Országszerte

A vidéki Magyarország blogja - mert Budapesten kívül is van élet, kormányfüggetlen vidéki sajtóorgánum viszont egyre kevesebb.

ökológiai katasztrófa

Mocsári típusú, „halott vízzé” vált a Velencei-tó – állítja a szakember

Augusztus közepén a Velencei-tó kormánybiztosa még arról beszélt, hogy a tó alacsony vízszintje ellenére a víz minősége kiváló és fürdésre tökéletesen alkalmas. Ezt követően azonban újabb halpusztulásról, majd tömeges madárelhullásról jelentek meg sokkoló hírek. A vízminőségről egyetlen hivatalos szerv sem tett közzé mérési adatokat, egy általunk megkeresett szakember szerint viszont már július óta inkább pocsolya, mint élővíz a tó. 

Hónapok óta téma a Velencei-tó apadó vízszintje és a vízpótlás ügye. A közvéleményt sokkolta a tömeges halpusztulás ténye júniusban, amit a hivatalos közlemények szerint a felmelegedett, sekély vízben kialakult oxigénhiány okozott. A több mint 4 tonnányi haltetem eltávolításához a lakosság és a civil szervezetek munkájára is szükség volt. Az oxigénhiányos állapot ellensúlyozása érdekében júniusban vízforgató berendezéseket állítottak be, az átszivattyúzást a tűzoltóság mellett önkéntesek is segítették.

Halpusztulás: öt napba telt, hogy lélegeztetőgépre tegyék a Velencei-tavat

Oxigénhiány miatt pusztult el a nagy kánikulában legalább 3 tonna hal a Velencei-tóban. A haltetemek múlt hét csütörtök reggel bukkantak…

Augusztusban aztán újabb halpusztulás történt a Velencei-tavon. A Magyar Országos Horgászszövetség augusztus 21-ei közleménye szerint az újabb havária ismét „megakadályozhatatlan” volt a meleg időjárás miatt kialakult oxigénhiányos állapot miatt. A MOHOSZ szerint a halállományt ért veszteség mértéke eléri vagy meghaladja a júniusi havária veszteségeit; azt viszont „örömmel érzékelték”, hogy „egyre növekszik a gyűjtésbe becsatlakozó civil önkéntes polgártársak száma”.

A haltetemek eltávolításában segédkező „polgártársak” és a Velencei-tóért aggódó civilek azonban azóta sem tapasztalják, hogy érdemi lépések történnének a tó megmentése érdekében.

Tessely Zoltán kormánybiztos előbb egy 40 milliárdos tervről nyilatkozott, amiből biztosítható lenne a tó vízpótlása, hamarosan azonban a kormány kihátrált ebből a tervből. A vízpótlásra azóta sincs nyilvánosságra hozott megoldás, a kormány szerint viszont a szakemberek vizsgálják a kérdést.

Tessely Zoltán nyilatkozik a Gárdonyban felállított szelfi-pontok kapcsán (forrás: Tessely Zoltán Facebook-oldala)

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)  szóvivőjének egy rádiónyilatkozata szerint a vízügy eddig is folyamatosan dolgozott a Velencei-tó vízpótlásának lehetőségén, és a megoldást jelentő szakmai javaslataik régóta készen.

A tározókból való vízpótlás azonban a tó jelenlegi rendkívül alacsony vízszintje ellenére egyelőre nem megoldható hangzott el egy másik interjúban. A tározók vize ugyanis annyira elalgásodott, hogy fürdésre alkalmatlan, szemben a Velencei-tó fürdésre tökéletesen alkalmas vizével.

Július végén négy fürdőhelyet be kellett zárni a tónál, mert határérték feletti volt a szennyeződés a vízben. Néhány nap múlva azonban újra megnyitottak a strandok, és a vizet fürdésre alkalmasnak nyilvánította Fejér Megyei Kormányhivatal. Tájékoztatásuk szerint a vízből eltűnt a szennyeződés, vizsgálataik pedig nem igazolták a korábbi feltételezést, hogy a csatornarendszerből kerültek volna be a szennyezőanyagok a tóba.

Vízből és fürdőzőből sem volt sok a Velencei-tó egy szakaszán augusztus elején (forrás: Átlátszó)

Az Alba Natura Civil Alapítvány vizsgálati adatokat kért és kapott a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályától, amelyet az Átlátszóhoz is eljuttatott. Eszerint az „enterális eredetű, határértéket meghaladó baktériumok”, melyek a heves esőzések miatt a partról kerülhettek a tóba, az ellenőrző vizsgálatok során már nem voltak a vízben. A kormányhivatali tájékoztatása szerint a vizsgálati eredmények nemcsak határérték alatti, hanem túlnyomórészt „kitűnő” eredményeket mutattak.

A víz állapotát más szempontok alapján is megfelelőnek ítélte a Kormányhivatal: megállapításaik szerint a víz átlátszóságában „nincs szokatlan változás”, a tóban „nincs észlelhető szennyezés”, a „cianobaktériumok (a kék algák) vizsgálata nem szükséges”, és a „fürdővízhez tartozó partszakasz tiszta”.

Zöld alga, kékalga

Az Átlátszó által megkeresett szakember szerint viszont a tó állapota és a vízminőség már júliusban nem volt megfelelő. Az általa készített hidrobiológiai szakértői vizsgálat szerint a víz július végére jelentős mértékben lúgos kémhatásúvá és a Velencei-tóra nem jellemző módon áttetszővé vált, a felszínén pedig „bomló és bűzös algatelepek úsztak óriási számban és mennyiségben”.

A kutató mintát vett a víz felszínén úszó algatelepekből, és a mikroszkópos vizsgálatok szerint a mintában „uralkodóak voltak a zöld fonalas algák és kisebb számban fonalas kékalgákat is lehetett azonosítani. A rohadó algatelepek algafonalai között számos egysejt alga és élősködő protozoa, zooplankton és parazita amőba is megtalálható volt.

Mindez a víz mocsári típusára, »halott« jellegére enged következtetni”

– olvasható a szakértői anyagban.

A mikrobiológus szakértő a tó oxigénszintjét is vizsgálta: eszerint a napközbeni, erős napsütésben tapasztalt magas oxigénszint 22 óra után 10 százalék alá zuhant, s éjjel minimális szinten maradt. „Feltételezhetően az oxigénfogyás a bomló szervesanyagok bakteriális lebontása során elhasznált oxigénfogyasztás következében történt” – állítja a leirat.

Haltetemet emel ki egy önkéntes a Velencei-tóból 2021. júniusában (forrás: Nagy Máté/Velence Város Hivatalos Oldala/Facebook)

Az Átlátszó is kért mérési eredményeket az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól és Fejér Megyei Kormányhivataltól. Utóbbitól azt a választ kaptuk, hogy miniszterelnökségi jóváhagyás után fognak adatokat küldeni, s a vízügyi hatóság is türelmet kért. De minthogy a szemmel látható algásodást, valamint a vízben lévő cianobaktériumok (kékalgák) jelenlétét a hatóságok a júliusban sem „észlelték” és nem vizsgálták, ezért vélhetően a későbbi méréseik is a vízminőség folyamatosan tökéletes voltát igazolták vissza.

Megkérdeztünk vízügyi szakembereket is, hogy a „heves esőzések” miatt miként kerülhetettek a határértéket többszörösen meghaladó colibaktériumok a partról a tó vizébe. Vízügyesek szerint kizárt, hogy a partról bármiféle szennyeződés ilyen mértékben jusson vízbe.

Véleményük szerint az a szennyvízcsatornából juthatott a tóba a csapadékkal együtt.

Hivatalosan közzétett mérési adatok híján egyébként a lakosság is próbált méréseket végezni: egy nyilvános Facebook-csoportban megosztott adat például alátámasztja, hogy a tó erősen lúgos kémhatásúvá vált (a pH meghaladja a 9-es értéket), ami a halivadékokra köztudottan mérgező hatású.

Kis mennyiségben is mérgező

A felsorolt tényezők egyaránt közrejátszhattak abban, hogy augusztus közepén – a júniusi nagymértékű halpusztulás után – újra pusztulni kezdtek a halak a tóban, amit a madarak tömeges elhullása követett.

A madárpusztulás okaként több szakember, így Magyar Madártani Egyesület Fejér megyei elnöke is a botulizmus nevű izombénulásos betegséget nevezte meg.

Ezt a betegséget botulinum nevű mérgezőanyag okozza, ami a Clostridium botulinum nevű baktérium elszaporodása miatt kerül a vízbe. A baktérium sekély, gyorsan felmelegedő, oxigénszegény, mocsaras jellegű vízben szaporodik el; a Velencei-tó esetében ehhez az elhullott halak miatti magas szervesanyag-tartalom is hozzájárulhatott. Az MME szóvivője, Orbán Zoltán egy rádióinterjúban azt is elmondta, hogy a botulinum már nagyon kis mennyiségben is mérgező, emberre is.

Ennek ellenére semmilyen fürdőzésre vonatkozó korlátozást nem tettek közzé a hatóságok.

Horányi Tibor környezetvédelmi mérnök, az Alba Natura Civil Alapítvány vezetője úgy véli, bármennyire célszerű volt a hal- és madártetemek gyors eltávolítása a tóból, a viszonylag megnyugtató látvány elfedte a baj nagyságát. Szerinte a tó jó vízminőségéről szóló  nyilatkozatok is felelőtlenek voltak. „Nagy kérdés, hogy a második halpusztulást látva, illetve az elsőből tanulva, miért nem készültek fel előre a haváriára, tudván, hogy a kialakult helyzet megismétlődhet. Ahogy az meg is történt” – hangsúlyozza a környezetvédelmi szakember.

Horányi Tibor szerint senki sem vállalja a felelősséget a kialakult ökológiai katasztrófáért.

Pedig az összes, Velencei-tó ügyében érintett szerv – többek közt a MOHOSZ, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Fejér Megyei Kormányhivatal, a turisztikai szervezetek – felelősségét vizsgálni kellene. Ahogy az is magyarázatra szorul, hogy a Velencei-tó vízpótlására épült két víztározót csak horgászati célokra használják hosszú évek óta. Ez teljességgel ellentmond a vízügy azon szabályzatának, hogy a horgászat csak „másodlagos prioritású” a víz pótlásának elsődleges feladata mellett. A Pátkai tározóban szeptember végén például horgászversenyt rendeznek, ami újabb több tonnányi etetőanyaggal rontja a tározó vízminőségét.

Hosszú távú megoldást szeretnének

A tó menti vendéglősök, turisztikai cégek a civil szervezeteket vádolják azzal, hogy a „rossz hírét” keltik a tónak, és veszteségek érték őket az idei katasztrofális nyári szezon miatt. Holott az Alba Natura Alapítvány számos módon igyekszik a helyiek érdekeit képviselni, fellép többek közt a part túlzott beépítése, a tóparti települések Helyi Építési Szabályzatainak módosítása ellen. A szervezet az egyik alapítója tagja annak a civileket tömörítő Nagy Tavak Koalíciónak is, amely a magyarországi tavak természeti, ökológiai értékeinek védelmében jött létre, s amelynek céljairól lapunk is beszámolt.

A NER-elit áll a tóparti természetromboló beruházások többsége mögött | atlatszo.hu

Ezt a kampányt a Civil Kollégium Alapítvány kezdeményezésére létrejött Rendszerszint Országos Közösségszervező Műhely és több civilszervezet indította el. Az októberi közös nyilatkozatot támogatóként 75 szervezet írta alá, de mivel arra semmilyen válasz nem érkezett a döntéshozók részéről, a szervezet kezdeményezte a Nagy Tavak Koalíció megalakítását a lakossági és a természetvédelmi érdekeket sértő tóparti fejlesztések ellen.


A civil alapítvány szeretné, ha nem csak az elpusztult halak összegyűjtésekor számítana a kormányzat a lakosságra. A tó megmentése ügyében nem csak a lakossággal, de rengeteg szakemberrel beszéltek, és szakmai javaslatokat is készítettek. S bár a kormány tíz évre titkosította a Velencei-tó vízpótlására készült kormányzati előterjesztést, szeretnék elérni, hogy velük is egyeztetve szülessen hosszú távú megoldás a tó helyzetére.

Bodnár Zsuzsa 

Címlapkép: A halak után madarak is elpusztultak a Velencei-tóban (forrás: Homoródi Szabolcs/Facebook)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás