Bezárás
Hódmezővásárhely

Sosem látott árvízre hivatkozva épült körhíd a rekorddrága hódmezővásárhelyi elkerülőre

18 milliárd forintos költséggel számoltak, végül közel duplájába került a Hódmezővásárhelyet északról elkerülő 47-es építése. Már a 2012-es tervezéskor az árvízre hivatkozva érveltek a vasút feletti átvezetés mellett, csakhogy erre sosem volt árvíz, a mostani elkerülőtől 4,7 kilométerre pedig mégiscsak épülhetett vasút alatti átvezetés.

Támogasd a munkánkat
pólóvásárlással!

Évekig várták a hódmezővásárhelyiek, hogy megszabaduljanak a Szentes és Orosháza-Békéscsaba felé tartó tranzitforgalomtól. A vásárhelyi közgyűlés 2012-ben döntött arról, hogy merre menjen az elkerülő, az akkori közgyűlésre meghívták a tervezőket is.

Horváth Anikó, az Utiber Kft. munkatársa mutatta be az elkerülő terveit. A promenad.hu a 13 kilométeres útról akkor azt írta, “ha a vasút alatt vezetnék át az elkerülőt, akkor egy turbó körforgalommal csatlakozhatna, hátránya, hogy ennek árvíz esetén lezárhatónak kellenie, és hosszan a terepszint alá kellene vinni az utat, amely jelentősen megdrágítaná a beruházást, és egy kilométeren korrigálni kellene a meglévő 47-est is.” A cikk szerint akkor úgy számoltak, hogy az összköltség 18 milliárd forint lesz, és a beruházás 85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai forrásból valósul meg.

2014-ben írták ki a tendert, amit a Colas Út Zrt., a Délút Kft., a Colas Hungária Zrt. és Colas Közlekedésépítő Zrt. által alkotott konzorcium nyert, a tervezett 18 milliárddal szemben 35,4 milliárdért.

Hogy a körhíd mennyit tett hozzá a költségekhez, nem tudni, de a hídépítés sosem volt olcsó mulatság. Így a 13 kilométeres elkerülő az ország egyik legdrágább útja lett. Egy körhíd is épült, a tervező Utiber adatai szerint 330 tonna szerkezeti acélt és 6300 méter gerendát használtak fel.

De miért kellett a körhíd? Az északi elkerülőtől 4,7 kilométerre ugyanis a vasút alatt vezették át a 47-est, minden gond nélkül. A tervező 2012 után egy 2018-as cikkben is az árvízre hivatkozott. Horváth Anikó az innotekamelyepites.hu-nak azt mondta, “a vasúti töltés a Tisza másodfokú árvízvédelmi töltése, tehát árvíz esetén le kellett volna zárni a vasút alatti teljes keresztmetszetet. Ez egy elkerülő főút esetében természetesen nem elfogadható megoldás, emiatt ez a változat gyorsan le is került a napirendről.”

Aki járt már Hódmezővásárhely felé, joggal kérdezheti, milyen árvíztől tartottak a tervezők. A Tisza közel 5 kilométerre folyik a várostól.

A Szegedet 140 éve elpusztító árvíz Hódmezővásárhelytől északra szakította át először a Tisza gátját, de nem Hódmezővásárhely, hanem Dóc felé. A védvonalként emlegetett Szeged-Békéscsaba vasúti töltést előtte, 1870-ben adták át.

Azt már a Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól tudta meg az Átlátszó, hogy “a Körös-Tisza-Maros közi ártéri öblözetben ezidáig nem történt elsőrendű árvízvédelmi töltésszakadás, így az aluljárót egyszer sem kellett elzárni, illetve a 135. sz. vasútvonal ezen szakaszait sem érte árvízi elöntés.”

Vagyis erre sosem volt árvíz. Azt is írták kérdésünkre, hogy ha mégis lenne, akkor valóban le kellene zárni a Kaszap utcait is. De hangsúlyozták, az az ATIVIZIG sikerrel védekezett az 1970. évi, illetve a 2006. évi rekordárvizek ellen is, ennek köszönhetően nem történt töltésszakadás.

Szerettünk volt interjút kérni az Utiber munkatársától, de nem nyilatkozhatott. Helyette a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő válaszolt kérdéseinkre. Ők már nem csak az árvízra hivatkoztak. Szerintük azért is kellett a körhíd, mert a sínkoronaszint és az útburkolatszint különbsége az elkerülőnél jóval kisebb, mint a Kaszap utcánál, tehát utóbbinál a vasúti töltés magasabb, a talajvízszint magasabb az elkerülőnél, mint a Kaszap utcánál, és más a két közúti csomópont úthálózati szerepe, forgalma. Hozzátették, a meglévő 47-es pályáját ehhez korrigálni kellett volna.

Az árvíz is előkerült. Szerintük “a vasúti töltés, egyben árvízvédelmi lokalizációs töltés, ezért a Kaszap utcai átvezetésnél is ki van képezve a műtárgyon a pallók helye, hogy árvíz, (esetleges gátszakadás) esetén zárható legyen, de mivel a Kaszap utca távolabb van a Tiszától, mint az elkerülő, így ezen töltés szakasz árvízvédelmi szerepe is kisebb egy Mártély alatti gátszakadás esetén.”

Segesvári Csaba

Címlapkép: próbaterhelés a 47-es főút Hódmezővásárhely elkerülőjén 2018 februárjában (forrás: nif.hu)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom