Bezárás
sport

Olimpiai bajnok lép pástra a fideszes politikussal szemben a vívószövetség elnöki posztjáért

“Abba kellene hagyni a felesleges méltatlankodást és vitákat, élvezzétek végre, amit kaptatok!” – üzenték a Magyar Vívó Szövetségből egy megyei jogú város vívóklub vezetőjének, amikor szóvá tette, hogy a városra zúdított felújítási és fejlesztési pénzeket szerinte aggályosan használták fel. Kiéleződött a kampány a Magyar Vívó Szövetség elnöki posztjáért folytatott küzdelemben, mert Csampa Zsolt jelenlegi elnökkel, kormánypárti politikussal szemben jelölteti magát a kétszeres olimpiai bajnok és FIE (Nemzetközi Vívószövetség) végrehajtó bizottsági tag, a sportdiplomata Szabó Bence.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Kovács Tamás, olimpiai bronzérmes kardvívó, aki negyedszázadon keresztül volt a Magyar Vívó Szövetség elnökségének tagja és vezető tisztviselője, éles szavakkal bírálja Facebook bejegyzéseiben a 2020. július 18-án, szombaton esedékes szövetségi tisztújító közgyűlés előzményeit és szerinte káros folyamatait. Nyílt levelében feltette a teoretikus kérdést Orbán Viktornak, hogy legyőzhet-e egy politikus egy olimpiai és világbajnok vívót a vívószövetség elnökválasztásán?

Kovács Tamás Csampa Zsolthoz, a szövetség jelenlegi elnökéhez is levelet írt, amelyben kifogásolta, hogy kívülállóként, mintegy politikai ejtőernyősként érkezett a vívósport élére és nem ismeri a vívótársadalmat. Véleményét konkrét példával támasztotta alá:

egy vívó sporttársa temetésén az elnök nem ismerte fel az olimpiai bajnok vívókat, kizárólag a volt köztársasági elnökhöz, Schmitt Pálhoz fordult oda kézfogásra, de a mellette ülő, szintén olimpiai bajnok vívókkal már nem parolázott.   

2012-ben Erős Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank igazgatóságába delegált bankárt (akinek osztrák sajtóértesülések szerint panamai érintettségű offshore cége is volt), azért váltotta Csampa Zsolt a szövetség elnöki székben, mert a 2008-as pekingi után a 2012-es londoni olimpián sem hozták a várt eredményeket a magyar vívók.

„Egyéni sikerek voltak” – mondta el az Átlátszónak Kovács Tamás, Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó eredményét emelve ki, de olyat, hogy az egyik legeredményesebb sportágban ne jusson ki olimpiára magyar csapat, ilyen soha nem volt hazai vívósport történetében. Példaként említi a sportág katasztrofális, összeomlás szélén álló helyzetének szemléltetésére, hogy a magyar kardcsapat a világranglistán a 11. helyre csúszott vissza, holott a vívás 30 év átlagában  az úszás és a kajak-kenu után a legeredményesebb sportága az országnak.  Kovács Tamás ezt teljes egészében a 2010 előtti sportfinanszírozás számlájára írja, Gyurcsány Ferenc ugyanis nyíltan vállalta, hogy nem az olimpiai versenysportokat támogatják, hanem a szabadidős sporttevékenységeket.

2003 szeptemberében Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági- és sportminiszter emlékezetes sajtótájékoztatót tartott az akkor születőben lévő új Sporttörvényről. Egyik kezében a múltat jelképező diszkosszal, a másikban a jövőt szimbolizáló gördeszkával lépett az újságírók elé a miniszter. A Nemzeti Sport tudósítása szerint ki is fejtette, hogy diszkoszt kevesen vesznek kezükbe, de gördeszkán fiatalok ezrei mutatnak  be kunsztokat.  „Ez is sport és az is sport” – mondta a miniszter, és az MSZP-SZDSZ kormányok alatt a hangsúlyeltolódás meg is jelent a sportfinanszírozásban.

Politikai hátszéllel

A Fidesz kormány megalakításával a vívósportot sem kerülte el a káderváltás, és erre jó indok volt a pekingi olimpia kudarca. Schmitt Pál olimpiai bajnok párbajtőröző köztársasági elnök lett, helyét a Magyar Olimpiai Bizottság élén átvette az utóbb szexbotrányáról elhíresült győri polgármester, olimpiai bajnok tornász, Borkai Zsolt. 2011-ben Csampa Zsolt már a vívószövetség elnökségének tagja volt, sportkötődéséről annyit lehet tudni, hogy a parlamenti válogatottban futballozott.

A szövetség elnöke 2012-ben annak ellenére lett Csampa Zsolt, hogy a Fidesz alapító Deutsch Tamás, az MTK elnöke, a kormánypárt EU parlamenti képviselője is elindult vele szemben az elnöki poszt megszerzéséért. Csampa, aki csemege kereskedelmi szakiskolásból, később a műtős szakma felé orientálódva és egyben politikai identitását keresve küzdötte fel magát a legmagasabb politikai körökbe. Szakiskolái után a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola Óvodapedagógus-és Tanítóképző karát végezte el, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem biztonság-védelem igazgatási szakán végzett.

Politikai pályafutását 1997-ben az Ifjúsági Demokrata Fórumban kezdte, amelynek alelnöke is lett, majd  2002-ben a Magyar Demokrata Fórum színeiben jutott a parlamentbe. 2004-ben viszont csatlakozott a Dávid Ibolya elnökségével vezetett pártot belülről bomlasztó, magukat belső ellenzéknek nevező, Lakitelek-munkacsoporthoz.

Munkája gyümölcseként a 2006-os és 2010-es országgyűlési választásokon már a Fidesz színeiben szerzett országgyűlési képviselői mandátumot, és lett a Belügyminisztérium helyettes államtitkára. 

Solti Antal, Mohamed Aida olimpiai helyezett tőröző mesteredzője a 2012-es szavazások előtt súlyos vitába keveredett Deutsch Tamással az MTK elnökével. Így a londoni olimpia évében, a játékok előtt két héttel menesztették őt klubcsapatától. Solti élesen bírálta Deutschot. Elmondta, hogy a saját klubját sem tudja menedzselni, 8-9 MTK edző hónapok óta kölcsönökből él, mert már 1 éve nem kapnak fizetést.

A hangos pénzügyi vitát követően a befolyásos edző nyíltan Csampa Zsolt mellé állt, és a szövetség 2012-es tisztújító gyűlésén több MTK edző vidéki klubok megbízó levelével vett részt a szavazáson. Ők emelték Csampa Zsoltot  a szövetség elnöki székébe. Solti Antal ezek után az FTC-ben alapított vívó szakosztályt.

Megnyíltak a pénzcsapok

A kétezres évek elején, a sportfinanszírozás anomáliái miatt minden klub anyagi  problémákkal küszködött, és csak 2013-tól volt érzékelhető javulás, mert a versenysport megítélésének változása  az állami költségvetésben is megemelt összegeket jelentett. A Magyar Vívó Szövetség 2016-2018 évi közhasznúsági jelentéseiben látható, hogy a mérlegek átlagát nézve a rendelkezésre álló források évről évre megduplázódtak.

A támogatásokat a kívülállóknak bonyolultnak tűnő szorzórendszer alapján osztja szét a szövetség a kluboknak, tudta meg az Átlátszó dr. Tamás Henriettétől, a Magyar Vívó Szövetség főtitkárától. „Alapvetően  eredményesség alapján kapják a klubok a támogatást. Illetve az utóbbi időben az utánpótlás sport fejlesztésére bevezettük az iskolai vívást, amit szintén finanszírozunk, illetve hagyományosan az egyetemi vívást és a szabadidős-veterán vívást is finanszírozzuk – tette hozzá.

Az edzői fizetések rendezése bonyolultabb, tudta meg az Átlátszó Galli Zsolttól, a békéscsabai Alföld Vívó Akadémia (AVA) vezetőedzőjétől, aki elmondta, ezen szerinte, bárki lesz az elnök, nem fog tudni változtatni. Galli Zsolt jelenleg is a szövetség elnökségi tagja, és a szombati választásokra is delegálták a vidéki vívó szervezetek.

Elmondta, a jelenlegi vezetés nagyon nehezen tud dolgozni, mert igyekszik több személyi jellegű kiadást biztosítani a kluboknak, de az EMMI jelezte, hogy épp a személyi jellegű kiadásokat kell csökkenteni a sportfinanszírozásban.

Ennek ellenére vannak kiegészítő lehetőségek: az edzők fizetéseit a kiemelt edzői program keretei között, illetve a Gerevich-ösztöndíjjal, továbbá az utánpótlás edzői programmal tudják megtoldani. A műhelytámogatások 30 százaléka is felhasználható bérköltségnek. Azok az edzők, akik a kiemelt edzői programba kerülnek, minimálisan 300 ezer forintot kapnak. A Magyar Vívó Szövetségnek jelenleg 105 egyesület a tagja.  A TAO pénzekből nem részesülnek, bármennyire is eredményes a sportág, mert azt csak az úgynevezett „látványsportoknak”, a csapatsportokra lehet felajánlani, viszont ennek ellenére jelen van a szövetség költségvetésben a szponzori pénz, illetve autókat, kisbuszokat ajánlottak fel a szövetségnek.

A szombati választáson nem csak arról dönt a vívótársadalom, hogy egy olimpiai bajnok lesz-e a szövetség elnöke, hanem arról is, hogy tovább politizálódik-e az elnökség.

Elnökségi tagjelölt ugyanis az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár asszonya,Vitályos Eszter is.

Kovács Tamás véleménye, hogy ennyire kevesen soha nem jelöltették magukat az elnökség tagjainak. A Magyar Vívó Szövetség oldalán a 11 helyre összesen 15 jelölt van. Kovács elnökségi tagsága idején minimálisan 20-30 szakember jelölt volt egy-egy választáson, többek között olyan híres olimpikonok és vívómesterek, mint Gerevich Aladár, Elek Ilona, Zarándi Csaba, Bay Béla, Nedeczky László, Székely Tibor.

A Csampa Zsolt előtti elnök, Erős János „bankár elnökséget” hozott létre, többek között Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdelnökkel, Nyúl Sándor milliárdossal (Trigránit)  és Kupa Mihály volt pénzügyminiszterrel, jelenleg pedig a sportágak további átpolitizálása folyik – tette hozzá Kovács Tamás.

Szabó Bencét nem támogatja a saját klubja

A hírt több kormánypárti sajtóorgánum is közzétette, de meglepő módon nem részrehajló, hanem tárgyilagos cikkek születtek a választásokról és a jelöltekről. A két jelölt között 2019-ben volt már volt egy kisebb affér, amikor a budapesti vívó-világbajnokságon, ahol a magyar férfi kardcsapat is ezüstérmet nyert, Csampa Zsolt a FIE főtitkárát arra kérte, hogy Szabó Bence ne szerepeljen a díjátadó ceremónián. A jelölés joga ugyanis a FIE-t illette. Az érmeket ezek után Áder János köztársasági elnök és egy lengyel kardvívó legenda adta át. Erről az esetről Szabó Bence akkor úgy nyilatkozott, hogy az ügy hátterében már a 2020-as elnökválasztás állhatott.

Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, szövetségi elnökjelölt elmondta az Átlátszónak, hogy Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában, Japánban, de még Kínában is a sportág egy-egy sikeres képviselője vezeti a szövetségeket.

„Sok helyre elmentem a kampánykörutam során, sokakkal beszélgettem és arra kértem a klubvezetőket, hogy az alázatos munkámat, hozzáállásomat, aminek a sportsikereimet is köszönhetem, értékeljék az elnökválasztáson. Úgy érzem, van még feladatom a vívósport területén és a nemzetközi kapcsolataimat, tapasztalataimat is hasznosítani tudnám a szövetség élén. Meggyőződésem, hogy az utánpótlás sportban az edzőképzésnek státuszképzéssel is együtt kell járnia. Az olasz modell alapján szeretném, ha az edzők, ha már tanultak és sok évnyi munkájuk van abban, hogy a sportágat oktatni tudják, ne váljanak pályaelhagyóvá. Szeretnék majd azokkal az önkormányzatokkal is leülni tárgyalni, ahol a vívósportnak teret engednek, hogy egy partneri programot kidolgozzunk a szövetséggel és esetleg a fiatal edzőket egzisztenciálisan megerősítsük a státuszukban. Az olasz modell nagyon jó ebben és meg is látszik a sporteredményeiken” – mondta el az Átlátszónak az elnökjelölt.

Szabó Bence természetesen fájlalja, hogy saját egykori klubja, az UTE, ahol sikert sikerre halmozott nem jelölte elnöknek, sőt vívó berkekben ellene kampányolnak, de túllépett rajta, mert a Vasas viszont, ahol edzőként dolgozott, saját jelöltjének tekinti. „Amikor eldöntöttem, hogy indulok az elnökségért, megkerestem László Dezsőt, az UTE vívószakosztály igazgatóját és viccesen mondtam neki, nincs más választásotok, mint hogy rám szavaztok, mert a volt klubom nem szavazhat ellenem. Ha te mellém állsz, biztosan nyerek – mondtam neki. De a helyzet ennél bonyolultabb és érzékenyen érintett, hogy nem támogatnak.”

Mindkét fél mellett szólnak érvek

Boros György a Vasas szakosztály vezetője megerősítette az Átlátszónak, hogy amikor a volt olimpiai bajnok elnökjelölt és egykori klubja között kialakult az ellentét, akkor a Vasas természetesnek gondolta, hogy Szabó Bencét, aki dolgozott náluk is edzőként, támogatják. Az ügy hátteréhez hozzátartozik, hogy László Dezső az UTE vívó szakosztály vezetője jelenleg is elnökségi tag.

Boros Györgyék véleménye viszont, hogy egy olimpiai bajnokot nemzetközi kapcsolatrendszerrel racionálisan és a sportbarátság okán is illik támogatni. Kiemelte még, fontos az is, a Vasas vívó szakága megkerülhetetlen az elnökválasztás kérdésében. Költségvetésük nagyjából 150 millió forint évente. Eredményes, nagy klub a Vasas, tisztában vannak a saját értékeikkel, eredményeikkel és azzal is, hogy nem az aktuális elnök szubjektív megítélésétől függ a támogatásuk, hanem jogszabályok alapján a klub eredményességét kell figyelembe venni.

Nekik nincs tehát okuk félni, ahogy esetleg a kisebb vívókluboknak, akik évi pár millióból gazdálkodnak.

Boros György luxusnak  tartja, hogy ilyen ellentétek alakulhatnak ki egy nem nagy támogatottságú sportnál, ahol mindenki ismer mindenkit, akárcsak egy nagycsaládban. Így itt nem lenne szabad egymás ellen fordulniuk a szereplőknek.

A hazai vívótermekben már hetek óta latolgatják az esélyeket. Akármelyik oldalon áll is valaki, azt el kell ismernie, hogy mindkét jelölt mellett szólnak érvek. A jelenlegi elnök Csampa Zsolt politikus. Támogatói elmondták, hogy rendbe szedte az elmúlt 8 évben a szövetség pénzügyeit, s komoly vívócsarnok beruházások valósultak meg az uniós fejlesztési pénzekből. És időközben beletanult a sportági protokollba.

A kihívó Szabó Bence viszont olimpiai bajnok, nemzetközi szinten is elismert sportdiplomata. Ami szintén nagy előny lenne a sportágnak, mert a világversenyeken nem csak a páston folyik küzdelem, de a színfalak mögött is fontos döntések születnek.

Nagy kérdés, hogy a fegyvernemek – kard, tőr, párbajtőr – közti hagyományos rivalizálás beleszól-e az elnökségért folyó küzdelembe. Szabó Bence ugyanis kardvívó, a vidéki klubok egy részében pedig csak párbajtőr van…

Kármán Irén

Fotó: A Magyar Vívó Szövetség Facebook oldala.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom