Bezárás
választások 2019

MSZP-Jobbik közös lista készül a somogyi közgyűlési választásokra. Kik jutnak be a sóhivatalba?

Sok szó esik az ellenzéki összefogási tárgyalások állásáról a kisebb-nagyobb városokban. A megyei közgyűlések körül azonban nagy a csend. Talán azért, mert a bojkott lenne az egyetlen épeszű megoldás? – ennek jártunk utána Somogy megyében, ahol az MSZP és a Jobbik inkább, a DK és a Momentum, a viszonylagos EP-sikertől megrészegülve egyáltalán nem hajlik az együttműködésre. Az LMP de facto már 2014-ben megszűnt a megyében. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A magyar médiatérben komoly információ-túlcsordulás keletkezett már abból, hogy a különböző nagyságú városokban ki kivel fog össze a vészesen közelgő önkormányzati választásokon. Összegezhetnénk úgy a dolgot, hogy leginkább pártok a pártokkal, egy pillanatra sem gondolva bele, hogy az esetleges vékonyka győzelem esetén is ugyanolyan zsarolható, egymás ellen kijátszható sakkfigurák maradnak, mint most, ellenzékben, bármilyen szép ígéreteket is tettek szavazóiknak, hogy kitartanak egymás mellett a végsőkig.

Egészen más a helyzet a megyei közgyűlési választások körül, több okból is: egyrészt ebből kimaradnak a megyei jogú városok és Budapest, tehát egészen más politikai közegben zajlik, jellemzően nyolc-tízezres városoktól a néhány száz fős községekig. Másrészt tisztán listás választásról van szó, egy többé-kevésbé szavazatarányos rendszerről, amelyben nagy valószínűséggel – legalábbis a pártok többsége ezt állítja – felesleges az összefogás, a közös lista, mert nem hoz többlet-voksot.

Lehetne elmélkedni azon is, hogy egyre kevesebb értelme van az egésznek. Az elmúlt évtizedben a Fidesz a jól ismert „megvédjük” felkiáltással kiüresítette „az ezeréves megyéket”. Vagyonuk, intézményeik, bevételük, jogalkotói szerepük nincs, formális hatáskörükről, a gazdaság- és területfejlesztési pénzek elosztásáról pedig csak a legnaivabbak hiszik, hogy ténylegesen ebben a körben dőlnek el a dolgok. Egy Kaposvár-környéki, hétszáz lakosú község polgármestere jegyezte meg nemrég némi iróniával, hogy falujának több az éves költségvetése, mint Somogy megyének.

Somogyban Gelencsér Attila akkori elnök egyik utolsó húzása volt 2012-ben, hogy a megyei közgyűlést elköltöztette a korábbi, szocreál-szörnyszülött székházból, kitúrva a régi klasszicista megyeháza, Kaposvár egyik legszebb műemlékének nagy részéből a múzeumot. Azóta alig hallani bármit is a házuk tájáról, ha csak azt nem, micsoda szerencse érte nemrég Sárhegyi Judit megyei főjegyzőt emlékezetes falusi vendégház-ügye kapcsán.

A Fidesz somogyi szervezete nemrég hozta nyilvánosságra, hogy ismét Biró Norbertet, a jelenlegi elnököt indítja, és negyvenötös listával pályázik a tizenöt fős közgyűlés helyeire. Nyilván még ennél is izgalmasabb, hogy mindezt támogatja-e a Szászfalvi László elnökölte megyei KDNP – tartunk tőle, hogy igen.

Biró Norbert a 2016-ban, tehát ciklus közben lemondott Jakó Gergelyt váltotta a megyei közgyűlési elnöki székben: a közismerten Szita Károly barátjának számító Jakót Gelencsér Attila képviselő fúrta meg a Fidesz országos vezetésénél. Biró véletlenül ugyanabban a községben, Somogyváron volt korábban pedagógus, ahol Gelencsér.

A környék levegője amúgy kifejezetten kedvez a kormánypárti káderek kinevelésének: ide való Neszményi Zsolt kormányhivatali vezető, és Móring József Attila KDNP-s országgyűlési képviselő, valamint jó néhány, pozícióban lévő családtagjuk is.

Tegyük hozzá: a közgyűlési helyek száma eggyel apadt Somogyban – s még négy megyében – a népességcsökkenés miatt tizenhatról tizenötre, de még így sem állítanánk, hogy öldöklő harc folyna a helyekért, akár az egyes pártokon belül, netán köztük.

Ami Somogyban régóta kuriózum, az a Gyenesei István alapította, egykor szebb napokat látott Somogyért Egyesület, amelynek támogatásával egyetlen egyéni jelöltként 2006-ban bejutott az Országgyűlésbe. Sőt: 2008-ban, az SZDSZ kilépésével kisebbségi kormányzásra kényszerülő Gyurcsány Ferenc még önkormányzati miniszterré is kinevezte egy szem szavazatáért cserébe.

A Somogyért – elnökével együtt – már túl van pályája zenitjén, rendszerint csupán az önkormányzati választások környékén hallatnak magukról: most is indulnak a megyei közgyűlési helyekért, viszont senkivel nem fognak össze. Információink szerint a mostanában pálinkafőzéssel foglalkozó elnök ezúttal is rendkívül eredeti magyarázatot adott: „a Somogyért a mérleg nyelve kíván lenni”.

Ismert, hogy a volt minisztert, Gyenesei Istvánt 2013-ban jogerősen pénzbüntetésre ítélték magánokirat-hamisításért – amúgy épp az egyesülete körüli mandátum-visszaadási vita miatt.

Nem játszik összefogósdit az EP-választás két meglepetéscsapata, a Demokratikus Koalíció és a Momentum sem: úgy tudjuk, mindkét pártban központi, elnökségi döntés van az önálló indulásról.

A Momentumtól Berg Dániel országos elnökségi tag úgy tájékoztatott bennünket, hogy e vezérelvtől esetenként egy-egy megyében választmányi, ill. elnöki hatáskörben ettől eltérő döntés születhet.

A kizárólag vidéki listás megmérettetéstől azonban egy ennyire urbánus pártnak az EP-választáshoz hasonló kiugró eredményt várni szerintünk hiú remény: a Momentum faluhelyen jellemzően 2-3-4 százalékot kapott. A DK hét és tíz között. Miután valószínűleg ehhez közelítenek majd, a DK egy képviselőt juttathat be, a Momentum pedig kieshet. Akár a legutóbbi választáson katasztrofálisan leszerepelt LMP, amely már 2014-ben sem tudott képviselőt küldeni a Somogy Megyei Közgyűlésbe.

A lassan a „futottak még” kategóriába sorolható párt, az MSZP és a Jobbik hajlik információink szerint az összefogásra, bár félő, hogy nem tudják megugrani a közös listás tíz százalékot, így egyelőre ez csak elmélet. Az ötlet forrásaink szerint az volna, hogy olyan, helyben és az egész megyében népszerű, ismert, független polgármestereket tesznek a közös lista élére, mint pl. Lengyel Róbertet Siófokról, vagy Sütő Lászlót Marcaliból – egyiket Jobbik-, másikat MSZP-közeliként szokták emlegetni – s ők aztán, feltéve, ha polgármesterként nyernek városukban, átadják a mandátumot a valódi (párt)aspiránsoknak.

Úgy tűnik tehát, hogy a szétaprózottság a megyei közgyűlési választásokon még jobban sújtja az ellenzéket: a közös lista esetében a bejutáshoz szükséges tíz vagy – három párt esetében akár – tizenöt százalékával mindent kockára tennének, s persze azzal sem járnak jobban, ha vezető embereik bejutásra esélytelen, ötödik, hatodik helyeken várnak a csodára.

Némi túlzással az egyetlen racionális ellenzéki hozzáállás a teljes bojkott lenne: a rendszer réges-rég megérett a felszámolásra. Sóhivatal, kádertemető, időnként komikus fontoskodás és pótcselekvés színhelye, amely ebben a választási rendszerben csupán arra jó, hogy eggyel több térképet lehessen kiszínezni narancssárgára ötévente.

Huszka Imre

Fotó forrása: Bíró Norbert politikusi Facebook-oldala

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom