Országszerte

A vidéki Magyarország blogja - mert Budapesten kívül is van élet, kormányfüggetlen vidéki sajtóorgánum viszont egyre kevesebb.

Civil kurázsi

Önkormányzatiság és civil érdekvédelem a NER-ben, és utána

Milyen módszerekkel biztosítható a helyi érdekérvényesítés ma Magyarországon? Visszaszerezhetik-e a civil közösségek és az önkormányzatok a róluk szóló döntésekbe való beleszólás jogát? Többek közt ezekre a kérdésekre keresték a választ az idei kunbábonyi Nyári Egyetem résztvevői, akik a parlamenti választásokon induló képviselőjelöltek számára is megfogalmazták elvárásaikat.

Társadalmi célú hirdetés

2021. július 21. és 25. között a megszokott helyszínen, Kunbábonyban zajlott a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Civil Kollégium Alapítvány által szervezett Nyári Egyetem. Az idén 18. alkalommal megrendezett eseményen több mint száz hazai és külföldi vendég járta körbe és vitatta meg a helyi önrendelkezés témáját. Közösségfejlesztők, fővárosi és vidéki önkormányzatok képviselői, társadalomtudósok gondolkodtak közösen az állampolgári és önkormányzati részvétel eszközeiről és lehetőségeiről. Az idei rendezvény feladatának tekintette az országgyűlési választásokra és a helyi érdekek képviseletére való felkészülést is.

A közös munka elkezdéséhez segítséget nyújtott a K-Monitor által végzett kutatás, amely az önkormányzatok és a civilek 2010 előtti és utáni lehetséges együttműködését vizsgálta. A kutatás során készült tanulmány szerint a központi kormányzat korlátozásai, a politikai függőség veszélye és az egyre szűkülő erőforrások közt próbál egyensúlyozni számos érdekvédő civil közösség.

A Nyári Egyetem résztvevői ezeket a, helyi érdekérvényesítés során szerzett tapasztalataikat osztották meg egymással.

Együtt dönthet a közösség

A civil szervezetek, helyi közösségek változatos stratégiákat dolgoznak ki annak érdekében, hogy az általuk fontosnak tartott ügyeikben sikert érjenek el. Helyi közvélemény-kutatás, saját alternatív szakmai hálózat kiépítése és javaslatok készítése, nyilvános viták generálása egyaránt lehetnek eszközök a kitűzött cél elérése érdekében. Az Eleven Gyál civil közössége is ilyen eszközökkel, több éves kitartó munkával érte el, hogy a gyáli közvilágítás fejlesztésére kidolgozott javaslataikat a fideszes többségű helyi önkormányzat megszavazza.

A Dialóg Egyesület 2002 óta végez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és a miskolci Avason közösségfejlesztő munkát. Az egyesület a helyi közösségeket támogatja abban, hogy a helyi erőforrásokra építve vegyenek rész a településfejlesztésben. A Dialóggal a miskolci önkormányzata egy megállapodást is kötött „Részvételi program” kidolgozására, amellyel a civilek és az önkormányzati képviselők együttműködésének alapjait kívánja megteremteni. A miskolci városvezetés emellett felkérte a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványt egy olyan közösségi gyűlés megszervezésére, melyre korábban a fővárosban került sor.

A Nyári Egyetemen is ismertetett, külföldön sikerrel alkalmazott közösségi gyűlések jó eszközök arra, hogy segítségükkel a döntéshozók megismerjék a helyi polgárok véleményét, javaslatait.

A fővárosi önkormányzat klímastratégiája megalkotásakor élt ezzel az eszközzel, bevonva a budapesti polgárokat a döntésbe.

A közösségi költségvetés szintén olyan eszköz, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi polgárok beleszólhassanak a döntési folyamatokba. Szentendre városvezetése például – más budapesti kerületek példája nyomán – 2021-ben alkotta meg a Városrészi Költségvetési programot. Ennek során a helyi polgárok javaslatokat tehettek, majd szavazhattak egy 50 milliós összeg felhasználásáról. A szentendrei 11-es út felújításával kapcsolatban is közreműködésre biztatja a helyieket a városvezetés; a helyi Civil Kotta nevű szervezet ebbe a projektbe kapcsolódott bele, sőt, a civil egyesület már egy szakmai anyagot is elkészített a 11-es út akadálymentesítéséről.

Pontokba szedték a javaslatokat

Az említett pozitív példák ellenére az önkormányzatok és a civilek lehetőségei jellemzően rendkívül korlátozottak. Az okok ismertek: az Orbán-kormány az önrendelkezés lehetőségeit végletesen leszűkítette.

A civil szervezetek egy polarizált politikai környezetben igyekeznek szövetségeseket találni ügyeik megvalósításához. Gyakran akkor sincsenek könnyű helyzetben, ha a 2019-es helyhatósági választások után ellenzéki politikusok kerültek önkormányzati szerepkörbe.

A civilek bevonását bármikor nehezítheti a városházi hivatali bürokrácia, de az együttműködési kultúra vagy az egymás iránti bizalom hiánya is.

Az országgyűlési választásokhoz kapcsolódva a Nyári egyetem résztvevői az esemény végén összefoglalták, hogy milyen konkrét lépéseket várnak a képviselőjelöltektől. Ebben a Helyi Önrendelkezési Minimum nevű dokumentumban szempontokat kívánnak adni a leendő politikusoknak, hogy végiggondolják a helyi közösségek részvételi lehetőségeit és eszközeit; emellett fontos céljuk az is, hogy a képviselőjelöltek elköteleződjenek a helyi civil részvétel erősítése mellett.

Az előválasztási viták és fórumok lehetőséget adnak a lakosság és a civil szervezetek számára, hogy kérdezhessék a leendő politikusokat a céljaikról. A Civil Kollégium Alapítvány ezeknek a vitáknak, fórumoknak a megszervezéséhez és az azokon való részvételhez is segítséget kíván nyújtani a helyi közösségek számára. Minderről az Alapítvány által létrehozott beleszolok.hu honlapon is tájékozódhatnak a civil szervezetek.

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: Résztvevők a Nyári Egyetemen. Forrás: Civil Kollégium Alapítvány/Facebook

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás