Bezárás
göd

Megindultak a gödi Samsung-gyár bővítésének munkálatai, a helyiek tiltakoznak

Bár még nem vette meg a Samsung SDI azt a gödi területet, ahol újabb akkumulátor-üzemet kíván felépíteni, a tereprendezési munkálatok már megkezdődtek a leendő gyár területén – egyelőre az sem egyértelmű azonban, hogy kinek a megrendelésére. A helyiek eközben petíciót írtak és aláírásokat gyűjtenek Göd iparvárossá tétele ellen.

Támogasd a munkánkat pólóvásárlással!

Május utolsó hetében nagy erőkkel indult meg a tereprendezés azon a 82 hektáros területen, ahol a Samsung SDI fogja tovább bővíteni akkumulátorgyárát. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a gyár terjeszkedése miatt vágtak ki ősszel egy erdőt és vásárolták fel, illetve sajátították ki 150 gödi tulajdonos földjét.

Erdőirtással kedvez Göd a Samsungnak, helyiek tiltakoznak, a zöldombudsman vizsgálódik

Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés.

A Samsung, mint a földek tulajdonosa, négy helyrajzi számra kért tereprendezési engedélyt, a Váci Járási Hivatal Építésügyi Osztálya azonban május 22-én, 23-án e kérelmekre csak függő hatályú határozatokat hozott. Ennek lényege, hogy építhetnek, de csak ha az egész eljárásban érdemi döntés születik. Kérdésünkre meg is erősítették, hogy a tereprendezési engedélyek még nem emelkedtek jogerőre.

Ezek után írásban fordultunk a gödi önkormányzathoz és a Váci Járási Hivatalhoz, hogy megtudjuk, végül is milyen engedélyek birtokában és kinek a megbízásából indultak meg a munkálatok.

A Samsungot ugyan az iparterületre kiírt pályázat győzteseként hirdette ki az önkormányzat, de az erről szóló határozat szerint csak június folyamán fog a város előszerződést kötni a dél-koreai céggel. A terület eladásához a gödi gazdáktól megszerzett telkek és a volt erdő területének összevonását is ki kell mondania földhivatalnak.

A gödi jegyzőtől azonban nem kaptunk arra választ, hogy tudnak-e a munkálatoktól, csak arról tájékoztatott minket, hogy a bejelentést továbbították a szakhatóságnak. Az Építésügyi Osztályon pedig megkeresésünkre azt válaszolták, hogy helyszíni szemlét fognak tartani a területen és harminc napon belül értesítenek a vizsgálat eredményéről.

Mindenesetre a tereprendezéssel megbízott Vértes-Út Kft. a bejelentéseket követően azonnal félbehagyta a munkálatokat. Azt a cég munkatársaitól tudjuk, hogy megbízójuk a Samsung, hivatalos közlés ebben a kérdésben sem született. Június 6-án reggel viszont újra megjelentek a markolók és teherautók a földeken.

A szakhatóságtól újabb érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a terepszint 1 métert meg nem haladó változtatásához nem kell építési engedély, s hogy most épp ilyen munka folyik a területen.

A kijelentést egy aznap kiadott hatósági végzéssel is megerősítették: ebben a Samsung tereprendezési kérelmét a 312/2012 (XI.8.) rendeletre hivatkozva „elutasítják”. A hivatkozott rendelet 1. mellékletének egyik pontja szerint ugyanis „a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű megváltoztatása” nem engedélyköteles, tehát nincs is szükség a földmunkákhoz engedélyre. Az elutasított kérelem furcsasága, hogy az abban szereplő helyrajzi számra – legalábbis a korábban kiadott határozatok szerint – a Samsung nem is kért engedélyt.

Emellett a területen már korábban is 1 méternél jóval magasabb, illetve mélyebb földhalmokat és gödröket lehetett látni, ahogy azt mellékelt fotóink is mutatják. A szakhatóság azonban ezt a „problémát” is gyorsan megoldotta: felkerült a kormányhivatal honlapjára június 7-ei dátummal négy tereprendezési engedély.

Az ezekben felsorolt, összesen kb. 31 hektárnyi terület tulajdonosaként az engedélyekben a Magyar Állam van megnevezve, s a Samsung csak építtető, nem tulajdonos – ahogy az a függő hatályú határozatokban szerepelt. A lakossági panaszok ellenére is folytatódhatnak tehát tovább az előkészítő földmunkák ezen a 31 hektáron. A most közzétett engedélyek szerint a cég itt újabb üzemcsarnokot kíván építeni.

Játszótér mellé ipari park

De hogy mit tervez a Samsung a további gödi telkeken, nem tudni. Pedig az ipari park létrehozásáról szóló júliusi kormányrendelet 230 olyan telket sorol fel, melyek közt a szántók mellett újabb erdőterületek, közterületek (pl. játszótér, lakóövezeti utak), is szerepelnek.

A városvezetés szerint viszont szó sincs arról, hogy gyárat építenének az összes felsorolt telekre. A jegyző még szeptemberben azt a tájékoztatást adta, hogy a felsorolt helyrajzi számok között vannak olyanok is, melyek az iparterület kiszolgáló infrastruktúra fejlesztéséhez szükségesek. Ezeken valószínűleg útépítés, csapadékvíz elhelyezés, erdőtelepítés fog megvalósulni. Pontosabb információért viszont a város építéshatósági ügyintézőjéhez irányított, tőle azonban hónapok óta semmilyen választ nem kapunk.

Ami nem csoda: a pontos terveket ugyanis vélhetően senki nem ismeri. A Samsung már meglévő 33 hektáros területén is folyamatosan zajlik az építkezés, emiatt a cég újabb és újabb módosítási kérelmeket nyújt be a már meglévő épületek további épületrészekkel való bővítésére.

Évi egy tonnánál is több veszélyes anyag

És ezek fel is épülnek, akár engedély nélkül is, ahogyan az a gyár “B” zónájának terjeszkedésével történt. Ebben a zónában évi 1 tonnát meghaladó mennyiségben használnak és raktároznak többféle veszélyes anyagot – köztük az Európai Unióban rendkívül szigorú feltételekkel használható 1-Methyl-2-pyrrolidone (NMP)-t, mely bőrirritáló hatású és légúti irritációt, valamint az emberi csírasajtekben öröklődő genetikai károsodást okozhat.

A “B” zóna most zajló, engedély nélküli építkezése miatt szintén lakossági panaszok érkeztek a hatósághoz, s a szakhatóság, egy helyszíni szemlét követően, elutasította a bővítésre vonatkozó kérelmet. Az elutasítás szerint “a kérelmezett tevékenység nem felelt meg a jogszerűségi és szakszerűségi követelményeknek”.

Hogy ennek lesz-e bármilyen következménye az építtetőre nézve, nem tudni; a határozatban csak az szerepel, hogy a jogszerűtlenül elkészült épületrészekről a hatóság külön eljárásban fog dönteni.

Az viszont bizonyos, hogy a tavalyi építési engedélyben feltételként szabott 8 hektáros zöldfelületnek és az elültetendő 806 fának egyelőre semmi nyoma. Hiába előírás a gyárépületet körülvevő úgynevezett háromszintes növényzet – magyarán fű, bokor és fa kombó – létrehozása is a lakóövezettel közvetlenül szomszédos telken, a lakossági tiltakozás ellenére oda 200 tonnás elektrolit-tárolót épült, fákat viszont egyet sem ültettek.

A helyi önkormányzat egyik tagja néhány nappal ezelőtt több gödi Facebook-oldalon egy ábrát tett közzé, melyen véderdősávok vannak feltüntetve a leendő iparterület körül. Az erdősáv telepítése azonban egyelőre csak ígéret, a gyárépítés ellenben folyamatos. Információink szerint a Samsung hat ütemben, 2020-ig kívánja a gigaberuházást megvalósítani, jelenleg a harmadik ütemnél tartanak.

Csakhogy a gödiek közül sokan nem kérnek a veszélyes anyagokkal dolgozó üzem további terjeszkedéséből. Helyi lakosok egy csoportja petíciót indított Göd iparvárossá tétele ellen, s a tiltakozást egy hét alatt több mint ezren írták alá.

A petíciót elindító „Élhető Gödért” nevű civil csoport korábban sikerrel akadályozott meg egy másik, természetvédelmi területet veszélyeztető önkormányzati építkezést. Mostani petíciójukban az ellen tiltakoznak, hogy nyugodt, kisvárosi jellegű Göd iparvárossá váljék.

Bár a hatóságok szerint a gyárnak nincs jelentős környezeti hatása, s emiatt hatástanulmány sem készült, a tiltakozók szerint számos negatív következménnyel kell számolni a közeljövőben. A gyár által kibocsátott szennyező anyagok mértékéről semmit sem lehet tudni, a helyiek pedig aggódnak a levegő-, a talaj- és vízszennyezés miatt.

Májusban 26 db légszennyező pontforrást engedélyezett a hatóság a meglévő gyár területén, ezek száma pedig tovább nőhet újabb üzemek megépítésével. A kamionforgalom megnövekedése, a külföldi vendégmunkások városba költözése – akik zsúfolt tömegszállásokon, gyakran méltatlan körülmények közt laknak – már most is konfliktusforrás.

Nyomorult körülmények között a vendégmunkások

Az egyik kisméretű házban például negyven koreai vendégmunkást zsúfoltak össze, akik a szorosan egymás mellé helyezett emeletes ágyak között szinte mozogni sem tudtak; ráadásul a csatorna-rendszer hibája miatt az utcára ömlött a házból a szennyvíz. A házat több bejelentés után végül a katasztrófavédelem üríttette ki.

A munkásokat egy külterületen lévő tanyai házba költöztették, de már onnan is távozniuk kellett a panaszok miatt. A gyár melletti Göd-Újtelepen élők attól tartanak, hogy a városnak ezen a részén fognak további munkásszállókat létrehozni – még ha másként is hívják majd ezeket. Az ipari övezetben ugyanis szállás céljára nem lehet házakat építeni.

A hűtőtornyok zaja miatt szintén sokan panaszkodnak, ráadásul új tornyok építése kezdődött meg néhány hete. A közvetlen közelben lakók ingatlanjaik értékvesztését, a távolabb lakók házaik értékcsökkenését sérelmezik. Az önkormányzat viszont csak azt hangoztatja, hogy a városnak szüksége van az iparűzési adóra. Pedig arról sem lehet semmit tudni, hogy mikor fog egyáltalán adót fizetni a cég. Ezekről a bonyodalmakról itt írtunk korábban.

A petícióhoz csatlakozók közül sokan megírják, hogy miért támogatják a tiltakozást. A leggyakrabban ismétlődő érv, hogy a Duna-parti kisvárosban nincs helye ilyen mértékű ipari beruházásnak.

“Nem azért költöztünk ki az agglomerációba, hogy egy gyár tövében éljünk!” – olvasható az egyik megjegyzésben. Sokan hivatkoznak arra is, hogy a jelenlegi fideszes városvezetés Göd kertvárosi jellegének megőrzését ígérte és korábban szó sem volt 116 hektáros ipari park létrehozásáról.

A hatóságok tovább titkolóznak

A lakossággal való párbeszédet az is nehezíti, hogy a gödi jegyző továbbra sem teszi nyilvánossá a Samsung terjeszkedésről hozott ülések anyagát – az önkormányzat jogsértő magatartásáról szóló NAIH-jelentés itt olvasható. De bizalmatlanságra ad okot a gyárbővítés elől minden akadályt elhárító kormányhivatalok titkolózása is: bár a Samsung működésével kapcsolatban több lakossági panasz is érkezett a szakhatóságokhoz, az ezek nyomán történt hatósági vizsgálatokról semmit sem lehet tudni. A Pest Megyei Kormányhivataltól hiába kértük a szakhatósági ellenőrzések dokumentumait, egyet se kaptunk.

Bodnár Zsuzsa

Induló kép: Ilyen volt, ilyen lett, montázsunk a szerző felvételeiből

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom