Országszerte

A vidéki Magyarország blogja - mert Budapesten kívül is van élet, kormányfüggetlen vidéki sajtóorgánum viszont egyre kevesebb.

Választási csalás

Pályázati pénzek és ősi ellentétek állhatnak az átjelentkezéses választási csalások mögött

Több településen is megugrott az átjelentkezők száma a választások idején az országban. Olyan kisebb falvak is érintettek azonban, amelyeknél megmagyarázhatatlannak tűnik a nagyarányú mozgósítás. Egy pár száz fős község polgármestere ugyanis nem kap kiugró fizetést, és nagyobb összegek felett sem diszponál. Valami azonban az ő esetükben is közbeszólhat: a pályázati pénzek vagy épp az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok.

Furcsa dolgok történtek a Baranya megyei Csebényben a választás során: a februári adatokhoz képest 74-ről 103-ra ugrott a választópolgárok száma, ebből 92 szavazott is. A korábbi polgármester végül 43, míg kihívója 49 szavazatot kapott.

Érdeklődünk a faluban, vajon mi motiválhatta a szabálytalan mozgósítást. A helyiek szerint közrejátszhatott a döntésben, hogy az önkormányzatnak nemcsak szántóföldje, de erdeje is van – könnyen lehet, hogy ezek bérlésében látnak fantáziát. Emellett viszont „ősi rivalizálás” is állhat a háttérben, hiszen a korábbi polgármester hat cikluson át vezette a községet, és eddig senki sem tudta legyőzni.

Most az “új lakókkal” sikerült. A helyiek elmondása alapján a településre a környékből: Somogyapátiból, Ibafáról, Szulimánból, Mozsgóról és Szigetvárról jelentkeztek át emberek, akiket olyan ingatlanba is bejelentettek, amely már lakhatatlan állapotban van.

A választás eredménye ebben a faluban már jogerős, mivel a fellebbezést formai okok miatt elutasították. Az átjelentkezések miatt azonban a rendőrség vizsgálódik – hangsúlyozták a helyiek.

Milliókat érhet a polgármesteri szék

Hasonló folyamatok zajlottak a szintén baranyai, 153 fős Pettenden is. A Területi Választási Bizottság határozatában olvasható infomációk szerint ugyanis a választás kiírásakor még csak 103 választópolgár szerepelt a választói névjegyzékben, szeptembertől viszont drasztikusan emelkedni kezdett a faluban állandó lakóhelyet létesítők száma. Amikor a névjegyzékben található személyek száma elérte a 160 főt, a település jegyzője feljelentést tett a rendőrségen okirathamisítás gyanúja miatt.

A választás zárásakor már 213 választó volt Pettenden, ami a kiíráshoz viszonyítva 106 százalékos emelkedést jelentett. Ingatlanonként 20-30 fő jelentkezett be fiktíven. Az összes „új lakó” szeretett volna szavazni, sőt, a nemzetiségi választáson is le akarták adni a voksukat. Erről mindenki ugyanazon az email címen kért értesítést.

A panaszt benyújtók szerint szigetvári hajléktalanok 5000 forintot kaptak azért, ha átjelentkeznek, és plusz ötezret, ha szavaznak az adott jelöltre.

A választás napján négy személyutóval és egy nyolc fős kisbusszal hordták az idegeneket a településre, akiknek helyismeretük sem volt. A faluba a rendőrség is kiment, választási csalás miatt azonban nem intézkedtek. Az eseményekről hang- és képfelvételt is készítettek a beadvány készítői.

Az átjelentkezők közül végül 54 adta le a voksát, ami a szavazók 34 százalékát jelentette. A választást egy független jelölt nyerte 85 szavazattal a szintén függetlenként induló volt polgármester előtt (ő 58 szavazatot kapott).

Arról, hogy miért lehetett ilyen fontos a választás egyeseknek, a faluban egy okot jelöltek meg: a pénzt.

A község 2017-ben nyert támogatást az államtól összekötő út építésére Nagydobsza és Pettend között. Az összeg a falu éves büdzséjéhez képet hatalmas: 112 millió forintról van szó (az éves költségvetés ennek nagyjából az egy százaléka). Arról azonban, hogy ki legyen a kivitelező, még nem döntöttek.

Ennek oka, hogy a költségek közben megemelkedtek, ma már csak 150 millióból lehetne megépíteni az utat. Ennyi pénze azonban nincs a településnek, ezért csökkentett műszaki tartalom jóváhagyását kérték. Ez még elbírálásra vár, a pénzszerzés lehetősége azonban vélhetően megmozgatta az embereket.

A Dél-Dunántúl egyik legszegényebb térségében ugyanis egy ilyen beruházás hatalmas lehetőséget jelent. Akkorát, amiért érdemes lehet akár fizetni is embereknek a választás megfelelő alakulásáért. A befektetett összeg ugyanis bőven megtérülhet egy útépítő cégen keresztül, amely végül elnyeri a beruházást.

Csak ne cigány legyen?

A Somogy megyei Kisberényben szintén az átjelentkezők magas száma lett gyanús.

Ott az önkormányzati választások előtti hetekben csaknem megduplázódott a helyi lakcímmel rendelkező, választásra jogosultak száma, emiatt megsemmisítették a választási eredményeket és új választást írtak ki novemberre.

Sárhegyi Judit, Somogy megye jegyzője, a Területi Választási Iroda vezetője az MTI-nek elmondta, már a választások előtt feljelentést tett, mert a 128 névvel induló kisberényi névjegyzéken október 13-án már 252 helyi szavazásra jogosult neve szerepelt.

Ebből végül 214 szavazott is: a Fidesz jelöltje 4, az egyik független jelölt 79, míg egy másik, szintén független jelölt 129 szavazatot kapott.

A rendőrség az ügyben közokirat-hamisítás miatt nyomoz ismeretlen tettesek ellen.

Itt érdeklődésünkre a községben élők azt mondták, nekik mindegy lenne, ki a polgármester, de a helyiek dönthessenek róla, ne pedig idegenek, akik nem laknak a településen. A nagy százalékban romák lakta községben úgy vélik, egy helyi vallási csoport szeretné így megszerezni a hatalmat, hogy később az önkormányzaton keresztül pályázati pénzekhez juthassanak. Emellett az is fontos lehet nekik, hogy ne cigány legyen a falu első embere – mondták.

Az érintett felekezet vezetője, aki maga is indult és be is jutott a testületbe, visszautasította, hogy az általa vezetett vallási egyesületet a választásokkal összefüggésbe hozzák.

Hagyománya van Magyarországon

A 2018-as országgyűlési választások során az Ukrajnával határos szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben lehetett a legnagyobb az átjelentkezők szerepe – az ott szerzett helyszíni tapasztalataink azt valószínűsítették, hogy a Fidesz jelöltjének több ezer plusz szavazatot jelentett a fantomszavazók részvétele a 2018. április 8-i választáson:

Fantomszavazók duzzasztják a választói névjegyzéket a vásárosnaményi választókerületben

Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a Fidesz”-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették.

A 2014-es önkormányzati választások előtt Újszentivánon figyeltünk meg hasonló jelenséget, négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti faluban. Ebben az ügyben már bírósági ítélet is született, Tiszasziges fideszes, és Újszentiván független polgármesterét, valamint segítőiket közokirat-hamisítással vádolta meg az ügyészség: 142 esetben asszisztáltak fiktív lakcímbejelentéshez, egyikük maga is aktívan írta alá a szállásadói lapokat, másikuk pedig szállásadókat beszélt rá a lapaláírásra.

Voksturizmus: elítélték Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét a fiktív lakcímbejelentések miatt

A vádirattal egyezően, tárgyalás tartása nélkül elítélte a bíróság Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét, valamint társaikat – tudta meg az Átlátszó. A súlyosabb büntetést: másfél év börtönt, 1 évre felfüggesztve a szerb állampolgárok papíron betelepítéséért a végrehajtók kapták. Az értelmi szerzők, a polgármesterek megúszták pénzbírsággal. [featuredbox text=

Katus Eszter

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás