Bezárás
Debrecen

Megakadályozták a társasházak felépítését a debreceni családi házas övezetben élők

Közel két évtizedes jogi csatározás után az építtető előbb módosította, majd végül vissza is vonta a társasház terveit: a megkezdett alapozó munkákat felszámolták, visszahordták a földet a területre. A helyszínen most villák épülhetnek.

Támogatási kampány

2018-ben aggódó levél érkezett hozzánk, amelyben a debreceni Nagyerdő egy csendes, családi házas övezetében, a Kartács utcában élők a média segítségét kérték, hogy megállítsák az építkezést, amely egy teljes városrész életét látszott tönkretenni.

Mint kiderült, az ügyük a kétezres évek elején kezdődött, amikor a helyi politikai hatalommal jó kapcsolatot ápoló vállalkozó – külterület lévén – jó áron megvásárolta a beépítetlen területeket, amiket utóbb belterületté és építési területté nyilvánítottak. A gond csak az, hogy az ominózus terület már rég védőövezetté kellett volna nyilvánítani, melynek előkészületei már zajlottak, ennek ellenére 2003-ban elfogadtak egy olyan építési szabályozást, amely lehetővé tette a környék társasházas beépítését.

A rendelet aztán nem sokáig maradt érvényben: a közfelháborodás hatására 2004-ben vissza is vonták azt, valamint 3 évre szól építési és változtatási tilalma rendeltek el. Ám ez előtt még két területre engedélyezték az építkezést: a 22046/7. , valamint a 22046/10. helyrajzi számra.

Lakópark készül a debreceni Nagyerdő mellé, a természetvédők az EU-hoz fordultak

Az Európai Unió petíciós bizottságának a segítségét kérték Debrecen Nagyerdeje kertvárosi részének lakói, akik évtizedek óta küzdenek egy 32 lakásos társasház-beruházás terve ellen.

Ezzel kezdetét vette az éveken át tartó jogi csatározás, amelyben a civilek és természetvédők folyamatosan támadták az építési engedélyek jogosultságát – ügyüket az EU Petíciós Bizottsága elé is eljuttatták, és bár az évek alatt többször is kimondták a lakók igazát, a Fésüs Építész Kft. (építtető-tervező, 2018-tól tulajdonos) és Kiss Miklós (Kósa Lajos, korábbi városatya köreihez tartozó) ügyvéd minden alkalommal fellebbezett az építési engedély visszavonása ellen.

Végső döntésében tehát a Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzőjének MŰSZ-6879/2018. számú határozata (2018.02.01.), mely a 22046/10 ingatlanra tervezett 16 lakásos lakóépületre vonatkozó építési engedély 2018. június 6-án, míg a 22046/7 ingatlanra tervezett szintén 16 lakásos lakóépületre kiadott építési engedély 2018. május 17-én vált jogerőssé.

Az építési területet elkerítették, kikerültek a táblák, megkezdődtek az alapozó munkálatok. 2018 év végén – 2019 év elején a lakók oldalára állt az időjárás, cikkünk ’19 februári megjelenésekor a hideg, csapadékos idő miatt még állt az építkezés, a kérdés csak az volt, mikor enyhül meg az idő annyira, hogy folytathassák a munkálatokat.

Próbáltak egyezkedni

2019 februárjában Papp László polgármester személyes egyeztetésre invitálta a Kartács utcaiak képviselőit, ahol a városházáról a műszaki osztály vetője illetve a főépítész is megjelent. Ezen a megbeszélésen Fésüs előzetesen beadott új terveit vitatták meg: a 16 lakásos társasház helyett csak 10 lakásos lesz az ingatlan – a belső tér módosításával. Az eredeti tervekben szintenként két kis lakás is szerepelt, ezeket összevonva 1 lakást csinált volna belőlük, így lett volna a 16 lakásból 10, ám ez a módosítás az alapvető problémát nem orvosolta.

A nyulasiak számára ez nem volt kompromisszum, hiszen a terv továbbra sem felelt meg a jelenleg hatályos építési szabályzatnak, valamint a környezetre gyakorolt hatása sem csökkent volna.

Ennek ellenére márciusban a MŰSZ-25430-8/2019. számú határozat engedélyezi Fésüs 10 lakásos tervét. A lakosok természetesen azonnal fellebbezést nyújtottak be, egyúttal kérték a műszaki osztály vezetőjének kizárását, mivel az szoros barátságban áll az építtetővel. Ez utóbbit elutasították, mivel a közösségi médiáról származó kép (melyen az osztályvezető és Fésüs együtt nyaralnak) nem minősült elegendő bizonyítéknak.

Győzött a közakarat

Időközben Fésüs Péter elállt a 10 lakásos társasház építésétől, és március 26-án visszavonta korábban beadott kérelmét, mivel a nyulasiak fellebbezése nyomán bebizonyosodott, hogy a jelenleg hatályos építési szabályozásnak ez sem felel meg. A korábban megkezdett alapozó munkákat felszámolták, levonultak a kivitelezők, a földet pedig visszahordták a területre. Egy darabig kint volt az eladó tábla, ám a Covid-helyzet közbeszólt.

Az EU Petíciós Bizottsága közben befogadta a nyulasiak kérelmét, és megállapította, hogy a magyar hatóságok csak akkor adhatták volna ki az engedélyt, ha minden kétséget kizáróan megbizonyosodtak róla, hogy nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természetvédelmi terület épségét. A magyar hatóságok egyelőre nem küldték meg a lakóknak a vonatkozó hatástanulmányt, hiába kérték.

De lehet, már nem is lesz rá szükség.

Az Átlátszó megkereste az ügyben az érintett vállalkozót, aki emailben válaszolt kérdéseinkre. Fésüs Péter elmondta, az ingatlant a Fésüs Építész Kft. 2018. év októberében vásárolta meg, 2 db 16 lakásos lakóépület jogerős építési engedélyével.

A régi épületet hajléktalanok használták. Fotó: Fésüs Péter

A kivitelezési munkálatok meg is kezdődtek 2018. októberében az ott álló félkész épület bontásával, amelybe az elmúlt években hajléktalanok költöztek be. Az építési munkák decemberben indultak a rendelkezésre álló kiviteli tervek alapján. Az építkezéssel kapcsolatban azonban lakossági ellenvélemény született:

Debrecen város polgármestere, dr. Papp László 2018. december 20-án egy közgyűlésén egyértelműen állást foglalt az építkezés ellen.

“A Fésüs Építész Kft. ügyvezetőjeként Debrecen Város Polgármesterének véleményét tiszteletben tartva az építkezésen a munkatevékenységet leállíttattam és az eredeti terv módosítására vonatkozóan több alternatívát dolgoztam ki, amelyben a lakásszámot illetve a tervezett épület tömegét is csökkentettem” – írta Fésüs.

A tervváltozatokat a vállalkozó egyeztette a főépítésszel, amelyeket véleményezésre bocsájtott az érintett feleknek. “A módosított tervek elfogadására az érintettek részéról nem került sor, így 2020. augusztus hónapban az eredeti építési engedély és annak módosított megvalósításáról végérvényesen lemondtam, amelyről írásban tájékoztattam Debrecen város polgármesterét, főépítész urat és az érintett nyulasi lakóközösséget.”

A munkagödört már betemették, a terület most így néz ki. Fotó: Fésüs Péter

Fésüs Péter hozzátette, a területre elkészítettek egy önálló villaépületek megvalósítását tartalmazó új beépítési tervet, amely tudomása szerint a Debrecen Város rendezési tervében rögzített előírásoknak maradéktalanul megfelel.

“A villaépületek földszint + I. emelet szintszámmal, míg a gépkocsi tárolók földszintes tömegalakitással, extenzív zöldtetővel rendelkeznek. A tervezésnél a nagyerdő közvetlen szomszédságából adodó egyedi természeti környezetre reflektáló épületek megvalósítása a cél, amely megújuló energiát hasznosító épületeket tartalmaz, természetes anyaghasználattal és minőségi zöldfelületek létrehozásával” – írta a vállalkozó.

A tervezett új épületek látványtervei. Fotó: Fésüs Péter

“Tudtuk, hogy igazunk van”

A nyulasi lakosok és egy természetvédő egyesület közösen kezdték meg azt a jogi harcot, amely 17 év után a győzelmükkel zárult. Illés-Rácz Mariann 2016-ban csatlakozott az ügyhöz. Mint azt az Átlátszónak elmondta, azért kezdett bele ebbe az egészbe, mert nagyon bántotta, hogy úgy vettek meg egy telket, hogy elhallgattak egy nagyon fontos információt, mégpedig azt, hogy újra bírósági eljárás van folyamatban.

Márpedig erről mind az eladó, mind pedig a műszaki osztály tudott, ám még akkor sem szóltak róla, amikor erre rákérdezett. “Számos kudarc és csalódás ellenére sem ingott meg elszántságom.

Soha, egy percig nem bizonytalanodtam el abban, hogy igazunk van, ezért nem adtam fel”

– mondta Illés-Rácz Mariann.

A küzdelemben nem sok segítséget jelentettek a pártok, sőt. Mariann elmondása szerint, bár mindenhol próbálkozott, érdemi segítség nem érkezett. „A körzet választott képviselője gyakorlatilag elérhetetlen, ha mégis sikerül elcsípni, érdemi segítségre tőle nem számíthattunk. A politikusok mérlegelnek, ha úgy érzik, hasznot húzhatnak belőle, akkor talán segítenek, de egyébként nem kaptunk mást, csak üres szavakat, beváltatlan ígéreteket. A média figyelmének felkeltése pedig közel sem olyan egyszerű, mint azt a híreket olvasva az ember gondolná. Egyszóval magunkra maradtunk.”

A legnagyobb baj az – foglalta össze -, hogy az emberek sokszor nem is tudják, hogy ilyen esetben hova, kihez fordulhatnak az adott problémával. Az önkormányzat gyakorlatilag elérhetetlen a civilek számára, de hát nem is a mi dolgunk odamenni, elvégre ezért vannak a megválasztott viselők. Már persze ha foglalkoznak a körzetükkel és ellátják a dolgukat – de ez sajnos elég ritkán fordul elő – tette hozzá Illés-Rácz Mariann.

Akadt azért valaki, dr. Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület égisze alatt tevékenykedő képviselő, aki 2018-tól segítette a civilek harcát. A képviselő helyszíni bejárást kezdeményezett, valamint találkozott a beruházó képviselőjével is, és többször tárgyalt vele. Egyidejűleg eljárt a Főépítészi Irodánál, hogy a nyulasiak képviselőjét fogadják és szakmailag – lehetőségeik szerint – segítsék ezt az ügyet.

A mostani terveket viszont már mindannyian elfogadják.

Faragó Priszcilla

Fotó: Társasházak helyett villákat építenek a területen. A szerző felvétele.   

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom