Bezárás
Érd

Mészáros Lőrinc családi cégének milliárdos megbízásai miatt deficites a város költségvetése

Rendkívüli válságintézkedések bevezetésre készült az új érdi városvezetés, ám a szavazók tiltakozása meghátrálásra kényszerítette. Ezzel együtt 1,2 milliárd forintot hiányolnak a város kasszájából, illetve azt mondják, ami van, azt Mészáros Lőrincék családi cégének kell majd utalni.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

November első hetében megkezdi az új érdi városvezetés a korábbi önkormányzat és a száz százalékos helyhatósági tulajdonban álló cégek átvilágítását – jelentette be a Facebookon november 5-én, nem sokkal az alakuló közgyűlés előtt Érd új polgármestere, az ellenzéki szövetség jelöltje.

Csőzik László, a 44 éves ügyvéd-politikus ugyanakkor közölte, hogy visszavonja az önkormányzati működési szabályzat módosításának azt a pontját, amellyel kizárólagos döntési jogkört akart szerezni magának a következő testületi ülésig a száz százalékos önkormányzati cégek ügyeiben.

Az új városvezető, aki a kétezres évek elején az SZDSZ-ben kezdte a politikai pályafutását, a Facebookon ezzel indokolta a döntést: “akik rám szavaztak, egy demokratára adták voksukat”. Az érdi ellenzéki együttműködésről itt írtunk korábban:

Érden is tető alá hozták a teljes ellenzéki megállapodást az önkormányzati választásokra

Forgalmi vizsga ellenőrzések Könyvvizsgálói jelentések és éves beszámolók 2016,2017,2018 Hozzátartozói, rokoni eljárások, jogesetek. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző juttatásai Könyvvizsgálói jelentések és éves beszámolók 2016,2017,2018 Dr. Szvercsák Szilvia jegyző juttatásai NGM – támogatások NGM – szerződések KIM – támogatások KIM – szerződések EMMI – támogatások

Megismétlődött volna a zuglói botrány?

A később visszavont javaslat miatt a kormánybarát propagandamédia már november 4-én élesen támadni kezdte Csőziket. Az előterjesztést az új zuglói polgármester – utóbb elvetélt – javaslatához hasonlították. A balul elsült zuglói SZMSZ-módosítás történetét az Átlátszó írta meg elsőként:

Horváth Csaba már most átláthatatlanabbá tenné Zuglót, ahol csak két hete polgármester

Az önkormányzati választáson az MSZP-s Horváth Csaba, az ellenzék közös jelöltje a szavazatok 50,33 százalékával lett polgármester. Az új képviselő-testület október 28-i alakuló ülésére benyújtott előterjesztése szerint rögtön azzal szeretné kezdeni, hogy szinte bármiben egyedül dönthessen, illetve ne kelljen a képviselőtestület hozzájárulása többszázmillió forintos ügyekhez.

Csőzik az Átlátszónak nyilatkozva visszautasította, hogy a zugló botrány közrejátszott jogkör-átruházási javaslat visszavonásában. Elismerte, hogy a frakciójukban komoly vitát folytattak le a rendkívüli intézkedés szükségességéről. Azt is érzékelte, hogy sok szavazójuk értetlenkedve fogadta a javaslatot. Ekkor változtatta meg a tervét.

A fideszes propagandamédia arra nem tért ki, hogy a számos jogkört magához ragadni akaró zuglói Horváth Csabával ellentétben Csőzik mindössze egy tárgykörben kért volna kizárólagos felhatalmazást a közgyűléstől két testületi ülés között.

A visszavont javaslat egészen pontosan a következő hatáskört adta volna át a polgármesternek: “az önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságával kapcsolatban azon döntések, amelyeket a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény, illetve alapító okirat a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utal”.

Azt is Csőzik szemére vetették, hogy az ellenzéki szövetség első számú választási programpontja az átláthatóság elvének érvényre juttatása volt, a visszavont javaslat pedig éppen ezzel ellentétes hatással járt volna.

A kormánymédia megtalálta annak az okát is, hogy Csőzik miért akarja magához ragadni ezt a döntési jogkört: privatizálni akar. A Fidesz által gerjesztett privatizációs riogatásokat egy körülmény mindenképp erősítheti: az érdi városházán ugyanis üres a kassza kiadási oldala, pontosabban Csőzik szerint a kasszából 1,2 milliárd forint hiányzik. A privatizációs felvetést viszont Csőzik az Átlátszónak így kommentálta: “marhaság.”

Mészárosék családi cége leválthatatlan

Az új polgármester elődje, T. Mészáros András jelenlétében aláírta a város átadás-átvételi okmányait. Utóbbi nem sokkal később posztolta is a Facebookon a dokumentumokat azzal a megjegyzéssel, hogy “soha nem volt még ilyen kedvező helyzetben Érd: 40,5 milliárd forint fejlesztésekre fordítható forrás és mintegy 500 millió forint működésre fordítandó keret van a város kasszájában.”

Csőzikék az átadás-átvétel után nézték át alaposan a papírokat. “Több mint egymilliárd, egész pontosan ezerkétszáz millió forint hiányzik az elődöm által megnevezett összegből” – mondta a városvezető egy interjúban.

A T. Mészáros által felemlegetett negyvenmilliárdról pedig megjegyezte: “ezt az összeget azonban közvetlenül nem az érdi intézményekre hagyta T. Mészáros, hanem a településen tevékenykedő állandó és leválthatatlan kivitelezőjére, a Fejér B.Á.L.-ra. Vagyis ezt a pénzt is Mészáros Lőrinc költheti majd el.”

Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége most az érdi bíróság új épületének kivitelezését kapta meg

Büszkén nézhettek bele a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc gyerekei az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számába, ugyanis két közbeszerzést is besöpörtek. Az egyik az új hatvani könyvtár kivitelezése az érdekeltségükbe tartozó Fenstherm Kontakt Kft. révén mintegy 800 millió forintért, a másik pedig az Érdi Járásbíróság és Járási Ügyészség új épületének felhúzása, amit a Fejér-B.Á.L.

Sokan azt feltételezték, hogy Csőzik azért akar teljhatalmat szerezni a városi cégek ügyeiben, mert minél gyorsabban leválthassa a T. Mészáros-adminisztráció alatt működő menedzsmentet. Az új polgármester ugyanakkor az Átlátszónak azt mondta, hogy az 1,2 milliárdos költségvetési lyuk következményei indokolták volna a halaszthatatlan intézkedések megtételét.

Az államtól várnak segítséget

“Mit csinálunk ilyenkor? Nekiállunk válságmenedzselni” – mondta Csőzik az Átlátszónak. A városi cégek bevonásával egy olyan intézkedéstervet akartak összeállítani, amivel csillapítani tudják az esetleges pénzügyi krach hatásait. A csőd akkor következhet be, ha az állam nem pótolja a város büdzséjének kiadási oldalán keletkezett 1,2 milliárdos hiányt.

Csőzik nem kevesebbet állít, hogy az előző, fideszes polgármester gyakorlatilag elrejtette a hiányt az átadás-átvételi iratokban. “A hiányt pedig eldugták, a költségvetés egyetlen sorába annyit írtak, hogy működési célú támogatás. Csak épp nem tudjuk, hogy honnan érkezik majd.”

Csőzik a már idézett interjúban elmondta, hogy az előző városvezetés kétmilliárd forintos kormánytámogatást tervezett a költségvetésébe, de ebből csak hétszázmillió forint érkezett meg. “Birtokomban van ugyanis a levél, amelyben a Pénzügyminisztérium államtitkára október 8-án, a választások előtt határozottan elutasít minden további támogatást”nyilatkozta az új városvezető.

“Ha egyedül maradunk, és nem segít a kormány, akkor fájdalmas döntéseket kell majd meghoznunk” – mondta az Átlátszónak Csőzik, aki szerint a belátható jövőben az 1,2 milliárdos hiány nem veszélyezteti az önkormányzat és intézményeinek működését.

A váratlan győzelem alighanem nehéz helyzetbe hozta az új városvezetést. Nagyon sok a tisztázatlan kérdés. A közgyűlést a törvényi határidő utolsó napján tartották meg. Nem sokkal előtte került fel a város honlapjára a közgyűlés napirendjéről szóló részletes előterjesztés. Csőzik az utolsó pillanatokban hozta nyilvánosságra az alpolgármester-jelöltek és a tanácsnok nevét.

A közvéleménykutatások nem látták jönni

A kampányban nem volt olyan komolyan vehető, az országos médiában megjelent elemzés, amely fikarcnyi esélyt adott volna Érden az ellenzéki összefogás győzelmére. A Pest megyei várost nem sorolták a csatatér települések közé. Szeptember közepén olyan, ellenzéki megrendelésre készült közvéleménykutatás adatai szivárogtak ki, amely fej-fej melletti küzdelmet mért.

T. Mészáros András 2006 óta volt a hetvenezer lelket számláló Pest megyei város polgármestere. Az önkormányzati választási kampányban egy volt sportvezető pénzmosással, korrupcióval vádolta:

Pénzmosással, korrupcióval vádolja egy volt sportcégvezető az érdi polgármestert

Kihívója, Csőzik László, aki korábban a helyi fideszes pártelnök alpolgármestere volt 2006 után, előre közölte: ha veszít, akkor felhagy a politikai karrierrel.

Helyi értékelések szerint Csőzik és az ellenzéki koalíció elsöprő vereséget mért Érden a Fideszre október 13-án. 2014-ben a Fidesz minden egyéni választókerületet megnyert a megyei jogú városban. 2019-ben mindössze két körzetben győztek. Csőzik közel 50 százalékos (12 ezer 288 szavazat) eredménnyel verte a helyi Fidesz elnökét, aki 40,61 százalékot ért el. Az ellenzéki koalíció kényelmes többséget szerzett az érdi önkormányzat közgyűlésében.

A 45,48 százalékos részvétel kiemelkedőnek minősíthető, 2014-ben ez a szám 34 százalék volt a folyamatosan növekvő népességű városban. A relatív rekordot a 2006-os év jelenti, amikor T. Mészáros először nyerte el a polgármesteri széket közel 49 százalékos részvétel mellett szocialista ellenfelével és a harmadik helyre szorult, akkor az SZDSZ színeiben indult Csőzikkel szemben.

A meggyőző végeredmény és a részvételi adatok alapján levonható a következtetés: az érdiek leváltó hangulatban várták október 13-át, miközben ezt a szavazói attitűdöt egyetlen közvéleménykutató cég sem érzékelte.

Az adófizető állampolgárok pénzéből működtetett helyi média teljes erővel kiszolgálta a Fidesz kampányigényeit. Ennek ellenére nem túlzás azt állítani, hogy a Fidesz érdi propagandagépezetének totális kommunikációs kudarca vezetett a 2019 őszén bekövetkezett történelmi bukáshoz. Ám azt sem lehet letagadni, hogy országos tendenciák, így a Borkai-botrány hullámverései is elérték Érdet.

Ráadásul Csőzikék győzelmét jócskán megalapozta az az ígéretük, hogy minden érdi háztartásnak visszafizetnek 250 ezer forint csatornapénzt  – az elszámolás alatt álló csatornatársulat átlagosan 13 ezer forintot tud visszafizetni.

Mindössze 12 ezer forintot adnának vissza az érdi lakosoknak a csatornapénzekből

A helyi pártvezetők legutóbbi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy az érdi Fidesz az önkormányzati választási kampány központi témájává akarja tenni az évekkel ezelőtt befejeződött csatornázási beruházást. Kijelölték a legfontosabb célpontjukat is, és beindult a negatív kampány.

Kis Zoltán

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom