Bezárás
választások 2019

Rokoni szál, ülésre be nem engedett MSZP-s: így működik a Választási Bizottság Győrben

Összefirkált Borkia-plakát Győrben 2019. október

A Borkai Zsolt polgármestert érintő, már nemzetközileg ismert, egyelőre tisztázatlan hátterű, de “belső munkának” látszó szexbotrány, s az emiatt összehívni kívánt rendkívüli közgyűlés árnyékában is vannak figyelemre méltó történések Győrben. A megyeszékhelyen az előző kampányok során is voltak már problémák: egyszer rendőri intézkedés, feljelentés, máskor csalásgyanús ügy, vitatható döntés. Jelenleg viszont már a kampány elején, illetve annak kezdeti szakaszában olyan mozzanatok történtek – rokoni alapon bonyolított választás, a nyilvános választási bizottsági ülésre be nem engedett ellenzéki politikus -, amelyek tőlünk nyugatra jónéhány országban a választásért felelős hivatalnokok azonnali lemondásához vezetnének. Itt viszont az ügyekben illetékes vezetők (ha egyáltalán szóba állnak az érdeklődő újságíróval) annyit mondanak: a dolog jogszerű, szabályos, nincs itt semmi látnivaló. Választási körkép Győrből. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A választási szervekben lévő rokoni szálat illetően – a helyi bizottság elnökhelyettese a területi bizottság elnökének a lánya – az a legdöbbenetesebb, hogy a dolog teljesen legális. Ugyanis a Fidesz által hozott 2013-as választási törvény alapján akár az összes bizottságot telerakhatnák rokonokkal, ezt semmi nem tiltja. A botrányos választási bizottsági ülés után pedig megnyugtatóan érdemi, tényszerűnek látszó belső vizsgálat nem történt. (Legalábbis hiába kérdeztük, hogy volt-e egyáltalán ilyen.) Lentebb röviden áttekintjük a korábbi évek botránykrónikáját, illetve próbáltunk utánajárni a legfrissebb ügyeknek. Győrben a DK-s Glázer Tímea az ellenzéki összefogás közös polgármester-jelöltje, Borkai Zsolt kihívója.)

Győrben, illetve a megyében – úgy tűnik – a választást családi alapon bonyolítják.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottsága elnöke, Dr. Mester László, illetve Győr Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága elnökhelyettese, Dr. Mester Ágnes egymás rokonai: Dr. Mester László az édesapja Dr. Mester Ágnesnek.

Ráadásul egy helyen, azonos ügyvédi irodában tevékenykednek. Az összes, általunk kérdezett forrás megerősítette a családi viszonyt, illetve a munkakapcsolatot – és a rokonság miatt etikai aggályokat hangoztattak. A cégnyilvántartásban, valamint a megyei ügyvédi kamara honlapján fellelhető adatok is alátámasztani látszanak a családi köteléket. Ettől függetlenül  a két érintett személy által vezetett bizottságoknak, valamint a városi és megyei jegyzőnek is elküldtük az erre vonatkozó kérdéseinket.

A cikk leadásáig egyedül a Dr. Mester László által elnökölt Területi Választási Bizottság a 2019. október 10-i ülésén reagált a kérdésekre. De nem újságírói megkeresésként, hanem beadvány, illetve kifogás gyanánt kezelte, megtárgyalta, s érdemi vizsgálat nélkül elutasította azt.  Holott a testület ellenzéki tagja,  Eredics Imre Antal a jegyzőkönyv szerint megjegyezte: “Ez nem kifogás, mert nem választással kapcsolatos dolog.  Ez etikai dolog.” Azt Eredics is elismerte: “Törvény nem tiltja a rokonsági kapcsolatot.” Szerinte a kérdésekre válaszolni kell azt illetően, “…hogy kifogásként nem kezelhető, ezért érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ezt jelezni kell a jegyzőkönyvi kivonatban….” Dr. Mester László viszont a jegyzőkönyv szerint azt mondta: “Kifogásként kell elbírálnunk…”

A bizottsági ülés jegyzőkönyve alapján a kérdésekre – a 2013-as választási törvényt idézve – Debreczeniné Dr. Pócza Márta a Területi Választási Iroda részéről annyit mondott, hogy: “A fenti jogszabályhelyben foglalt rendelkezések alapján a TVB elnöke és a győri HVB elnökhelyettese – mint közeli hozzátartozók – között nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.” Hozzáfűzve: “…a megyei és városi önkormányzat között “…alá-felé rendeltségi viszony nincs, így mind a két közgyűlési testület saját maga választotta meg a választási bizottságok választott tagjait, és a két szervezet között egyeztetési kötelezettség nincsen.”

Ez jogilag igaz ugyan, de a rokoni szálnak mégis van, illetve lehet jelentősége. Ugyanis a helyi és a területi választási bizottság hasonló viszonyban áll egymással, mint bármely más első-, illetve másodfokú hatóság, jogalkalmazó szerv (bíróság, ügyészség, rendőrség, stb.)

Vagyis, aki az elsőfokú, helyi bizottsági döntéssel elégedetlen, azzal szemben kifogást, panaszt nyújtana be, az a másodfokú, területi bizottsághoz fellebbezhet. Amely értelemszerűen megváltoztathatja, felülírhatja, de jóvá is hagyhatja az eredeti, elsőfokú döntést. Vagyis a területi bizottságnak beleszólása van a győri ügyekbe is.  Konkrétan például abban az ügyben, ahol Borkai Zsoltot is elítélte a bíróság, megváltoztatva a helyi, aztán a területi választási bizottság Borkai ellen tett panaszt elutasító döntését. Eme ügyben helyi szinten Dr. Mester Ágnes, területi szinten pedig Dr. Mester László jegyezte a határozatot.

Tehát jelen esetben itt egy közeli családtagnak – egy szülőnek – kellene objektíven megítélni a saját gyermeke munkáját, döntését.

Ami körülbelül olyan, mintha a rendőrségi nyomozásokat, eljárásokat felügyelő (adott esetben felülbíráló), a rendőrök által elkövetett esetleges jogsértéseket, hibás intézkedéseket kivizsgáló területi vádhatóság élén álló megyei főügyész volna az édesapja az érintett városi rendőrkapitány-helyettesnek. Vagy egy városi bíróság elnökhelyettese a másodfokú – megyei, területi, regionális – bíróság elnökének a gyermeke. A 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról 18. paragrafusa kitér ugyan a rokoni összeférhetetlenségre, de csak annyiban, hogy választási bizottságnak nem lehet tagja a választókerületben induló jelölt hozzátartozója. Viszont a bizottságok közötti “munkakapcsolatban” felmerülő rokoni érintettségről a jogszabály valóban nem szól. Pedig különösen hangsúlyosan merül fel ez olyan testületek esetén, amelyek politikai viták kereszttüzében lévő ügyekben hoznak – gyakran sokak által vitatott, a bíróság által megsemmisített – döntéseket.

Azért is lényeges kérdés ez Dr. Mester László és Dr. Mester Ágnes esetében, mert ezeket a határozatokat az elnök, illetve annak akadályoztatása esetén az elnökhelyettes aláírásával jegyzi, ő vezeti az ülést, ő tesz javaslatot a határozatra, az ülésezési rendre, a jegyzőkönyvvezető személyére. Vagyis biztosítja az eljárás hitelességét.

Az elmúlt napok botrányának fényében az is rendkívül érdekes, hogy értesülésünk szerint a már említett győri Helyi Választási Bizottság két másik tagja pedig – Dr. Németh Gábor, és a 2018-as parlamenti választáson Győrben bizottsági elnökként ténykedő Dr. Flórián Tamás – vélhetően a szexbotrányban érintett Dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvédi irodájának dolgoznak. Legalábbis erre utal, hogy a megyei Ügyvédi Kamara honlapján Rákosfalvy címe és rakosfalvy.hu-ra végződő email-cím van a nevüknél elérhetőségként feltüntetve.

Mindkettőjüknek elküldtük kérdéseinket, hogy jelen pillanatban is Dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvédi irodájának tagjai-e és/vagy dolgoznak-e Dr. Rákosfalvy Zoltánnak, állnak-e szerződéses, illetve munkavégzésre irányuló kapcsolatban vele? Ha már nem, akkor korábban meddig állt fent ilyen kapcsolat? De nem jött válasz. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Helyi Választási Bizottság, illetve a győri jegyző – a Területi Választási Bizottsággal ellentétben – egyáltalán nem reagált a kérdésekre. Pedig a testület, illetve az önkormányzat működésével összefüggésben egyéb dolgok is felvethetőek.

A fentebb már sokszor említett Helyi Választási Bizottság győri Városházán tartott nyilvános ülésére nem tudott szeptember 20-án bejutni Juhász István MSZP-s önkormányzati képviselő, mert a portás nem engedte be. Az ügy további furcsasága, hogy ezen az ülésen a testület ellenzéki tagja, Dr. Kun András sem tudott részt venni, mivel pont olyan időpontra hívták össze, amikor nem tudott eljönni.

Az MSZP-s Juhászt arra hivatkozva nem engedték be az esti órákban tartott ülésre, hogy munkaidőn túl csak a jegyző írásos engedélyével lehet a városházán tartózkodni. Egyébként abban az ügyben hívták össze a bizottságot, melyben később a bíróság elítélte a gyerekekkel kampányoló Fidesz-politikust, Borsi Róbertet.

Juhász István rendőrt hívott, de az intézkedés lezajlását követően sem tudott bejutni az ülésre, így feljelentést tett. Mint ahogy ebben a gyanúját megfogalmazta: a szóban forgó időben “….ott voltam a városházán és nem láttam senki mást kijönni az épületből, csak az aljegyző urat, és a hölgy munkatársát. A fentiek miatt az a gyanú merült fel bennem, hogy csak lepapírozva lett a választási bizottsági ülés, hiszen onnan kijönni más személyeket az aljegyzőn és a hölgy munkatársán kívül nem láttam. Szeretném, hogy a hatóság lefoglalná a jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, és a fenti személyek cellainformációs adatait beszereznék, hogy hol jártak, amikor a választási bizottsági ülés megtörtént.”

A helyi Választási Iroda illetékese később nyilatkozatban bizonygatta: nekik eszük ágában sem volt bárkit is kitiltani a nyilvános ülésről. “….szeretném tájékoztatni Önöket arról, hogy nem tartottam távol Juhász István képviselő urat az üléstől. Engem nem hívott senki, hogy nem tud bejutni a Városháza épületébe és a Választási Iroda hivatalos telefonja sem csörgött. Ha a Választási Irodának tudomása lett volna arról, hogy bárki, beleértve Juhász István képviselő úr nem tud bejutni az épületbe, akkor természetesen azonnal orvosoltuk volna a helyzetet, tekintve, hogy a bizottsági ülés nyilvános. Az ülés befejeztével jeleztem a portásnak, hogy mivel az ülés véget ért, újra a munkaidőn kívüli belépési szabály az irányadó.”  – mondta.

A városháza épületének működéséért, beléptetési rendjéért, s a választások lebonyolításáért egyaránt felelős Lipovits Szilárd győri jegyzőt, illetve Csörgits Lajos aljegyzőt természetesen megkerestük a nyilatkozattal kapcsolatban – megkérdeztük tőlük, hogy szerintük hiba történt a beléptetés során? A nyilatkozat alapján az illetékeseket senki nem hívta, értesítette, hogy valaki be akar jutni a nyilvános ülésre, s emiatt nem is tudták orvosolni a helyzetet. Vagyis akkor hibázott, mulasztást követett el a beléptetést felügyelő, portaszolgálatot ellátó személy? Neki kellett volna hívnia, értesítenie az illetékeseket, hogy lent várakozik az illető az ülésre való bejutásra? Történt az ügyben belső vizsgálat, fegyelmi, munkajogi eljárás? Ha igen, megismerhető annak tartalma, következtetései? – kérdeztük.

A jegyzőt és helyettesét is szembesítettük ama vélekedéssel, hogy azért nem engedték be Juhász István képviselőt, mert az ülés nem szabályszerűen zajlott, nem is voltak jelen a határozatképességhez szükséges létszámban a tagok, így az ott született jegyzőkönyv nem a valóságot tartalmazza. S azért kellett Juhászt távol tartani, nehogy leleplezze mindezt. S erre nyilván csak egy vezetői jogkörrel rendelkező önkormányzati illetékes adhatott utasítást a portásnak. Ezt a gyanút egy objektív belső vizsgálat tudná érdemben és eredményesen cáfolni. Kérdeztük, hogy a városháza épületének külső és belső részein (konkrétan a be-, és kijáratoknál, a hivatali helységekhez vezető folyosókon, lépcsőházakban) működnek-e térfigyelő kamerák? Van-e felvétel, hogy az épületben voltak-e a kérdéses időpontban a bizottság tagjai, szabályszerűen ülésezett-e a testület? Az esetleges vizsgálat során ilyen vagy egyéb műszaki bizonyítékokat (mondjuk a Juhász által említett cellainformációkat) kikértek, illetve felhasználtak-e? Nem jött válasz.

A korábbi választások idején szintén voltak olyan ügyek, melyek megkérdőjelezik a helyi kampány jogszerű és sportszerű voltát. Az idei EP-kampány során történt, büntetőeljáráshoz vezető plakátlopási ügy során 36 plakátot találtak meg Fidesz-aktivisták által használt járműben. Nem látszik életszerűnek, hogy mindez csupán egy-két túlbuzgó kampányoló magánakciója lett volna.

Ehhez képes semmiségnek tűnik, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon a Helyi Választási Iroda a – később az illetékes bizottság által megváltoztatott – döntésével nem engedett volna az egyik számlálóbizottságba egy ellenzék által delegált tagot. 2014-ben pedig választási csalás gyanúja merült fel az egyik önkormányzati választókerületben, s a bíróság az eredményt megsemmisítve új választást rendelt el. Helyi ellenzéki jelöltekkel, politikusokkal folytatott háttérbeszélgetések során ezek a régebbi ügyek is előkerültek a fentebbi újabbak társaságában. Egy-egy ilyen esetre külön-külön persze lehet mondani, hogy jogszerű volt, netán csak tévedés, hiba, véletlen egybeesés történt, de összerakva már aggasztó képet rajzolnak fel.

Papp László Tamás

Címlapkép: összefirkált Borkai-plakát Győrben (a szerző felvétele)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom