Koronavírus

Milliárdos veszteség, elbocsátott dolgozók: így zárták a tavalyi évet a hazai gyógyfürdők

Kétszer is bezáratták tavaly a koronavírus-járvány miatt a fürdőket. A pénzügyi beszámolókból most az is kiderül, mekkora érvágás volt ez a szektornak. A bevételek a legtöbb általunk vizsgált fürdőnél 50 százalékkal csökkentek, és ezt követték a bérek, kiadások is. Körkép.

Július 1-re minden magyarországi fürdő kinyithat ezt nemrég jelentette a Fürdőszövetség alelnöke. Kovacsics Imre arról is beszélt, hogy „a kormánytól kapott 50 százalékos bértámogatás is hozzájárult ahhoz, hogy a fürdők munkavállalóik 70-80 százalékát megtartották”. Az már nem fért bele az MTVA tudósításába, hogy milyen áron.

A fürdővárosok a járvány nagy vesztesei, állami segítségben reménykednek

Bár a koronavírus okozta gazdasági válság minden szektort egyszerre érintett, vannak ágazatok, amelyeknek különösen rosszul jöttek a veszélyhelyzetben bevezetett korlátozások. Az egyik ilyen a fürdőágazat, amelyet egyszerre sújtott az intézmények kényszerű bezárása, valamint a határok lezárása is.

Az Átlátszó már a koronavírus-járvány első hulláma idején, 2020 májusában rámutatott arra, milyen nehéz helyzetbe kerültek ezek a létesítmények. Akkor sorra vettük a nagyobb hazai fürdőket, hogyan érinti őket a lezárás és a határzár. Cikkünkben az érintettek még óvatosan fogalmaztak, a veszteségekről inkább nem beszéltek.

Mostanra azonban megváltozott a helyzet, hiszen megjelentek a fürdők pénzügyi beszámolói, így egyértelműen látszik, hogy a kétszeri bezárás milyen károkat okozott a szektorban. A nagyobb fürdők eredményeit az előző évivel hasonlítottuk össze.

 

Az ábráról leolvasható, hogy a legtöbb fürdő veszteséggel zárta 2020-at, kivéve a Sárvári Gyógyfürdő Kft. Az önkormányzati tulajdonú fürdő, beszámolója szerint, 600 milliót kapott az önkormányzattól kötvénykiváltásra, így nem lett veszteséges.

A harkányi fürdő 113 milliós, a büki 458 milliós veszteséget hozott össze; a rekorder a budapesti fürdőket üzemeltető társaság 3 milliárdos veszteséggel. 

Az elkönyvelt mínuszok körülbelül mindegyik általunk vizsgált fürdő előző évi nyereségét jelenti. A Budapest Gyógyfürdői Zrt. kiegészítő mellékletéből az is kiderül, hogy „a tulajdonos által a 2018. évi adózott eredmény terhére elrendelt osztalékfizetési kötelezettség 2020 márciusban 700 M Ft értékben történő teljesítése jelentősen hozzájárult a pénzeszköz állomány csökkenéséhez”. A kormány bértámogatásáról is osztottak meg részletet: „2020 november és december hónapokat érintő, mintegy 255,7 M Ft bértámogatás” összegét 2021 januárjában fizette ki az állam a fürdőnek.

A Zrt. tavaly szeptemberben 90 fős (10 százalékos) leépítést jelentett be, miután „különösen súlyosan érintette a budapesti gyógyfürdőket a járvány, ami a látogatottság jelentős visszaesésének hatására hatalmas bevételkiesést okozott” – írta akkor a Portfolio.hu.

Kevesebbet költöttek bérekre

„Annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít” ezt Orbán Viktor 2020. április 4-én mondta. A fürdők 2020-as éves beszámolói azonban mást mutatnak. Az Átlátszó gyűjtésében szereplő fürdőkben így alakult a munkavállalók létszáma a pandémia első évében:

Amellett, hogy sok helyen csökkent a dolgozók száma, a megmaradt munkavállalók bére is jelentős mértékben csökkent. A harkányi fürdőben a kiegészítő melléklet szerint „összességében csökkentek a személyi jellegű ráfordításaink 28,3%-kal, ami pandémia következménye”, míg Sárváron „2020 évben a statisztikai állományi létszám átlaga 156 fő volt, az előző évhez képest csökkent 2 fővel. A személyi jellegű ráfordítások 18% -al csökkentek az előző évhez képest.”

Segesvári Csaba

Nyitókép: A Szent Gellért Gyógyfürdő medencéje vendégek nélkül. Forrás: gellertfurdo.hu

Megosztás