Bezárás
állatvédelem

Pusztulnak a gólyafiókák a hideg, esős tavaszban – a nemzeti park a nembeavatkozást választja

Meglehetősen éles hangú Facebook bejegyzést tett közzé Márton Vlad András, dömösi Madár- és fiókamentő, azzal vádolva a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóját és dolgozóját, hogy az ő hibájukból pusztult el 5 fokozottan védett gólyafióka Bogyiszlón. A bejegyzést a cikk megírásáig csaknem tízezren osztották, a kommentelők nagy része számon kéri a cselekvés hiányát.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Bogyiszlón ugyanis bekameráztak egy gólyafészket, ahol figyelemmel lehetett kísérni a gólyák születését, fejlődését, végül a halálukat is. A heves esőzésnek köszönhetően ugyanis a mesterséges fészket lassan elöntötte a víz, és a kicsik pedig belefulladtak az egyre emelkedő esővízbe. Ennyi a történet dióhéjban. A dömösi madármentőket többen is riasztották, akik megpróbáltak a távolság ellenére cselekedni, azaz az EON-t megkérni, hogy áramtalanítsák az oszlopot, és arra kérték a nemzeti parkot, hogy nyújtson támogatást a mentéshez.

Dobi Imrét, a nemzeti park őrkerületvezetőjét addigra már többen is értesítették az ügyben, de Márton András szerint ő azt mondta, hogy “ez a természet rendje, a nemzeti park álláspontja az, hogy nem avatkoznak be”, majd hozzátette, „hogy nem az a baj, hogy a fiókák meghalnak, hanem az, hogy az emberek, a köznapi emberek ezt látják, s mentést, közbeavatkozást várnak el” – köszönhetően a kamerának. Marton András végül eljutott a nemzeti park igazgatójához, Závodszky Szabolcshoz, aki hozzájárult a gólya mentéshez. Sajnos a telefonálgatások alatt annyi idő telt el, hogy a maradék fiókák is elpusztultak.

A Duna-Dráva Nemzeti Park is kiadott egy közleményt  az egyébként Magyarországon fokozottan védett gólyákkal kapcsolatban. Ebben azt írják, hogy a hideg és csapadékos idő a lehető legrosszabbkor érkezett, mert a fiókák kicsik, ezért a szülőknek egyszerre kell őket testükkel védeni, illetve megnövekedett kalóriaigény miatt gyakrabban táplálni, ami nagyon megnehezíti a sikeres költés esélyét.

Hasonló körülmények közt keltek a gólyák 2010-en is, ekkor az átlagos fiókaszám 1,66-ra esett vissza. A következő évben viszont már 3,08 fióka került ki fészkenként. „Látható tehát, hogy a madarak esetében egy-egy extrém időjárású év nem okoz visszafordíthatatlan károkat az egész fajra nézve. Jelen hidegfront a térségünkben költő gólyapárok jelentős részének okozott gondot. A fiókanevelés sikerességének mértékéről majd csak nyáron tudunk számszerű adatot mondani, de az már most biztos, hogy jóval az átlag alatt lesz.” – írták közleményükben, majd hozzátették, hogy bár sokak számára kegyetlennek tűnik a nemzeti park hozzáállása az ügyhöz, céljuk a természet törvényeinek elfogadása és tiszteletben tartása.

„A természet, ha hagyjuk szabadon működni, képes tolerálni az ilyen rossz eseményeket. Mindemellett az emberi felelőtlenség, emberi létesítmények, közlekedés, vadászat, mérgezés, balesetek során megsérült, veszélybe került vadállatok ezreit mentik meg a nemzeti park igazgatóságok munkatársai – sok esetben a civil önkéntesekkel együttműködve – nap mint nap. A nemzeti park igazgatóság által, vagy együttműködésben üzemeltetett webkamerák esetében fel van tüntetve: csak szemlélői vagyunk és maradunk a költés sikerességének és sikertelenségének egyaránt, hiszen ezek hozzátartoznak a természet rendjéhez, melybe semmiképp nem célunk beavatkozni.” -írták .

Ugyanakkor ugyanez a nemzeti park április 15-én a Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetségével és a Baranya Megyei Kormányhivatal halgazdálkodási hatóságával összehangolva sikeresen mentett halakat, melyeket a Dunán levonuló árhullám elöntötte a laposabb területeket, ahova a halak kiúsztak, majd elszakadva a főmedertől, kint rekedtek. A halakat szerencsére megmentették, így számos ponty került vissza a főmederbe.

Most éppen 1:1 az állás a mentettek és nem mentettek meccsében. A következő versenyző sajnos már túl van féltávon.

A Gemenc Zrt. erdejében élő, fokozottan veszélyeztetett fekete gólyapár ( eszmei értéke 500.000 Ft) fiókájából már kettő elpusztult, kettő pedig még él. Anyjuk már 24 órája nem adott életjelt magáról, így a hím gólya próbál példásan helytállni. Ő viszont vagy ennivalóért megy, vagy melegíti őket.

A webkamerán 24 át lehet követni, mi lesz a gólyák sorsa, a Gemenc Zrt. szakemberei mindenesetre a nem beavatkozás mellett döntöttek, és bár, mint írják: “ezek az események az erdészeket, az ornitológusokat, a természetvédelmi szakembereket és az érdeklődőket is lelkileg megviselhetik. Érthető módon ez a belső feszültség sok embert arra késztet, hogy azonnali mentőakció során nyújtsunk segítséget a fokozottan védett madaraknak. Érzelmeink ezt diktálják, azonban be kell látni, hogy nagy kárt okoznánk a gólyáknak a mentőakcióval. A fekete gólyák háborítatlanságot igényelnek.”

Zimre Zsuzsa

Fotó: Alexas Fotos/Pixabay

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom