Bezárás
keszthely

Népszavazási kezdeményezés a keszthelyi Balaton-part NER-es beépítése ellen

Aggodalmat, sőt indulatokat váltott ki a helyiek körében, hogy a város képviselő-testülete kiemelt fejlesztési területté nyilvánította Keszthelyen a vízparti területeket.

Fizess elő az Átlátszóra!

Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom

Ahogy elsőként a 24.hu megírta, a keszthelyi képviselő-testület január közepén döntött arról, hogy soron kívül módosítja a helyi építési szabályzatot. A gyorsaság indoka, hogy a március 16-án hatályba lépő új Balaton-törvény szigorúbban fogja szabályozni a vízparti területeken a beépíthetőséget és a beépítési magasságot. Márpedig a testület szerint “ez a szigorítás jelentősen korlátozhatja a vízparti területek fejlesztési lehetőségeit, ami ellentétes a testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel”.

A módosítás indokait február 11-én ismertették egy lakossági fórumon, ahol a tervekkel kapcsolatban komoly ellenvetések fogalmazódtak meg, sőt az indulatok is felcsaptak.

A módosított építési szabályzat ugyanis gyakorlatilag a vízpart egész területén jelentősen megnövelné a beépíthetőséget.

Így a keszthelyi vitorláskikötő – melyről 2015-ben az Átlátszó írta meg, milyen trükkökkel került Tiborcz István tulajdonába, bár ő néhány hónappal később megszabadult tőle – területén az eddigi 4%-ról 10%-ra nőne a beépíthetőség.

A szintén Tiborcz érdekeltségébe tartozó Hullám szálló, és a Mészáros Lőrinc cége által megszerzett Balaton szálló esetében pedig 30%-ról 50%-ra növelnék a beépítési arányt. Szintén 50%-ra emelnék a szállók mögötti pavilonsor és a vízparti sportpálya beépíthetőségét. Emellett kiemelt fejlesztési területté tennék a keszthelyi Libás-strand térségét is.

Ez utóbbi, öt nagy telekből álló terület egy svájci befektető cégének, a Klaus-Sea Balaton Investments Kft.-nek a tulajdonában van, s a befektető “nagy fejlesztéseket” ígért ide.

Az önkormányzat január 18-ai ülésének előterjesztései között szerepelt is a terület beépítésére vonatkozó részletes tanulmányterv. A tanulmányban partmenti lakások, szállodák, apartmanházak, üdülők felépítésének a terve található, köztük egy 80-100 méteres magasházé is – ez utóbbit a képviselő-testület Keszthely emblematikus épületének szánta. A Libás-strand térségének beépítéséről tehát döntött a testület, de az erről szóló szerződést a svájci befektető nem írta alá – derült ki a február 11-ei lakossági fórumon.

„De mi lesz, ha jön egy újabb befektető?” tette fel az egyik lakos a kérdést a polgármesternek. A toronyház és az ezer lakásból álló építkezés meghiúsulása ugyanis sokak szerint nem garancia arra, hogy később nem dönt újra a telkek beépítéséről a városvezetés.

Ruzics Ferenc polgármester szerint viszont okafogyottá vált az aggódás, hiszen az új Balaton-törvény hatályba lépése után a beépíthetőségi arányokon és a beépítési magasságokon úgysem lehet majd változtatni. Feltéve persze, ha mindezt nem írja felül egy újabb törvényi szabályozás.

A helyiek közül ezért sokan úgy látják, hogy hosszabb távon is érdemes tisztázni, milyen szempontok alapján és értékek mentén történjen a jövőben a város fejlesztése.

Annál is inkább, mert a keszthelyi Balaton-parton a kormányközeli “NER-burzsoázia” szinte “mindent visz”: Tiborcz István és köre szerezte meg a Hotel Helikont, Mészárosék pedig a Hotel Via lerobbant épületének tulajdonosai, de övék a Balaton hotel mögötti Hotel Phoenix telke, továbbá a Zala Kemping és Üdülőfalu is.

A fórum felszólalói között Tóth Gergely, a Pannon Egyetem Georgikon Karának professzora egy petíciót olvasott fel, melynek megfogalmazói és aláírói elsősorban a Libás-strand területének beépítése ellen tiltakoznak, de a befektetői érdekek kizárólagosságát is nehezményezik.

A petícióban kérik az önkormányzatot, hogy biztosítsa a Balaton-part környezeti, tájképi, épített és kulturális örökségének megtartását, valamint hangolja össze a befektetői érdekeket a helyi közösségi érdekekkel. Tóth Gergely bízik abban, hogy az eredeti fejlesztési elképzelésektől eláll az önkormányzat. A professzor szerint a bizakodásra az is alapot adhat, hogy a város saját környezetvédelmi stratégiájának is fontos eleme a túlzott beépítések elkerülése. Ezen kívül a Pannon Egyetem és az önkormányzat kiválóan működik együtt egy nagy nemzetközi projektben, mely többek közt a földhasználatról való döntési mechanizmusok fejlesztését vizsgálja.

Az Együtt egykori politikusa, Molnár Tibor pedig – aki blogjában rendszeresen foglalkozik balatoni témákkal – népszavazást kezdeményezett a képviselő-testület HÉSZ-módosító határozatáról.

„Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton-parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek?” – áll a Helyi Választási Irodának benyújtott kérdésben.

Molnár Tibor szerint eredményes lehet a népszavazás, mert nagyon sokan ellenzik a partmenti területek ilyen mértékű beépítését. A volt “együttes” politikus szerint a svájci üzletember nem számít komoly befektetőnek, de a Tiborczot és Mészárost, s az ő befektői köreiket kiszolgáló helyi vezetés sem igazán népszerű a városban.

Molnár Tibor úgy véli, a polgármester és a Nagy Bálint alpolgármester közti hatalmi versengés is aláássa a fideszes városvezetés tekintélyét.

Az alpolgármester legújabb, népszerűséget hajhászó ötletét, hogy Keszthelyen legyen a Red Bull Air Race, szintén elhibázottnak tartja Molnár. Úgy véli, a keszthelyiek igazi érdekeit az szolgálná, ha a városvezetők nemcsak a befektetői érdekeket, hanem a helyi közösségeket is támogatnák, s valóban gondos gazdái lennének a Balaton nyújtotta értékeknek.

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: közmeghallgatás Keszhelyen, háttal Ruzics Ferenc polgármester (forrás: tvkeszthely.hu)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom