculatát, infrastrukturális jellegét, de még a lakosok közhangulatát is. A visszás és felemás Korzó beruházás után pedig senkinek sem hiányzik egy hasonló, rossz szájízt maga után hagyó megaprojekt.

„A Spa-ban van úszásra alkalmas hidegvizes 25 méteres medence, az edzésidőn túl szinte mindig üres.”

„Sajnálkozni lehet, de nem mindegy, hogy egy uszoda mekkora, és miből épül, és hová épül és mi a jogi háttere. Hatástanulmány az előző ciklusban nem hiszem, hogy készült.”

„Nem az uszodával van baj , hanem a mögötte lévő törvénytelenségekkel és a városi vagyon átjátszásával.”

Hogy csak néhány lakossági véleményt említsünk a sokból.

A Velence Plus Kft. – azon túl, hogy élve a jogorvoslati lehetőséggel azonnal fellebbeztek –  az építkezés leállását magyarázó önkormányzati közleményre gyorsan, már másnap kiadott egy ellenközleményt. Az Átlátszó megkeresésére László Csaba ügyvezető úgy reagált, nem kíván nyilatkozni, hozzuk le cikkünkben változtatás nélkül az ő közleményüket.  A lényeg: vitatják a kormányhivatal döntésének a jogszerűségét. Mint írják, “a Velence Plus Kft. érthetetlennek tarja, hogy Velence jelenlegi polgármestere és képviselő-testülete miért nem akarja befejezni annak az uszodának az építését, amelyet a lakosság közel 70 százaléka támogat. Érthetetlen, hogy Gerhard Ákos polgármester miért fordult a kormányhivatalhoz a részben az önkormányzatuk saját tulajdonában lévő céget megtámadva. Ha Gerhard Ákos nem tartja szabályosnak a korábbi polgármester által a testületi döntésnek megfelelő nyilatkozatot, akkor miért nem ad ki egy új, bélyegzővel ellátott hozzájárulást?” (A szöveg a kft. honlapján teljes egészében elolvasható.) A történtek koronlógiáját pedig így foglalta össze a cégnél:

A képviselőtestület “2015 októberében és 2017 áprilisában is azzal a céllal bocsájtotta rendelkezésre a beruházás helyszínét szolgáló telket, hogy azon uszoda létesüljön és ennek érdekében adta hozzájárulását a telek tulajdonosaként. A 2019. július 4-én megtartott ülésén a képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert, hogy a társaságunk taggyűlésén úgy döntsön, hogy a Velence Plus Kft. ügyvezetőjét hatalmazzák fel az uszoda építésére vonatkozó szerződés megkötésére, valamint a szükséges jognyilatkozatok megtételére. (…) Az uszoda építésére megkötött kivitelezési szerződésnek a vonatkozó jogszabályok szerint kötelező melléklete a kivitelezés megkezdéséhez hozzájáruló tulajdonosi nyilatkozat, a képviselőtestület az előzőekben írtak alapján ezt támogatta is.”

Mint Gerhard Ákos polgármester január elején az Átlátszó érdeklődésére az ügy akkori fázisában elmondta, jogi lépéseket terveznek tenni, ha a kft. nem távolítja el a közleményt – ám egy idő után ez lett a legkisebb gondjuk. A területen január harmadik hetére ugyanis újra megjelentek a nagygépek.

Mint az önkormányzat sajtófelelőse megkeresésünkre elmondta, ők is csak lakossági figyelmeztetésre vették észre, hogy munka folyik a területükön, bár semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak. Így az sem világos, a munkát leállító döntés értelmében kötelező állagmegóvást végzi-e jelenleg a kivitelező. Kezdeményeztek egy helyszíni szemlét a dolog tisztázásáért, de a kft.-től nem ment el senki.

Gerhard interjút adott egy helyi rádiónak, abban a beruházás pénzügyi hátterét is újra elővette. Mint elmondta, bekérték a beruházás fedezetéről szóló iratokat, mert „a Velence Plus Kft. igazgatója eddig nem igazolta, hogy a rendelkezésre álló TAO pénz, az 1,4 mrd forinton felül van-e bármilyen pénzügyi fedezet. Ha megvan, nagy butaság lenne egy félkész épületet évekig nézegetni, de nagyon sok szempontot kell még vizsgálnunk és az már most is látszik, hogy ebben az ügyben valószínűleg jó döntés nem lesz” – jelentette ki a polgármester.

Százmilliós telket ingyen?

Miután kielégítő érdemi válasz a másik féltől továbbra sem érkezett, az önkormányzat január 30-án ismét kiadott egy közleményt, ebből idézünk:

„A kft. által benyújtott fellebbezéssel az ügy másodfokra került, ezzel azonban a végzés nem vesztette hatályát. A másodfokú döntésig a 2019. december 16-án kelt végzés az irányadó, és az építési kivitelezési tevékenység folytatása nem engedélyezett. Ennek ellenére egy hónapnyi szünet után ismét ki-bejárnak a munkagépek a területre. Erre az építtetőnek csak abban az esetben van joga, ha a végzés szerinti állagmegóvási munkálatokat hajtják végre.

Ennek az önkormányzati tulajdonú, tehermentes teleknek becsült értéke több százmillió forint, mérete pedig csaknem másfél hektár. Aggasztó ugyanakkor, hogy semmiféle szerződésben nincsen szabályozva e telek későbbi sorsa, ami számos, tisztázandó kérdést vet fel. Mi lesz, ha már áll az épület, esetleg működik az uszoda? A vonatkozó szerződésekben mind a bérlés, mind a felhasználás ugyanis teljes mértékben szabályozatlan. Mi történik akkor, ha az építtető nem tudja az építkezést befejezni? Sajnos erre is van reális esély. Ezek olyan kérdések, amelyeket egy felelős városvezetésnek fel kell tennie és végig kell gondolnia.

Az építtető a többszöri szóbeli egyeztetés során kifejezte azt, hogy nem hajlandó bérelni az uszoda alatti önkormányzati területet: lényegében tehát ingyen kívánja használni. Ez lenne a legkedvezőtlenebb konstrukció a városnak. Ugyanis amennyiben elkészül az uszoda, akkor jogi szempontból ráépítésnek minősül, amely az ingatlan alatti terület értékét a töredékére csökkenti, azzal a további veszéllyel fenyegetve, hogy olyan jogi helyzet alakul ki, amelyben Velence Város Önkormányzata kénytelen lenne töredékáron eladni a ráépítő számára az ingatlant. Nem szeretnénk azt hinni, hogy a fent említett szabályozatlanság célja éppen ennek a jövőbeni állapotnak az elérése lehetett. Az önkormányzatnak azonban nemcsak lehetősége van arra, hogy megvédje a tulajdonát, hanem erre törvény is kötelezi.”

December 30-án a kft. egyébként négymilliárdos kártérítési pert helyezett kilátásba az önkormányzattal, azaz a saját 40 százalékos tulajdonosával szemben.

Az is kiderült, hogy időközben beadtak egy tervmódosítást, amiről az önkormányzat csak abból szerzett tudomást, hogy a kormányhivatal felszólítást küldött ki hiánypótlásra. A másodfokú eljárás az ügyben még tart, ám olyan fontos kérdésekre, hogy akkor lesz-e egyáltalán még bármi ebből az uszodaépítkezésből, vagy tényleg marad ott évekre egy üres gödör, az ügy jelenlegi állásában senki sem bátorkodna a lakosoknak választ adni. A legutolsó önkormányzat közlemény így zárul: “amennyiben a közeljövőben nem tudunk megnyugtató eredményre jutni a tervezett uszoda építésével érintett ingatlannal kapcsolatban, akkor az Önkormányzat kész a kapcsolódó szerződéseket és információkat a legszélesebb nyilvánosság elé tárni”.

A legtöbben talán ezt várják most Velencén.

Kocsis Noémi

Fotó: a szerző felvétele

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom