Bezárás
áramütés

Megégnek, elpusztulnak a madarak, mégsem kapkodnak a vezetékek és oszlopok leváltásával

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felmérése szerint hazánkban az áramütés miatt elpusztuló madarak száma évente több mint százezerre tehető, a természetvédelmi kár értéke pedig már 2008-ban meghaladta az évi 1 milliárd forintot. A madarak sérülésének, halálának megakadályozását célzó intézkedések azonban lassan haladnak: jóllehet 2008 óta dolgoznak a megoldáson az áramszolgáltatók, cégek és civil szervezetek, még mindig további 10 évet tartanak szükségesnek a megfogalmazott célok eléréséhez. A „gyilkos oszlopok” közben tovább szedik áldozataikat. 

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

A hortobágyi Madárkórház Alapítvány egy civil szervezet, amely nagy erőfeszítéssel mentia sérült madarakat. Vezetője Dr. Déri János állatorvos, aki egyedi műtéti technikákkal segít a törött szárnyú, lábú, csőrű madarakon. Minden évben felkészülnek a hazánkba visszaérkező vándormadarak fészekfoglalásának idején keletkező sérülésekre, amelyek jellemzően a gólyákat érintik, mert rendszeresen villanyoszlopok tetején „bunyóznak” a korábbi fészekfoglalókkal vagy betolakodókkal.

Log into Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

A gólya szereti a stabilitást: a vándorgólyák, ha a hosszú utat túlélik, ugyanabba a fészekbe akarnak visszamenni, amelyet nyár végén elhagytak. Először a hím példányok érkeznek, rendezik az erőviszonyokat, a tojók már csak a kész helyzetre jönnek.

Az érkező hím madár nem ritkán egy másik madárfaj élelmes példányát találja a saját otthonában ücsörögni, vagy azok közül a gólyák közül talál ott egyedeket, amelyek itthon, a madárkórházban teleltek vagy máshol vészelték át a zordabb hónapokat, hiszen minden évben vannak olyan példányok, amelyek nem vágnak neki a vándorútnak.

Log into Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

A fészekért folyó csata az első számú baj forrása, mert a villanyoszlop nem a természetes élőhelye a gólyának, de mint sok más vadmadár, kénytelen oda fészkelni, ahol kedvező feltételekkel helyet talál magának.

Ráadásul a gólya rendkívül ragaszkodó madár, nem érdekli, ha veszélyes egy villanyoszlop, akkor is visszamegy oda, ha ott esetleg a korábbi fészekalja kirepülő fiókáit már érte baleset

– mondta el az Átlátszónak Déri János állatorvos.

Időnként hatósági engedéllyel átrakják a fészkeket máshová, ezt vagy elfogadja a madár, vagy nem, mindig kétesélyes, mert szereti ő kiválasztani a fészkeléshez és utódneveléshez szükséges helyszínt. Évtizedek óta probléma a gyilkos villanyoszlopok megléte, folyamatosan kapcsolatban állunk az áramszolgáltatóval, hogy itt is, ott is találtak madártetemet vagy sérült állatot a kirándulók vagy a természetvédelmi őrök. Írjuk, regisztráljuk, hogy hol tudnak a védett állatok beleakadni úgy a vezetékekbe, hogy áramütés érje őket és végtagvesztéssel kórházunkba kerüljenek. Ezeket az oszlopokat az ornitológiai szleng »gyilkos oszlopoknak« hívja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) korábbi felmérései alapján hazánkban évente áramütés miatt elpusztuló madarak száma tízezres nagyságrendű, és a természetvédelmi kár már 2008-ban meghaladhatta az évi egy milliárd forintot.

Akadálymentes égbolt

Az Európai Uniós csatlakozás jogharmonizációs feladatokat írt elő Magyarországnak, és az EU madárvédelmi irányelvének I. mellékletén szereplő védett állatok is kiemelt figyelmet kaptak: a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kék vércse nemzeti kincsnek számítanak hazánkban, és az unió területén is szigorúan védettek.

Mégis, 13 évvel az „akadálymentes égbolt” megállapodás aláírása után változatlanul probléma, hogy nem minden elektromos vezeték van leszigetelve.

Az MME az Index megkeresésére 2017-ben azt mondta, hazánkban több mint 55 ezer kilométer középfeszültségű szabadvezeték húzódik, amely közel 700 ezer darab oszlopot jelent. A hálózatok több mint 80 százaléka, mintegy 560 ezer oszlop külterületen található.

A veszélyes oszlopok száma középértéken becsülve mintegy 467 ezer, ezek évente 168 ezer madár haláláért felelősek”.

Az MME, az akkori szaktárca és az áramszolgáltatók 2008-ban írták alá az úgynevezett „akadálymentes égbolt” megállapodást. Elfogadta az azzal járó kötelezettségeket a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., az ELMŰ Hálózati Kft., az ÉMÁSZ Hálózati Kft., az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt., az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. képviseletében pedig az E.ON Hungária Zrt. Aláírta továbbá a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság képviseletében Haraszthy László szakállamtitkár és a természetvédők részéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mint kiemelten közhasznú társadalmi szervezet.

Áramütött, végtagvesztett gólyát kezel Tikos Gergely állatgondozó. Fotó: Madárkórház Alapítvány

Az együttműködési megállapodásban vállalták a veszélyes szakaszok felmérését, dokumentálását és listázását, az új vezetékszakaszoknál pedig az elosztói engedélyesek (áramszolgáltatók) garantálják, hogy minden esetben a madárvilág biztonságát figyelembe véve építik meg.

A meglévő vezetékeknél a „prioritási lista” összeállítását és egy ütemtervet írt elő a szerződés, amelyben a felek rögzítették, hogy

„az érintett vezetékszakaszok átalakításának végső határidejeként a 2020. január 31-i dátum megtartására törekszenek”.

Tíz év alatt 3 446 km hosszú vezetékszakaszon szigetelték az oszlopfejeket (áramütés elleni védelem), 120 km hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel és 2 724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében.

De már 2018-ban megállapították, hogy a megfogalmazott cél (az összes, a madarakra kiemelten veszélyes vezetékszakasz átalakítása) 2020-ig csak részben lesz teljesíthető. Ezért 2018-ban az érintettek leszögezték, hogy az eredeti határidő lejárta után a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2030. január 31-ig végeznek a feladatokkal.

Rendkívül összetett feladat

Dr. Déri Jánossal, a hortobágyi Madárkórház vezetőjével folytatott beszélgetésünk alatt is beérkezett egy telefonhívás, hogy gólyát találtak nyílt szárnytöréssel, menjen sürgősen vissza a madárkórházba. Míg a prioritási lista a kiemelten védett fajokat említi ugyan (a nemzeti parkok környéke nagyjából rendben van a madárgyógyász szerint), addig a gólyák nem élveztek prioritást.

Balmazújváros és Tiszacsege környékén még mindig számos olyan vezeték van, ahol rendszeresen találnak madárhullákat. Korábban Balmazújváros környékén egy juhász minden évben jelezte, hogy az összes, friss költésű gólya elpusztult egy „gyilkos oszlopon”, mert a kiröptetésükkel a halálba repültek, de évekig nem történt semmi. Egyszer kihívták az RTL Klub televíziót is, mert érzékelték az ott lakók, hogy az állatok szenvedése nem éri el a szolgáltató ingerküszöbét, és nem történik semmi. Tiszacsegén és környékén még mindig van körülbelül 10 olyan oszlop, amely veszélyt jelent a madarakra, szigetelésük nem történt meg.

Szlovákiában, Csehországban már függesztett vezetékek vannak, az USA-ban pedig fából építik a keresztágakat, így nem éri a madarakat áramütés. Itthon is történtek lépések, de egyelőre változatlanul kerülnek áramütött madarak a kórházba és sokan el is pusztulnak.

Az „akadálymentes égbolt” együttműködési megállapodás aláírói között szereplő „elosztói engedélyesek” közül

az E.ON Hungária Zrt.-t kérdezte az Átlátszó, hogy hol tart most a 2008-as megállapodás végrehajtása.

Így többek között arról érdeklődtünk:

  • hány madarakra veszélyes oszlop vár még korszerűsítésre és hol, illetve mennyit cseréltek le;
  • van-e arra egy egzakt költségvetésük, hogy mekkora összegből lehet a veszélyes oszlopokat szigetelni, korszerűsíteni, madárbiztossá tenni;
  • mit tesznek/tehetnének a madarak védelmében.

Az áramütés gyakran jár szárny- csőr- és lábsérüléssel. Fotó: Madárkórház Alapítvány

A cég válaszában elmondta, a madarak áramhálózati védelme több évtizedes és rendkívül összetett, nemzetközi szintű probléma, amelynek megoldásához az érintettek közös erőfeszítésére van szükség, de az E.ON Hungária Csoport elkötelezett a minél szélesebb együttműködésre alapuló megoldások megtalálásában, és a következő években is folytatják a megkezdett munkát azért, hogy a hálózat minél inkább madárbarát legyen.

Az E.ON középfeszültségű légvezetékes hálózatának hossza 30 ezer km, madárvédelem szempontjából ezekre a szakaszokra kell kiemelt figyelmet fordítani. Az oszlopok mennyisége kb. 360 ezer darab. Az ELMŰ középfeszültségű hálózatának hossza mintegy 3,5 ezer km 44 ezer oszlopon, az ÉMÁSZ-é 8,2 ezer km 90 ezer oszlopon.

Az E.ON szerint a madarak számára nem maguk az oszlopok jelentenek veszélyt, hiszen azok nincsenek feszültség alatt, inkább azokra az áramszolgáltatás biztosításához szükséges berendezésesekre kell fókuszálniuk, amelyeknek technológiai okokból vannak nem szigetelt részei: ilyenek az egyes oszlopokra elhelyezett középfeszültségű oszloptranszformátorok és az oszlopkapcsolók.

Log into Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

Ezen kívül foglalkoznak a középfeszültségű szabadvezetékek burkolásával, nagyfeszültségű szabadvezetékek láthatósági megoldásainak kialakításával, gólyafészektartók felszerelésével és karbantartásával, madárkiülők elhelyezésével, költőládák kihelyezésével is (pl. vércsék számára).

Az áramszolgáltatók elmondása szerint a gólyák védelme érdekében minden tavasszal a számukra kihelyezett fészektartókkal várják a madarakat. Az új fészektartókkal összesen már közel 4 500 fészektartó van az E.ON hálózatán. Az ELMŰ területén mintegy 100, míg az ÉMÁSZ területén 1 400 gólyafészek került felhelyezésre, amelyek ellenőrzése és gondozása folyamatos munkát igényel.

Arra a kérdésre, hogy hány oszlop vár még korszerűsítésre és hol, a szolgáltató azt mondta, a legfontosabb krízisterületeknek számító tájvédelmi területeken nagyrészt sikerült felszámolniuk a problémát, de számos feladatuk van még.

Pontos oszlopszámot nem tudtak mondani, mivel részben olyan területekre is vissza kell térni idővel, ahol korábban már történtek madárvédelmi átalakítások.

Például ezen munka kezdetekor az akkor elfogadott egyik madárvédelmi megoldás az úgynevezett madárvédelmi papucs volt. Ezek a gyakorlati tapasztalatok alapján nem jelentenek olyan teljes körű megoldást, mint amit a madárvédelem és a hálózat üzemetetők vártak tőle, ezeken a helyeken újabb beavatkozások – az azóta kialakult újabb technológiát alkalmazva – hozhatnának a korábbiaknál teljesebb megoldást magyarázta a szolgáltató.

Nézzék végig egy ártatlan állat utolsó perceit!

A problémáról korábban is írtunk már: akkor a Mályi Madármentő Állomásnak fogyott el a türelme az áramszolgáltatókkal szemben, és ők írtak nyílt levelet az ELMŰ munkatársainak.

Évente több százezer madár sül meg áramütés miatt, a Mályi madárvédők tetemre hívják az ELMŰ munkatársait

Most a Mályi Madármentő Állomásnak fogyott el a türelme az áramszolgáltatókkal szemben. Posztban invitálják az Elmü-Émász munkatársát egy egerészölyv végleges elaltatására. Az állatot mindkét lábán áramütés érte. Évente a legóvatosabb becslések szerint is 170 ezer madarat ér halálos áramütés a szigeteletlen, korszerűtlen elektromos hálózatok miatt.

Az elkeseredett állatvédők konkrétan arra kérték a céget, hogy küldjenek valakit, aki végignézi az állomásra beszállított egerészölyv haláltusáját, vagy élete végéig gondoskodik róla. A madarat ugyanis mindkét lábán áramütés érte, mindkettő le fog száradni, és soha többé nem tud majd felállni.

Ennél is megrázóbb volt egy másik poszt, amelyben egy dömsödi madármentő összetörve jelentette be, hogy a sok elavult, nem szigetelt középfeszültségű oszlop közül az egyik megölte Zokni nevű gólyájukat, akit egynapos korától nevelt és gyermekeként szeretett.

Az erős online népharag hatására a szolgáltatók (a dömsödi esetben az E.ON, de így tett az összes érintett) fogadkoztak, hogy hamarosan madárbaráttá teszik az égboltot. Azóta 4 év telt el.

Sírva öleli magához az elpusztult Zoknit Márton Vlad András. Fotó: Facebook

Az Index 2017-es cikke szerint a tuti megoldás, azaz a légvezetékek földkábelbe fektetése mintegy 550 milliárd forintot emésztene fel, de már 35 milliárdos beruházással is jelentős javulást lehetne elérni.

Összehasonlításként: az esseni E.ON Beteiligungen GmbH tulajdonában álló E.ON Hungária Energetikai Zrt. a 2019. évi auditált mérleget egyező 444 363 127 000 Ft mérlegfőösszegű eszköz- és forrásoldallal és 26 418 940 000 Ft átfogó eredménnyel zárta, osztalékot nem fizettek ki a részvényeseknek.

Új megoldásokat keresünk a madarak védelmére

Új technikai megoldással védjük a nagy testű madarakat mostantólSzékesfehérvár közelében. A Kaposvári VillamosságiGyár Kft. és természetvédelmi szervezetek, …

Az E.ON saját bevallása szerint a rendszeres madárvédelmi üzemvitelének éves költsége több száz millió forint, ami vészhelyzeti kezelést, gólyafészek karbantartást és túzokvédelmi programokat, középfeszültségű oszloptranszformátorok madárvédelmi átalakítását és középfeszültségű szabadvezetékek burkolását, valamint nagyfeszültségű szabadvezetékek láthatósági megoldását foglalja magában”.

Hangsúlyozták, a madárvédelmi tevékenységüket az üzemeltetési, rekonstrukciós és fejlesztési feladatokkal összehangoltan kell kezelniük, emellett azt is látni kell, hogy a madárvédelmi eszközök élettartama is véges, ezeket is cserélni kell idővel. Ez a tevékenység tehát folyamatos feladatot fog jelenteni a jövőben is, jelentős anyagi források felhasználásával tette hozzá az áramszolgáltató.

Mi is sajnáljuk a beavatkozásaink ellenére elpusztuló állatokat. Hosszú évek óta folyamatosan tudatosan dolgozunk a helyzet javításán.

Sok ezer madárvédelmi beavatkozást végeztünk el, az új hálózataink már egytől-egyig madárbarátok az eredményeink mellett ugyanakkor a még előttünk álló feladatokat is látjuk. A természetvédelem és azon belül a madárvédelem egy olyan szempont, amelyet folyamatosan szem előtt tartunk, ezzel a feladattal sohasem tudunk »kész lenni«. Tudatos lépésekkel haladunk a természeti környezetet minél inkább kímélő megoldásokat alkalmazva és újabbakat is keresve” – írta lapunknak az E.ON.

Kármán Irén – Katus Eszter

Szerkesztőségi közlemény: Kármán Irén, aki külsős szerzőként dolgozik az Átlátszónak mint Fejér megyei tudósító, politikai érintettsége miatt a választásokig felfüggeszti tevékenységét és a már leadott cikkein kívül további anyagokkal egyelőre nem szerepel majd az Átlátszó felületein.

Nyitókép: Égett csőrű gólyát kezelnek a hortobágyi Madárkórházban. Fotó: Madárkórház Alapítvány

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom